Felújítás előtt a kolozsvári Szent Mihály-templom

– Hogy haladnak a munkálatok? Mi az, ami változott a korábbi felméréshez képest, ami menetközben másképp alakult?

– 2013-ban kezdtük meg a restauráláshoz szükséges tervek elkészítését, amire felkértem Mezős Tamás professzort [a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnök Karán az építészettörténet és műemléki tanszék tanára kezdte meg a templom felmérését, az állapotvizsgálatot és a helyreállítási tervek elkészítését, amelyek a beavatkozások engedélyeztetéséhez szükségesek].

Nagy lelkesedéssel fogott hozzá a munkának, s nagyon örült annak, hogy a Szent Mihály-templom terveit ők készíthetik elő. Amikor arra került sor, hogy ez megvalósuljon, szükség volt arra, hogy romániai mérnökök hitelesítsék a terveket, itteni szakemberek véleményezzék, az itteni törvények figyelembevételével készítsék a tervet, mert a romániai és magyarországi műemlékvédelemre és restaurálásra vonatkozó törvények, szabályok között eltérés van. Ekkor Mezős Tamás professzor úgy látta jónak, hogy helyi szakembereket keressünk. Felvettem a kapcsolatot azokkal a helyi mérnökökkel, akik hat-hét évvel ezelőtt jelezték, hogy ha szükség lesz a templom restaurálására, szívesen elvállalják a tervek elkészítésének munkáját. Örvendtem, hogy Maksay Ádám mérnök és csapata dolgozik ezen, ismeretes előző munkájuk: a kolozsvári Farkas utcai református templom restaurálásának terveit készítették elő, valamint a székiét, a nagyenyediét is. Jártasok az európai uniós pályázatok elkészítésében is. Mezős Tamás professzor kedves volt, és azokat a felmérési adatokat, eredményeket, amelyeket már elkészített, átadta Maksay Ádámnak, aki csapatával eldönti, mit használ fel abból. Januárban tartottunk egy megbeszélést a gyulafehérvári főegyházmegye Egyházművészeti és Építészeti Bizottságával, ezen az ülésen a bizottság tagjai egyetértettek azokkal a tervekkel, amelyeket a mérnökcsapat bemutatott. Néhány hete újabb gyűlésünk volt. Ekkor már konkrét terveket mutattak be, a templom kivilágítására készült három tervből sikerült kettőt kiválasztani, ezek közül próbavilágítások nyomán választunk majd. A szakmérnök, Szabó Éva annak idején Székelyudvarhelyen a ferences templom számára teljesen ingyen készítette el a templom megvilágításának tervét, tehát mi már dolgoztunk együtt.

– Hogyan néznek ki a konkrét tervek?

– A megvilágításnál maradva, a Szent Mihály-templom esetében a világítást illetően minden huzalt cserélni kell. Nem is tudjuk ma már használni azokat a vezetékeket, amelyeket régebben a falba tettek, hiszen idővel tönkrementek. A templom megvilágítása jelenleg nem megfelelő. Az a terv, hogy a régi világítótestet megtartjuk, felhasználjuk, s ahova szükséges, új világítótestek kerülnek. Ugyanígy a fabútorzat esetében célunk felújítani a meglevőt. Az 50-es, 60-as években a templom barokk bútorzatát kitették. Java része itt van elraktározva a plébánián vagy a toronyban. Emődi Tamás építészmérnök, aki annak idején a Szent Mihály-templomról értékes tanulmányt írt, mondta: azzal, hogy eltávolították ezeket a barokk bútorelemeket, a templom sokkal szegényebb lett. Híve vagyok annak, amit annak idején művészettörténetből a teológián tanultunk: minden kor valamit beépít a templomba, azt ott kell hagyni, mindegyiknek joga van arra, hogy megmaradjon. A barokk hiányzik a Szent Mihály-templomból, egyedül a szószéket nem tették ki. Úgy döntött a bizottság, hogy a Szent Kereszt oltárát például vissza fogjuk tenni a templomba. Mezős professzornak az volt a véleménye, hogy legalább két oltárt helyezzünk vissza. Miután Mihály Ferenc restaurátor tanulmányozta a megmaradt oltárokat, arra a következtetésre jutott, hogy ez nem megvalósítható, mert az egyiknek jelentős darabjai hiányoznak. Toronylátogatáskor némelyek beszúrták a képeket, az olajfestményt, mozdítható darabokat elvittek. Van, amit megtaláltunk, főleg festményeket, amelyek az oltár részei, jutalomként kapták egykor azok, akiknél megtaláltuk őket, és sajnos nem akarják visszaadni. A templom tetőterében kiállításokhoz alkalmas teret szeretnénk kialakítani, az oltárdarabokat is ott lehet majd megnézni.

– A templom restauráláshoz szükséges összeg minden bizonnyal nem kevés. Honnan teremthető elő?

