Kalazantinum-kápolna – 65 négyzetméternyi csend Budapest felett

Kultúra – 2020. június 24., szerda | 19:01

A Piarista Központ épületében rejtőzik egy tetőtéri kápolna, a legfelső szinten kialakított Kalazantinum-rendházban. Az építész, Fejérdy Péter a tervezés során írt gondolatai az Építészfórum portálon jelentek meg, ebből adunk közre részleteket.

Ez a tér pedig jó lenne, ha valóban olyan lehetne, hogy aki oda belép, az elveszíthesse a kapcsolatát a folyosói külvilággal – írja az építész a tervpályázat műleírásában, bemutatva, milyen szempontokat kellett figyelembe vennie a 2004-ben elkészült, a „külsősök” előtt jórészt ismeretlen kápolna tervezésénél.

(…) Jobbra fordulva arra az enyhén emelkedő rámpára léphetünk, amely a kápolnatérbe vezet. A rámpán haladva vastag faltömbök közötti hasítékokon keresztül már érzékelhető a kápolna tere. Van idő, hogy mire belépünk a térbe, már belülről is lecsendesedjünk. (…)

Az emelt padlószint másik téri eredménye, hogy az ablak új helyzetbe kerül. (…) Az alacsony parapet miatt láthatóvá válik a mélységben a ház előtti Duna-part is. Talán szokatlan egy kápolna esetében a kilátásról gondolkodni, de ennek az épületnek a gyönyörű elhelyezkedése, a feltáruló képek számomra olyan gondolatokat adtak, amelyek az élet leglényegesebb kérdéseihez köthetőek. (…)

Az írás teljes terjedelmében ITT olvasható.

A rendszerváltás után a Kalazantinum növendékház és a hittudományi főiskola lassan elkülönült egymástól. A főiskolát más szerzetesrendek növendékei is látogatták. 1997-ben 21 piarista mellett már 27 más szerzetes is tanult benne, majd 2000-ben egyesült a másik két magyarországi szerzetesi főiskolával, és így beolvadt a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolába. Ettől kezdve a Kalazantinum csak mint a rend növendékháza, illetve tanügyi értelemben mint szakkollégium működik tovább.

Miután 2002 végén a Sapientia használatba vette a piarista rend Váci utcai épületének felújított déli részét, a kalazantinumi rendház 2003 tavaszán és nyarán ennek legfelső (új számozás szerinti 6. emeletére) költözött.

Forrás: Piarista.hu

Forrás: Építészfórum

Fotó: Fejérdy Péter

Magyar Kurír

#egyházművészet #épített örökség #szerzetesek

Kapcsolódó fotógaléria