A kulturális értékmegőrzésben vállalt társadalmi felelősségvállalásról beszélgettek Pannonhalmán

A mecenatúra Magyarországon még gyerekcipőben jár, a meghívott vendégek azonban személyesen tettek tanúbizonyságot a társadalmi felelősségvállalás fontosságáról. Mint mondták, példájukkal is szeretnének arra biztatni másokat, hogy támogassák a kulturális értékek megőrzését.

A Pannonhalmi Főapátságban több évszázados hagyománya van a mecenatúrának. Az, hogy a falak között ma is ugyanaz a nursiai Szent Benedek Regulájának szellemiségét követő szerzetesrend él és működik – amely számára Géza fejedelem 996-ban a monostort alapította –, annak is köszönhető, hogy minden időben voltak, akik felvállalták az apátság küldetésének, szolgálatainak támogatását és értékeinek megőrzését.

Szent István 1001-ben kelt kiváltságlevelében Somogy megye dézsmáját Szent Márton monostorának adományozta. A Pannonhalmi Főapátsági Levéltár őrzi azt az oklevelet, amelyből tudjuk, hogy II. András király adománnyal segítette az 1224-ben felszentelt szerzetesi templom újjáépítését. Gróf Lónyay Elemér és felesége, Stefánia belga hercegnő a 20. században pedig a Pannonhalmi Főapátságnak adományozta minden vagyonát, és még hosszasan lehetne sorolni a példákat.

A mecenatúra ma is rendívül fontos, hisz a Pannonhalmi Főapátság amellett, hogy a magyar kereszténység bölcsője, hazánk kiemelkedő történelmi emlékhelye, ahol egyedülálló és felbecsülhetetlen értékeket őriznek.

A magyar államiság első századaiból származó oklevelek egyik leggazdagabb, legértékesebb gyűjteménye a monostor levéltára, ahol csaknem 3000 középkori oklevél található. A könyvtárban pedig egyebek mellett 19 középkori kódexet, 230 ősnyomtatványt őriznek és az antikvák – 16. századi könyvek – és más egyedi, vagy ritka kiadványok, kéziratok és nyomtatványok száma tízezres nagyságrendű. Mindezek megőrzése és bemutathatóvá tétele jelentős anyagi terhet ró a közösségre és nemcsak feladatot, hanem felelősséget is jelent egyben.

A kerekasztal-beszélgetésre meghívottak olyan mecénások, akik készek felkarolni a jó ügyeket.

Erdődy Orsolya a Forbes magazin legbefolyásosabb magyar nők 2025-ös listáján a 10. helyen szerepel és nem véletlenül. A Budapesti Fesztiválzenekar menedzser igazgatójaként kiemelt szerepe van az együttes több mint kétmilliárd forintos éves költségvetésének biztosításában, és kidolgozta a magánmecenatúra rendszerét. A főapátságot nemcsak mint zenei főtanácsadó segíti, hanem személyesen támogatja a szerzetesközösség oktatási-nevelési szolgálatát. Egyebek mellett segítette a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban a tanulóorgona felújítását és az integrált természettudományos szakkör megvalósulását.

„Úgy érzem, Pannonhalma – az iskolát is beleértve – egy hatalmas család, egy nagy közösség, amelynek immár én is részese vagyok. Szent Márton hegye számomra az ország legcsodálatosabb helye.” Mint fogalmazott, Amerika és Anglia sokkal előrébb jár a céges és a magánmecenatúra területén, és ő is ezeken a helyeken tanulta ki ennek fortélyait. „Úgy gondolom, aki megengedheti magának, kötelessége, hogy akár a gyerekei iskoláját, az egészségügyet, vagy a kultúrát támogassa.”

Erdődy Orsolya véleményét a beszélgetőtársak is osztották.

Antall György az Apelso Trust Zrt. igazgatósági tagja természetesnek tartja, hogy miután a vállalkozásban a családi örökségek megőrzésével foglalkoznak, így a kulturális értékek fenntartásában is szerepet kell vállalniuk. Éppen ezért évek óta támogatja a főapátsági könyvtárat és levéltárat.

Egyebek mellett neki köszönhetően újulhatott meg egy majdnem 500 éves perirat. A 11 méter hosszú papírtekercs a monostorhoz tartozó felvidéki településsel, Deákival – ahonnan Antall György édesanyjának családja is származik – kapcsolatos tanúvallomásokat tartalmazza. A török hódoltság idején ugyanis a szomszédos urak kisebb-nagyobb darabokat lecsíptek maguknak az apátsági területből, amiért az akkori apát a királyhoz fordult. A per egyik kiemelt dokumentuma ez a felújított oklevél. „Teljesen természetesen jött a társadalmi felelősségvállalás a részünkről, hisz akinek több jutott, többet is kell tennie.”

A 2025-ben Széchenyi-díjjal kitüntetett Zettwitz Sándor is hasonló indíttatásból áll a jó ügyek és Pannonhalma mellé. A 77 Elektronikai Csoport tulajdonos-ügyvezetője a Főapátság kulturális tevékenységét és értékmegőrzését támogatja. Segítségével állították vissza eredeti állapotába a Boldogasszony-kápolna 1820-ban épített orgonáját és hozzájárult a Bazilika 800 emlékévhez, valamint az Arcus Temporum Művészeti Fesztiválhoz. „Ami engem és a családomat megfogott, az Pannonhalma különleges hangulata, amely a magamfajta iparos életéből hiányzik. Minimális kötelességünknek éreztük, hogy támogassuk a 200 éves orgona életre keltését és ezáltal beillesztését az apátság életébe.”

A kerekasztalbeszélgetésről szóló beszámoló teljes terjedelemben ITT olvasható. 

Forrás: Pannonhalmi Területi Főapátság 

Fotó: Csapó Balázs

Magyar Kurír