– Mindenképp európai uniós pályázatot szeretnénk benyújtani. Illyés Szabolcs ismeri ennek procedúráját, sikeresen pályázott már a Farkas utcai és a nagyegyedi templom esetében. Jelenleg 5 millió eurót (nagyjából 1 milliárd 550 ezer forintot) tudunk megpályázni. Ha ezt az összeget megkapjuk, azt jelenti, hogy bizonyos költségekre van fedezet, de nem a teljes templom restaurálására. Az a templom, amely 3000 négyzetméternél nagyobb, pályázhat nagyobb összegekre is. Ez az összeg a legfontosabb, legszükségesebb munkálatokat fedezné: főleg a templom struktúráját érintő beavatkozásokról van szó (bordák visszahelyezése, az elmozdult oszlopok megerősítése, a vakolat problémája). A tetőszerkezet hibáit is törekszenek a szakemberek kijavítani, a cserép marad a régi. A kolozsvári múzeum munkatársai közül is volt, aki kérte, hogy törekedjünk a cserepeket megmenteni, mert a templom Kolozsvár központjában van, a tér elrendezésének köszönhetően távolról is látható, új cserép elhelyezése esztétikai szempontból is helytelen döntés volna. Jelenleg régi cserepeket gyűjtünk, hogy legyen mivel pótolni az eltörteket. A közeljövőben a szakembereknek meg kell vizsgálniuk, hogy a jelenlegi cserép milyen állapotban van, meddig bírja még az időjárás viszontagságait.

– Elsősorban tehát az épületszerkezetek, a homlokzati faragványok, az épületben található műtárgyak és bútorok helyreállítására alkalmas konzerválási módszereket használnak, s csak rendkívüli, indokolt esetben szeretnének formai kiegészítésekkel, az elemcsere eszközeivel élni, ahogyan a gyulafehérvári székesegyház esetében jártak el a közelmúltban?

– Nem is ajánlottak olyan terveket a mérnökök, amelyek formai kiegészítésekre, elemcserére alapoznának.

A leglényegesebb a konzerválás. Érdekes a kripta kérdése is. Az volt Mezős professzor feltételezése, hogy a szentély alatt is van egy kripta. Én szeretném, ha azt is megnyitnánk, erről még tanácskoznunk kell, s meg kell találnunk a megfelelő megoldást.

– A jelenlegi liturgikus teret is szeretnék átalakítani?

– Igen. Eddig nem alakítottuk át, mert amúgy is tudatában voltam annak, hogy a templom restaurálásra szorul, s akkor a legszerencsésebb a liturgikus tér átalakítására is gondolni. Néhány éve itt volt Zenon Grocholewski bíboros-prefektus Rómából, akit az egyetem a díszdoktorává avatott. Sétáltunk a Főtéren, s felhívta a figyelmemet arra, hogy lesz itt munkám a templom restaurálásakor. Kicsit elcsodálkoztam kijelentésén, azt követően tudatosodott bennem, mennyi munka vár. A liturgikus teret szakemberekkel szeretnénk megterveztetni, Márton Judit irányítja majd a munkálatokat, bízom benne, ismeri a helyi adottságokat, szeretném, ha itthoni szakemberek terveznék meg. Remélem, olyan megoldást találnak, mint a székesegyház esetében. A szentélybe s a templomba is fűtés kerülne, annak európai szabványoknak kell majd megfelelnie.

– A híveket, a szentmiséket miként érinti majd ez az egész munkafolyamat?

– Abban egyeztem meg a szakemberekkel, hogy az állványok felállítását úgy oldják meg, hogy a templomban vasár- és ünnepnapokon lehessen szentmisét tartani. Hogy hétköznapokon is sikerül-e ezt az elgondolást tartani, az elválik.

– Mikorra számítják a munkálatok tényleges elindítását?

– Előreláthatólag 2018-ban indulnának el a munkálatok. Még nincs kiírva a pályázat. Pályáznunk kell, s reméljük, sikerrel. A tervek szerint 2020 végére be is fejeződnének a munkálatok. Jelenleg a könyvtár a toronyban van. Számos alkalmasabb hely van, ahova a könyvtárat költöztetni lehet. A helyén a templom történetével kapcsolatos forrásokat kiállító helyiséget rendeznénk be.

– Az Unió utca 3. szám alatti pincehelyiséget a közelmúltban fiatalok rendelkezésére bocsátotta, s K+ név alatt közösségi termet adtak ott át. Ezt egy kolozsvári civil szervezet patronálja. Miért tartja fontosnak, hogy a kolozsvári plébánia ilyen mértékben részese legyen a kolozsvári fiatalok szellemi életének?

– Kolozsvárra érkezésemkor ott szórakozóhely működött. Sokszor zavarta a bömbölő zene a plébánia életét. A pincerészt szét is rombolták, semmi sem maradt egészben. A fiatalok kerestek meg, nem bocsátanám-e rendelkezésükre a helyet. Szívesen segítek. Ők felújítják a helyiséget, s a munkálatok ellenértékében nem fizetnek bért. Számos templomba járó, közösségünkben aktív fiatal van közöttük. Szomorú, ha hely hiányában a fiatalok nem tudnak építő munkát végezni. Gyönyörűen elkészítették a teret, a közelmúltban világi méltóságok jelenlétében át is adtuk. Az egyháznak az ilyen dolgokra is oda kell figyelnie, én örvendek, hogy tudtam segíteni.

Forrás: Vasárnap

Fotó: Szabadság; Kolozsvári Szent Mihály Plébánia

Magyar Kurír