A mintegy nyolc évtizedet átölelő tanácskozás témái között szerepelt többek között a kor egyházlátogatási jegyzőkönyveinek elemzése, az akkori püspökség területén működő szerzetesközösségek életének bemutatása, valamint az oktatás helyzete is.
A tanácskozás fővédnöke, Udvardy György érsek emlékeztetett, a krisztusi hit előre irányul, mégis fontos a múlt elemeinek megőrzése. A levéltárban elhelyezett anyagok az akkori kor vallásosságáról, egyházának életéről tanúskodnak.
Az egyes plébániákon lezajlott főpásztori látogatással egybekötött felmérésekről számos úgynevezett egyházlátogatási jegyzőkönyv maradt fenn. Ezek a többi között kitérnek a templomok, egyházi ingatlanok állapotára, a plébánosok végzettségére és például a sekrestyék felszereltségére is. Ezekről is szólt előadás az 1777-től 1850-ig terjedő időszakot feldolgozó konferencián. Ez a korszak különleges jelentőséggel bírt a veszprémi – akkor még – püspökség életében. A vizsgált időszak elején történt ugyanis az egyházmegye első felosztása; ekkor Fejér, Pilis és Zala megye nyugati része más-más, újonnan létrehozott egyházi területi egységekhez került. A korszak zárása pedig az 1848–49-es szabadságharc leverését követő időszak, Ranolder János püspöki munkásságának kezdete.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria