Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe külhoni egyházmegyéinkben

Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye

Kolozsváron a piarista templomban ünnepelte a helyi katolikus közösség Gyertyaszentelő Boldogasszony napját a városban szolgáló szerzetesrendek tagjaival. A szentmise kezdete előtt a hívek bekapcsolódhattak a zsolozsma imádságba.

Urunk bemutatása ünnepéhez hozzátartozik a gyertyaszentelés szertartása is; a piarista templom főbejáratánál László Attila főesperes-plébános gyertyaszenteléssel nyitotta meg a szentmisét. A szerzetesek a napi szentírási szakaszok felolvasásával kapcsolódtak be az ünnepbe, Orbán Szabolcs OFM mondott szentbeszédet.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe negyven nappal van karácsony után – Orbán Szabolcs emlékeztette a híveket arra, hogy a számnak ez a szimbolikája sokrétű és gyakori a Szentírásban, de mindig változást jelent, vízválasztót, egy viszontagságos élethelyzet túlélését. A szónok bátorította a híveket arra, hogy a szerzetesekhez hasonlóan a remény embereiként éljenek.

A szentmise végén a főesperes-plébános bemutatta a Kolozsváron tevékenykedő szerzetesrendeket, és köszönetet mondott áldozatos, fáradságot nem kímélő munkájukért. Ezek után szentségi áldásban részesítette a jelen levő kisgyermekes családokat.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Cziple Hanna Gerda

*

Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye

Idén február 1-jén gyűltek össze a Munkács melletti Schönbornban az egyházmegyében működő szerzetesek, papok és a világi rendi hívek, hogy Majnek Antal és Lucsok Miklós püspökökkel együtt hálát adjanak hivatásukért és megújítsák fogadalmaikat. A szentmisén Roman Łaba Kijevben működő pálos szerzetes mondott szentbeszédet, a szentmise után pedig konferenciabeszédet tartott.

Roman Łaba az aznapi evangéliumhoz kapcsolódóan a pihenés fontos szerepéről szólt. Jézus pihenni hívta tanítványait. Mit jelent a pihenés? Megállni. A zsidók számára a szombatot, a sabbatot jelentette – számunkra ez a vasárnap. A hét többi napján belefeledkezünk a tevékenységeinkbe, önmagunkra figyelünk, arra, amit mi teszünk. Amikor megállunk és körülnézünk, észrevesszük, hogy mindabban, ami körülvesz bennünket, a mindenható és mindeneket teremtő Isten van jelen, ő működik bennük. Valójában ő működik bennünk, általunk is. Ha soha nem állunk meg, akkor ez nem tudatosul bennünk.

A szentmise végén Pilip Viktor felolvasta Ferenc pápa levelét, aki Majnek Antal püspököt köszöntötte püspökké szentelésének ezüstjubileuma alkalmából.

Rövid szünet után Roman Łaba konferenciabeszédében a megszentelt élet mibenlétéről, szerepéről elmélkedett, az első századok keresztényeinek életét és az akkori történelmi körülményeket bemutatva.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Reshetar Tetjana

*

Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Az egyházmegye papjai, szerzetesei és hívei közösen ünnepelték meg a székesegyházban Urunk bemutatása ünnepét, mely egyben a megszentelt élet napja.

Járvány idején gyakran felvetődik a kérdés, hogy hol van a papok helye ilyenkor, amikor távolságtartásra vannak kényszerítve ők is, és az óvintézkedések miatt nem bontakoztathatják ki úgy a tevékenységeiket, ahogyan szeretnék, Isten dicsőségére és a rájuk bízottak javára. A válasz nagyon egyszerű: ott a mi helyünk, ahová az Úr szólított bennünket, az ő közelében – hangzott el Böcskei László püspök homíliájában.

A főpásztor három fogalommal írta körül, hogy mi a papi és a szerzetesi hivatás titka. Az első a hála, amit talán Ábrahám meghívástörténete tükröz vissza a legjobban. Ez ugyanis nemcsak a tények puszta felsorolása, hanem annak a vívódásnak, döntésnek az összegzése, mely oly szépen megvalósul Ábrahám életében, és melynek hátterében Isten üdvözítő terve áll. Ugyanígy a papok is ennek a tervnek a részei, amiért hálásaknak kell lenniük, megköszönve meghívásuk ajándékát Istennek, aki mindenkinél előbb és jobban ismerte őket.

A második fogalom a helyes irány, hiszen a papoknak tudatában kell lenniük annak, hogy nem saját magukat, hanem Krisztust hirdetik az igazságra szomjazó embereknek. Ezért ne szomorkodjanak azon, amit nem tudtak megtenni, de nyugtalanítsa őket az, ha valamit megtehettek volna, de mégse tettek meg; használják ki a jelen idők lehetőségeit is, mert mindig adódnak ilyenek. És az összeomlás pillanatában is „hordozniuk” kell magukat, mert ezáltal másokat is hordozni tudnak.

Harmadik gondolatként arra buzdította a főpásztor paptestvéreit, hogy ne engedjenek a mostani állapot csábításainak, mert a tétlenség, a közömbösség, a kényelem és tehetetlenség is ugyanolyan ragályos lehet, mint a vírus.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

*

Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Schönberger Jenő megyéspüspök mutatott be szentmisét a szatnárnémeti székesegyházban február 2-án. A liturgia elején megáldotta a hívek által hozott gyertyákat, majd égő gyertyával a kezében vonult végig a templomon, szenteltvízzel hintve meg a híveket.

Prédikációjában az ünnep jelentőségéről és üzeneteiről beszélt: Urunk bemutatásának ünnepe, vagy ahogyan mi, magyarok nevezzük, Gyertyaszentelő Boldogasszony tulajdonképpen lezárja a karácsonyi ünnepkört. Mária ajándékba kapta Jézust az Atyától, és kész visszaadni ezt az ajándékot. Sok szülő tanulhatna a Szűzanya példájából. Nagyon sok szülő hibát követ el, azt gondolva, hogy a gyermek az övé, és saját magának akarja megtartani. Pedig mindannyian az Istené vagyunk; mi magunk is az Istenhez tartozunk, aki soha nem fog bennünket megtagadni.

A mai ünnep az Istennek szentelt személyek napja is. Mindazoké, akik saját magukat fogadalommal kötelezik Isten szolgálatára – mutatott rá a püspök, majd megköszönte a szerzeteseknek, elsősorban a szatmári egyházmegyében szolgálóknak életük felajánlását.

A gyertyaszenteléssel kapcsolatban Schönberger Jenő emlékeztetett, a szentelt gyertya Krisztust szimbolizálja, aki azt mondta magáról, ő a világ világossága. „De ne feledjük el, Krisztus azt is mondja, mi vagyunk a világ világossága. És ha gyertyát, mécsest gyújtanak, nem azért teszik, hogy elrejtsék, hanem tartóra helyezik, hogy mindenkinek világítson. Ez a világosság ott kell hogy égjen a mi szívünkben” – figyelmeztetett a főpásztor.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

*

Erdélyi Ferences Rendtartomány

A csíksomlyói kegytemplomban együtt ünnepeltek a környék szerzetesei február 2-án, a megszentelt élet világnapján. A szentmise főcelebránsa és az esemény szervezője Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány elöljárója volt; jelen voltak a klarissza nővérek a Csíksomlyó Ágacskája monostorból, az árkosi ferences betegápoló nővérek, a Csíkszeredában élő szociális testvérek, valamint a férfirendek képviselői közül pálos, kamilliánus és ferences szerzetesek.

A szónok, György Alfréd kamilliánus tartományfőnök magával hozta erre az alkalomra Szent Kamill szívereklyéjét, rendtartományuk kincsét, amelyre homíliájában is utalt. Úgy fogalmazott: „A szívhez legközelebb jutni a sebeken keresztül lehet.”

Rámutatott, a szerzetesi hivatás ajándék Istentől, amely a közösség szolgálatára van. A szerzetesi élet lényege ez: az Úristen irgalmának befogadása az életünkbe, hagyni, hogy az megérintse az ember szívét. A megérintettségből indul a szerzetesi hivatás, erre válaszol. A szerzetesi hivatás nem emberi gondolat eredménye, nem is az Egyház érdekes felfedezése, hanem minden alkalommal, minden egyes közösség, egyén esetében a Szentlélek hívása, indíttatása. Így lehet jel a világ számára.

Fotó: Szabó Bálint

Forrás: Romkat.ro; Erdély Online/Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye; Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír