Bemutatták A kereszténység történeti atlasza című albumot

A megjelenteket Galsi Árpád református lelkész, a Kálvin Kiadó igazgatója köszöntötte. Szentírásból vett idézetekkel irányította rá a figyelmet, hogy a kereszténység soha nem csupán eszme volt, hanem mindig realitás is. Jézusban Isten testté lett, elérkezett az isteni és az emberi találkozása. Az üdvösség története nem azonos a kereszténység történetével, de a kereszténység története összekapcsolódik vele: ugyanabban a földrajzi, történelmi, emberi, fizikai valóságban jelenik meg, hatja vagy éppen nem hatja át kovászként az Isten országa. A Kálvin Kiadó igazgatója reményét fejezte ki, hogy az új kiadvány segítségére lesz az olvasóknak – kívülállóknak és egyháztagoknak egyaránt – ennek megismerésében.

Ezt követően Ablonczy Bálint újságíró, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) tudományos munkatársa beszélgetett Gárdonyi Máté római katolikus pappal, egyháztörténésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanárával és az ugyancsak egyháztörténész Lányi Gáborral, a KRE oktatójával, a kötet lektorával.

Lányi Gábor felidézte: a könyv eredetileg a Harvard Egyetem kiadójánál jelent meg, amelynek szerződése van a Kálvin Kiadóval. Galsi Árpád igazgató kereste meg őt, hogy lehetőségük van a kötet megjelentetésére magyarul; az is lehetségesnek látszott, hogy egy időben az amerikai kiadással. Közbejött azonban a Covid-járvány és egyéb hátráltató tényezők. Ezért a könyv egy évvel az amerikai megjelenés után jelent meg magyarul, 2021-ben, tehát rendkívül friss kiadvány.

A Károli Egyetem tanára nagy hiányosságnak nevezte, hogy a mai hallgatók számára nem áll rendelkezésre olyan egyháztörténeti tankönyv, amely vonzza a tekintetet is, így ez a kötet hiánypótló, már használják is a KRE-n. Igaz ugyan, hogy nem tankönyv, hanem történeti atlasz, de a különböző térképek közötti összekötő szöveg annyira szabatos és informatív, hogy felhasználható akár egyetemi tankönyvként is, illetve segédkönyvként is alkalmazható. A kötet több mint kétszáz oldalas, minden oldalán egy vagy több térképpel, amelyek igényesen dolgoznak fel olyan témákat, amelyek nemcsak magyar, hanem világviszonylatban is újdonságként hatnak.

A magyar kiadás lektora a könyv szerkesztőjéről, Alec Ryrie-ről elmondta: jól ismert egyháztörténész, elsődleges kutatási területe a reformáció és a protestantizmus története. Az angol-skót egyháztörténet szeretett, népszerű oktatója, stílusa gördülékeny. Alec Ryrie anglikán vallású, Oxfordban és Cambridge-ben végzett, jelenleg a londoni Gresham College professzora. Angol születésű, de Amerikában nevelkedett, majd huzamosabb ideig élt Afrikában mint misszionáriustanár.

Az anglikán egyházon belül félpapi, laikus, prédikátori funkciója is van, belső egyházi ember, s ez pozitívan nyomja rá a bélyegét a kötetre, amelyben nincs felekezeti szemellenzősség – a témák feldolgozása objektív, nyelvezete érthető. A szerző foglalkozik a legújabb kori keresztyénüldözésekkel is, a legutolsó térkép 2018-as. A kötetet a középiskolás korosztálytól kezdve a keresztyénység iránt érdeklődő értelmiségen át bárki örömmel forgathatja, ahogyan a teológiai oktatók és hallgatók számára is egyaránt hasznos lehet, felekezettől függetlenül.

Gárdonyi Máté azt emelte ki, hogy a kötetben százharminckét térkép van, amelyek segítenek eligazodni a kereszténység történetében. A könyv bevezetője a térképészet, az egyháztörténet és a teológia összefüggésére világít rá. A Pázmány tanszékvezetője emlékeztetett rá: az első megmaradt középkori térképek teológiai szempontokat is szem előtt tartva ábrázolnak valós és fiktív helyszíneket, ahogyan például Bábel tornyát is feltüntetik. Később a kartográfia is „emancipálódott”, az egyháztörténeti szemlélet már nem ilyen jellegű térképeket eredményez.

Gárdonyi Máté atya hangsúlyozta: a könyv nem hittérítő munka, ám ahogyan az a bevezetőben is szerepel, a kereszténység története az egész világra kiterjedő történet, aminek megvannak a földrajzi keretei. A kötet tehát egy korrekt szakkönyv, de megfelelő mértékben érzékelteti a kereszténység sokszínűségét. Alec Ryrie felvállalt küldetése továbbá, hogy a perifériára is ráirányítja a figyelmet, olyan területekre és témákra, amelyek kevésbé szoktak helyet kapni. Ilyen például az Ír-sziget vagy a Kelet egyháza, a nesztoriánusok története, de ide sorolhatók a Kelet-Afrikában vagy Dél-Arábiában élő keresztények történeti emlékei is. A földrajzi mellett továbbá beszélhetünk témák szerinti perifériaterületekről is: ilyen többek között az orosz szerzetesség. Az egyháztörténész kitért arra is: vannak olyan térképek és témák a könyvben, amelyek nem periférikusak ugyan, de a hazai olvasók számára mégis kevésbé ismertek: ilyen Észak-Amerika keresztény világának alakulása, sokszínűsége, a radikális telepesek megjelenése; az Amerikai Egyesült Államokban az evangelizált irányzat elterjedése, világméretűvé válása, illetve a rabszolgaság és kereszténység összekapcsolódása. A szerző ezek tárgyalásakor mértéktartó keresztény szemlélettel, angolszász tárgyilagossággal közelít a kritikus, vitatott kérdésekhez is.

Markáns része a könyvnek a modern kori missziók és hatásaik bemutatása: rácsodálkozhatunk például, hogy napjaink Afrikájában a kereszténység mekkora területen domináns, vagy az általunk jobbára katolikusnak ismert Dél-Amerikában milyen erőteljesen tört előre az elmúlt évtizedekben a protestantizmus, illetve mint globális keresztény irányzat a pünkösdizmus is előkerül.

Gárdonyi Máté úgy véli, figyelemre méltó, hogy a Kálvin Kiadó kötetét a Szent István Társulat könyvesboltjában mutathatták be, hiszen a kiadvány maga is ökumenikus szemléletet tükröz, amelyet szépen illusztrál például a középkori zarándoklatokat bemutató térkép, vagy a könyv kora újkorral foglalkozó része. Az egyháztörténész köszönetét fejezte ki, hogy a Kálvin Kiadó vállalta a kötet kiadását, a Szent István Társulat pedig a terjesztését, illetve hogy az ünnepi könyvhéten mutatták be a szép és igényes kivitelű atlaszt.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Thaler Tamás/Szent István Könyvhét

Magyar Kurír