Együtt az időseinkért – Online konferencia a Szatmári Egyházmegyei Caritas szervezésében

Az eseményt az Együtt az időseinkért! POCU-projekt keretében rendezték meg, amely révén a Caritas azt vállalta, hogy legalább 170 nagybányai idős ember életében hoz minőségi javulást négy, igényeikhez szabott szociális szolgáltatás biztosítása által.

A konferencia résztvevőit Román János Caritas-vezérigazgató köszöntötte, röviden bemutatva a szervezet történetét és szociális tevékenységét. Az időseknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban elmondta: a Caritas megalapítása óta törekszik arra, hogy idősklubjai, idősnapközijei, házi betegápoló központjai, szociális konyhái és mobil étkezdéi révén pozitív változást hozzon az idősek életébe. 2021-ben több mint ötszáz idős ellátottja volt a szervezetnek.

Az idős emberek életminőségének javításáért tenni nemes és szép feladat, ugyanakkor nagyon nehéz is – mondta a Caritas-vezető. – A tapasztalatok, a jó gyakorlatok, az új vagy csak kevésbé ismert lehetőségek megosztásával a szociális munka hatékonyabbá, időseink élete pedig jobbá válik.

Pap Monica-Anico projektmenedzser bemutatta az „Együtt az időseinkért” projektet, az annak keretében létrehozott, illetve bővített Caritas-intézményeket és az azok által nyújtott szolgáltatásokat. A szervezet nagybányai szociális konyhája és idősklubja esetében a projektnek köszönhetően lehetőség nyílt a szolgáltatáspaletta és az ellátottak számának növelésére. A szociális konyha a projekt keretében havonta negyven 65 év feletti idős ember számára biztosít kétnaponta meleg ebédet. A cél nem a függőség kialakítása, hanem nehéz helyzetük enyhítése. 

Éreztetni velük, hogy nincsenek egyedül, a közösség odafigyel rájuk, és ezáltal reményt adni, motiválni őket arra, hogy ne hagyják el magukat

– hangsúlyozta az előadó. – Az étel átvételekor az intézmény környezetében az ellátottak szociális kapcsolatai is megerősödnek, barátságok szövődnek, egymás lelki támaszaivá válnak.

Jelentős mértékben bővült az idősklub által nyújtott programok skálája is – mondta Pap Monica-Anico. – Az intézménynek a projekt által hetven új kedvezményezettje van. A klubba járó, elmagányosodott, elszigetelten élő idős emberek életében fontos szerepet tölt be a központ, ahol társaságra, közösségre találtak; belátták, hogy idősként is képesek új dolgokat elsajátítani, és hogyha tudatosan törekszenek rá és tesznek is azért, hogy aktívak maradjanak, az élet még sok örömöt tartogat számukra.

A Caritas nagybányai idősnapközije új intézmény, amelyet az „Együtt az időseinkért” projekt keretében hoztak létre; húsz mozgásában nem korlátozott, de felügyeletet igénylő, 65 év feletti idős számára biztosít aktivizáló programokat. Az idősnapközi ellátottai örömmel jönnek az intézménybe, hogy a nap azon részét, amikor családtagjaik dolgoznak, érdekes és változatos foglalkozásokkal töltsék. A központ legnépszerűbb programjai a kreatív műhelyek, melyek keretében az ellátottak az alkalmazottakkal együtt különböző technikákkal dísztárgyakat készítenek, amelyeket aztán egymásnak vagy családtagjaiknak ajándékoznak.

A projekt révén jött létre a mobilétkezde is: a szervezet havonta negyven otthonához kötött idős számára biztosít meleg ételt kétnaponta e szolgáltatás által. A tápláló ebéd mellett jótékonyan hatnak az érintettek lelkiállapotára az apró figyelmességek, amelyeket az idősklub és idősnapközi ellátottai készítenek számukra különböző ünnepek alkalmával, és az ebéddel együtt kapnak meg.

Simai Éva tréner és HR-szakember az online konferencián arról beszélt, hogyan alakíthatjuk az idősekkel való kommunikációt úgy, hogy az mindkét fél életét gazdagítsa. Tudatos szemlélet- és attitűdváltásra van szükség – hangsúlyozta az előadó. – A Marshall B. Rosenberg amerikai pszichológus által kidolgozott erőszakmentes kommunikáció egyike azoknak a szemléletmódoknak, amelyeket életfilozófiánkká téve minőségi javulást hozhatunk a magunk és idős ellátottaink életébe egyaránt – fejtette ki Simai Éva, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkájuk iránt elkötelezett, idősterületen tevékenykedő szakemberek hajlamosak arra, hogy a saját igényeiket, szükségleteiket háttérbe szorítsák vagy teljesen elhanyagolják, és csak az ellátott igényeire fordítsanak figyelmet; ez az érintett családokon belül is előfordul. Bár úgy gondolják, hogy ezzel teljes lényüket az idősnek szentelik, valójában a kommunikációban jelen van a feszültség, amelyet a gondozó saját szükségleteinek elfojtása generál.

Az erőszakmentes kommunikáció modellje nagyon egyszerű, gyakorlatba ültetése azonban tudatos erőfeszítést és rendszeresen gyakorlást igényel – mondta a HR-szakember. – Négy fő eleme: a megfigyelések, az érzések, a szükségletek és a kérések. Figyeljük meg, mi történik egy adott helyzetben, és úgy beszéljünk róla, hogy a tényekre koncentráljunk; ne ítélkezzünk, ne minősítsünk, ne vádaskodjunk. Ezután fogalmazzuk meg, mit érzünk az adott helyzettel kapcsolatban; mondjuk el azt is, hogy érzéseinkhez milyen szükséglet kapcsolódik, és kérés formájában – azaz meghagyva a választás szabadságát, hogy teljesíti-e, vagy sem – adjuk a másik fél tudtára. Ily módon viszonyunk nem alá- és fölérendeltségen, hanem partnerségen alapszik, mivel a kommunikációban a mi személyiségünk, szükségleteink ugyanúgy teret kapnak, mint a másik fél személyisége és szükségletei. Az erőszakmentes kommunikációt életszemléletünkké téve viszonyaink javulnak, és életünk is jobbá lesz – hangsúlyozta az előadó, felhívva a figyelmet Rosenberg A szavak ablakok vagy falak című könyvére.

Szátvári Emese, a Romániai Vojta Társaság elnöke, a Caritas Szent József Rehabilitációs Központjának munkatársa, Vojta-terapeuta és oktató a Vojta-módszer alkalmazásáról beszélt felnőttek és idősek esetében. Elmondta: E terápia atyja Vaclav Vojta professzor, aki az 1950-es években dolgozta ki ezt a módszert, gyerekek és fiatalok számára, ezért kezdetben ezekben a korosztályokban alkalmazták, és csak később kapott szerepet a felnőttek és idősek rehabilitációjában. Így alakult ki az az elterjedt tévhit, hogy csak gyerekek esetében hatékony.

A Vojta-módszerben a „normális” mozgások elsajátítása, mint a forgás, felegyenesedés és a járás, elsődlegesen nem tanult, nem gyakorolt és nem tréninggel rögzült minták. A Vojta-terápia az agy ingerlésével a „veleszületett, tárolt mozgásmintákat” aktiválja, és mint koordinált mozgás, a törzs és végtagok vázizomzatához szállítja. Időseknél a mobilitás csökkenése esetén ízületi és izomfájdalmak enyhítésében, illetve reumatológiás és neurológiai megbetegedések esetén is szép eredményeket lehet elérni e terápia segítségével – ismertette Szátvári Emese. – Olyan Vojta-terapeuták is vannak, akik kimondottan idősek rehabilitációjával foglalkoznak. A terápia már az első 30 perces kezelés után hozhat érezhető javulást; de ahhoz, hogy hosszú távon még jobb hatása legyen, rendszeres terápiás alkalmakra van szükség. A fájdalom enyhítése által a Vojta-terápia jelentős mértékben hozzájárulhat az idősek életminőségének javulásához, ezért hasznos, ha az idősekkel foglalkozó szakemberek ismerik ezt a lehetőséget is.

Az idősek életminőségét úgy tehetjük jobbá, ha mi mint szakemberek is hajlandóak vagyunk folyamatosan fejleszteni magunkat, tanulni, akár szemléletmódot is váltani

– fogalmazta meg az online konferencia végén Pap Monica-Anico projektmenedzser. – Ami a legnagyszerűbb ebben, hogy ezáltal nemcsak időseink életminősége javul, hanem a szakemberé is.

Szöveg: Palincas Erika

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír