Húsz éve hunyt el Reizer Pál, a szatmári egyházmegye rendszerváltás utáni első főpásztora

Külhoni – 2022. április 19., kedd | 19:54

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye április 18-án emlékezett meg a rendszerváltás utáni első főpásztora, Reizer Pál halálának huszadik évfordulójáról. A székesegyházban április 18-án, míg az egykori főpásztor szülőfalujában, Túrterebesen április 19-én imádkoztak az elhunyt püspök lelki üdvéért.

Reizer Pál Túrterebesen született 1943. január 6-án. Tanulmányait a gyulafehérvári kántoriskolában végezte, majd az ottani hittudományi főiskolán teológiai tanulmányait befejezve Isten szolgája Márton Áron püspök 1967. április 2-án pappá szentelte.

1967 és 1969 között káplánként szolgált a máramarosszigeti Borromeo Szent Károly-plébánián, majd püspöki titkárként dolgozott 1969-től csaknem két évtizeden keresztül, valamint a szatmárnémeti zárdatemplom plébániai kormányzója és a Szatmári Irgalmas Nővérek spirituálisa volt. 1987-ben plébánosként visszatért Máramarosszigetre.

1990. március 14-én a Szentszék a szatmári egyházmegye püspökévé nevezte ki. A szentelésre május 1-jén került sor.

A kommunizmus utáni első püspökként mintegy negyven évnyi elszigeteltség és elnyomás után kellett újraindítania az egyházmegye intézményeit. Első püspöki beszédében, mely ma is aktuális lenne, így fogalmazott: „Itt most lelkes és dolgos papok sokaságára van szükség, hogy a reményről és a nem hiábavaló türelemről prédikáljunk…”

Az Új Ember című katolikus hetilapnak pedig így nyilatkozott: „Kereszténység és magyarság. Népünk ellenségei ezt a két szent fogalmat nem szívesen olvassák együtt. A krisztusi hitünket, ősi erkölcseinket lekicsinylő, bemocskolni akaró liberális szellemiség egyik torzszülött tanítása ez: »A vallás magánügy«.” Majd az interjúban hozzátette: „Minden jóakaratú magyar látja, hogy nem az a legnagyobb baj, hogy a kommunista ideológia a magyarságot gazdaságilag is szinte tönkretette, hanem az, hogy hit és erkölcs dolgában őseink hitéhez képest sehol sem tartunk. Sokkal több tisztesség kellene a lelkekben, családokban, több erkölcs kellene a közéletben ahhoz, hogy megújuljon nemzetünk.”

Püspöki szolgálata alatt számos templomot megújított, illetve két katolikus gimnáziumot létesített Nagykárolyban és Szatmárnémetiben, továbbá egy kollégiumot is építtetett. Létrehozta a Scheffler János Lelkipásztori Központot, valamint az ő nevéhez fűződik a vértanú püspök boldoggáavatási eljárásának kezdeményezése, melynek eredményeként a 2011-es Jézus Szíve-ünnepen és egyházmegyei búcsún boldoggá avatták Scheffler János püspököt.

Reizer Pál püspök 2001 nagyböjtjén meghirdette az egyházmegyei zsinatot, mely a részegyház lelki megújulását szorgalmazta. A zsinat mottójául a Szent Pál apostoltól vett idézetet választotta: „Újuljatok meg gondolkodásmódotokban” (Róm 12,2). A zsinatra végül 2004. augusztus 17. és 20. között került sor, Schönberger Jenő püspök idején.

2002. április 18-án, tizenkét év főpásztori szolgálat után elhunyt; Szatmárnémetiben a híd melletti temetőben, a papi parcellában helyezték örök nyugalomra.

Halála után a tanácsosok testülete Ardai L. Attila addigi irodaigazgatót választotta meg az egyházmegye kormányzójává, majd 2003. április 30-án (Szent) II. János Pál pápa Schönberger Jenőt, az akkori máramarosszigeti főesperes-plébánost nevezte ki az egyházmegye élére.

*

Csirák Csaba helytörténész a Romkat.ro erdélyi katolikus portálon többek között az alábbiakat írta megemlékezésében.

Reizer Pál és korosztálya az elsők között volt Szatmárnémetiben, aki ténylegesen megpróbálta gyakorlatba ültetni a II. Vatikáni Zsinat új kihívásait. A kommunizmus dühöngése közepette megtalálta az összhangot az ifjúsággal. Az ő vezetése alatt a zárdatemplom a lelkek és a művelődés menedékhelye lett. Szeretet, tisztelet és elismerés övezte a hívek körében. (…)

Scheffler János (1887–1952) vértanú püspök meghurcoltatásával és halálával megszakadt a püspöki tisztség betöltésének folyamatossága, ami azt jelentette, hogy a kommunista hatalom 38 évig „püspöktelenítette” a szatmári egyházmegyét. Ezért az 1990. május 1-jén püspökké felszentelt Reizer Pálra úgy tekintünk, mint aki újraalapította a szatmári egyházmegyét (püspökséget). Részben hasonló helyzetben volt, mint 1804-ben Fischer István, egyházmegyénk alapító püspöke, aki kapott elkötelezett híveket, kapott templomokat, kapott papokat, de nem kapott Szatmárnémetiben olyan embert, aki közvetlenül előtte járta volna végig a püspöki utat, akitől átvehette volna a stafétabotot. Reizer püspök sem a semmit kapta. Ő is kapott papokat, félelemben nevelkedett embereket, leromlott állapotban lévő templomokat. A homályba vesző múltból kellett az új időknek megfelelő egyházi rendet kiépítenie. Embert próbáló kihívás volt Reizer Pál számára, aki hű és okos szolgája kívánt lenni szeretett népének.

Forrás és videó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria