Megjelent a megújult Új Ember 2025. november 30-i száma

Az idei advent első vasárnapjára lapunk megújult külsővel, 24 oldalas formátumban jelenik meg.

Az egyházi év első Új Ember-számában Deák Hedvig domonkos szerzetessel beszélgetünk az advent lényegéről, lelkiségéről.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia idén Kuti Sándorné Kovács Máriának ítélte oda a Szent Erzsébet rózsája díjat, amelyet november 24-én vehetett át Székely János szombathelyi megyéspüspöktől, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökétől Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. A kitüntetett lelkipásztori kisegítőként kapcsolódott be a kiskunhalas-alsóvárosi Szent Péter és Pál Római Katolikus Főplébánia szolgálatába, majd karitászmunkatárs lett. A csoport irányítását huszonnégy évvel ezelőtt, 2001-ben vette át. Kiskunhalasi otthonában beszélgettünk vele.

Százhúsz évvel ezelőtt szentelték fel a budapesti Szent István-bazilikát. A jubileumot november 22-én a székesegyház történetét bemutató fényfestéssel, szentmisével és koncerttel ünnepelték. A szentmise főcelebránsa és szónoka, Erdő Péter bíboros kiemelte: az évfordulón nemcsak a gyönyörű épületért adnak hálát, hanem azért is, hogy napjainkban is van a templom falai között „hit és élet”. Tudósításunkhoz az impozáns helyszínen készült nagy fotót mellékeltünk.

Mindszenty szabadon címmel rendeztek könyvbemutatót a budapesti Háló Közösségi Központban a Magyarországi Mindszenty Alapítvány és a Háló közös szervezésében. Az esten Balogh Margit, Török Csaba, Kovács Gergely és Kuzmányi István, lapunk igazgató-főszerkesztője osztotta meg gondolatait Mindszenty József bíboros életútjáról, szellemi örökségéről és élő tiszteletéről. Az eseményen mások mellett Kuzmányi István főszerkesztő vehetett át Mindszenty-érmet.

A Mértékadó kulturális mellékletben a Műterem rovatban Szőcs Miklós fából faragott szobrait mutatja be Mészáros Ákos. A Műcsarnokban látható kiállításon számos állatfigurát, többek között „jaguárt is láthatunk, van gyurmából mintázott és fából faragott példány is. Ráadásul az úgynevezett áttört technikával készítve, ami nagyon megnehezíti a mintázást és a faragást is”.

Szőcs Miklós TUI Munkácsy Mihály-, Prima Primissima és Kossuth-díjas szobrászművész 1991-ben rendezte meg első önálló kiállítását, azóta rendszeresen szerepel egyéni és csoportos tárlatokon különleges, fából faragott figuráival.

Iancu Laura versei és Halmai Tamás irodalmi esszéi mellett Bodnár Dániel könyvismertetését is olvashatják a Mértékadóban. A A Magyar Sion-gondolat építészeti megvalósítása a reformkor kezdetén című kötet megjelenésének hátteréről a következőket kell tudni: „Az esztergomi Szent Adalbert Központban 2024. szeptember 17-én, az Ars Sacra Fesztivál keretében A Magyar Sion-gondolat építészeti megvalósítása a reformkor kezdetén címmel nagyszabású konferenciát rendeztek Rudnay Sándor (1760–1831) hercegprímásról. A Szent István alapította Magyar Egyház központja a főpapnak köszönhetően került vissza Esztergomba Nagyszombatból, ahová a török hódoltság miatt áttelepült. Rudnay nagyszabású elképzeléseinek megfelelően 1824-re felépültek a főszékesegyház falai és a kanonoki paloták egyes épületszárnyai az érseki szeminárium pompás homlokzatával, illetve megvalósult az egykori várárok fölé emelt viadukt a bazilikához vezető ünnepi úttal. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész szerkesztésében és az Ars Sacra Alapítvány kiadásában kötetben is hozzáférhető a konferencián elhangzott előadások szövege. Az Ecclesia Kiadónál megjelent könyv ugyanazt a címet viseli, mint a 2024-es konferencia, borítóján pedig annak a díszkapunak a fotója látható, amit szintén Rudnay Sándor emeltetett 1824-ben, a bazilika építésének idején.”

Magyar Kurír