Jézus asztalánál – Fráter Erzsébet A Biblia ételei című könyvéről

Kultúra – 2021. január 17., vasárnap | 16:55

Három esztendővel ezelőtt mutattam be a neves biológus, botanikus, Fráter Erzsébet A Biblia növényei című könyvét, amely a Scolar Kiadónál látott napvilágot, és mára nemcsak a köztudatba, de az oktatásba is beépült, különösen az egyházi fenntartású egyetemeken, iskolákban.

Ezzel őszintén egyetérthetnek mindazok, akik hit és tudás összekapcsolásának hívei Péter apostol második levelének szellemében. Fráter Erzsébet nem csak nagy tudományú és sokoldalú műveltségű szerző, aki komoly természettudományos ismereteket, valamint a Szentföldön és nyugat-, illetve közép-ázsiai országokban szerzett tapasztalatokat mondhat magáénak, hanem emellett igazi bibliás asszony is, aki olyan rendszerességgel és beleérző készséggel olvassa a Szentírást, mint például I. Rákóczi György, Erdély fejedelme és felesége, Lorántffy Zsuzsanna. Amíg A Biblia ételeit ízlelgettem, újra és újra az jutott az eszembe, milyen örömmel és elismerő szeretettel forgatta volna ezt az igazán kinccsel felérő könyvet Sárospatak ura és úrnője. 

Jómagam évtizedek óta használom e könyv egyik inkább gyakorlatias, de bibliai idézetekben ugyancsak gazdag előzményét, Eleonore Schmitt németül 1990-ben, magyarul két évvel később megjelent Bibliai szakácskönyv – Barangolás az Ó- és Újtestamentum konyhaművészete körül című munkáját. A különbség a párhuzamok ellenére sem csekély: míg Schmitt könyve kifejezetten szakácskönyv, receptgyűjtemény, addig Fráter Erzsébet ennél sokkal többre vállalkozott. A természettudományos, növény- és állattani, dietetikai ismeretek mellett művéből nem hiányoznak a néprajzi, viselkedéstörténeti és etikai epizódok, ahogyan a művészettörténeti vonatkozások sem. (Itt elsősorban az utolsó vacsora legszebb vizuális ábrázolásainak felidézésére gondolok.)

A szerző módszerességének és olvasóközpontúságának jele a számos bekeretezett összefoglalás és a nagyon gazdag képanyag is. Érdemes idéznünk a hitvallásos előszó néhány mondatát: „Biblia és étkezés csak látszólag távolálló fogalmak. Ha belelapozunk ebbe a nagyszerű könyvgyűjteménybe, rá fogunk csodálkozni, hogy milyen gazdagon mutatja be a kor emberének étkezését, annak mindennapi, gyakran pedig szakrális vetületét és jelképrendszerét. Aki pedig hozzám hasonlóan »bibliaolvasó biológusként« a Szentírás növényeit tanulmányozza, vagy egyszerűen csak olvasás közben felfigyel rájuk, óhatatlanul elkezd az ételek után érdeklődni, hiszen az írásokban említett növények és állatok nagy része is alapélelmiszer. (…) Különös dolog, hogy ezzel zárom egy táplálkozásról szóló mű ajánlóját: nem az evésen van a hangsúly!

A gasztrotörténeti érdekességeken, izgalmas újdonságokon túl soha ne tévesszük szem elől a lényeget: »Az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm.« (Róm 14,17) Isten titkaira, kijelentéseire éhesen olvassuk a Bibliát!”

A könyv Szakrális ünnepek című fejezetében elmélyülve, az ehhez a témához kapcsolódó képeket szemlélve eszembe jutott 1985 távoli húsvétja, amikor Bütösi János, az amerikai-kanadai református magyarság életét összefogó Calvin Synod püspöke egy új-angliai kisvárosban, Bridgeportban a délelőtti istentiszteletet követő estén pontról pontra rekonstruált egy, a páskabárány éjszakáját, a zsidók egyiptomi rabságból való szabadulásának emlékét felidéző pészahi vacsorát. Nagy megtiszteltetésnek éreztem akkor, hogy a száműzetés évtizedeire emlékező rituális lakoma fontos alkotóelemei közül a keserűfüveket én szerezhettem be a városka boltjaiból. S mit tesz Isten? A készülődés közben, hála a Biblia számomra otthonos „mikroklímájának”, már az otthoni húsvét hiánya sem fájt annyira!

De térjünk vissza még egy pillanatra Fráter Erzsébet harmonikusan megkomponált, a témában hosszú időre meghatározónak számító könyvéhez, pontosabban annak „függelékláncolatához”. Ez a nagyon fontos befejezés a földművelésről és az ételekről szóló bibliai közmondások felidézésével kezdődik, majd név- és tárgymutatóval, növény- és állatmutatóval, receptmutatóval, héber és más idegen szavak mutatójával és a könyvben előforduló bibliai igehelyek feltüntetésével folytatódik. Befejezésül pedig közli a magyar és az idegen nyelvű szakirodalmi forrásokat (ideértve az interneten fellelhető anyagokat is), végül pedig a galériányi fénykép eredetét. 

2020 telén és 2021 tavaszán sokunknak szolgálhat szellemi és lelki táplálékkal, de még akár néhány táplálkozási ötlettel is ez a ritka értékű kötet.

Fráter Erzsébet, A Biblia ételei, Scolar Kiadó, Budapest, 2020.

Szöveg: Petrőczi Éva

Fotó: Scolar Kiadó

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. január 10-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.

 

Kapcsolódó fotógaléria