Nagyhétfő a görögkatolikus szinaxárionban

Kultúra – 2023. április 3., hétfő | 20:25

A szent nagyhétfőn a boldogságos és szépséges Józsefre, illetve az Úr által megátkozott és kiszáradt fügefára emlékezik a görögkatolikus egyház.

A tisztaságos József igazságos kormányzó és gabonaosztó volt, a jóság kincstárosa.

A mai napon kezdődik Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése. Előképe mindenekelőtt József. Ő Jákob pátriárkának az utolsó fiai közül való volt, és Rácheltől született. Testvérei álombéli látomásai miatt megirigyelték. Először is egy gödörbe rejtették el, s apját is becsapták a véres köntösével, mintha egy vadállat tépte volna szét. Aztán harminc ezüstért eladták az izmaelitáknak, akik aztán maguk is eladták Putifárnak, az egyiptomi fáraó udvari tisztjének. A ház úrnője pedig őrült módon megharagudott a józan életű ifjúra, mert bűnbe akarta vinni, az ifjú viszont ruházatát is otthagyva elmenekült. Erre az asszony megrágalmazta őt férjénél, s így József megbilincselve a börtönbe került. Mivel azonban meg tudta fejteni az álmokat, kiszabadult onnan: mert elvitték az uralkodó színe elé, aki aztán egész Egyiptom főemberévé tette őt. Később aztán testvéreinek is ő adott gabonát, s ezzel feltárta magát előttük is. Egész életét igen jól intézve Egyiptomban halt meg, s több más erénye fölött még különösen is nagy megbecsülésre tett szert tisztasága révén.

Krisztus előképe tehát, mert Krisztusra is a saját zsidó népe lett irigy, és tanítványa őt is harminc ezüstpénzért adta el. Őt is sötét és homályos verembe, vagyis a sírba helyezték, majd onnan magától került ki, s uralkodik egész Egyiptom, vagyis mindenféle bűn fölött. Bennünket pedig emberszerető módon titkos gabonaosztással vált meg: minthogy önmagát adta értünk, mennyei kenyérrel, vagyis saját életadó testével táplál minket. Tehát ilyen alapon ünnepeljük most a szépséges Józsefet.

A lelki gyümölcsök nélküli zsidó zsinagógáról mint jelképéről beszél Jézus, amikor a terméketlen fügefát átkával kiszárítja.

Aztán a kiszáradt fügefára is most emlékezünk, mivel Szent Máté és Márk evangélisták a virágvasárnapi elbeszélés után számolnak be róla. Márk a következőképpen: „Másnap Betániából jövet megéhezett. Látott messziről egy zöldellő fügefát, és elindult feléje, hátha talál rajta valamit. De amikor odaért, csak leveleket talált rajta, mert még nem volt a fügeérés ideje. Ekkor így szólt: Senki ne egyék rólad gyümölcsöt soha többé!” Máté pedig így említi: „Reggel a városba visszatérve megéhezett. Látott az út mellett egy fügefát. Odament hozzá, de csak leveleket talált rajta. Erre így szólt: Ne teremjen rajtad gyümölcs soha többé! És a fügefa tüstént el is száradt.”

A fügefa talán a zsidók gyülekezetét jelezheti, amelyen az Üdvözítő nem talált megfelelő gyümölcsöt, hanem csak a törvény árnyas lombját, így aztán ezt is elvette tőlük, mivel ilyen fölöslegesen működött. Ma pedig valaki azt kérdezi: „Miért is száradt ki az átok hatására ez a lélek nélküli fa, hiszen nem követett el semmilyen vétket?” Eljutott hozzánk egy csodálatos értelmezésmód bizonyos öreg bölcsektől, ahogy például Peluziumi Izidor mondja: hogy ez az engedetlenség fája volt, amelynek a levelével aztán betakarták magukat a bűnbeesett ősszülők. Ezért átkozta meg hát az emberszerető Krisztus, mivel akkor ez nem kapott büntetést: eszerint tehát a bűn miatt nem hozhatott többé gyümölcsöt. Az pedig, hogy a bűn hasonló a fügéhez, nyilvánvaló, hiszen gyönyört keltő édessége a bűnhöz való tapadást érzékelteti, a keserű utóíze pedig a lelkiismeret beszennyeződését. Mindenesetre az atyák a fügefáról szóló példabeszédet a töredelmes bánat fölkeltésére tették erre a napra, akárcsak József emlékét is, azért, hogy Krisztus előképe legyen itt.

Fügefa minden lélek, amely lelki gyümölcsökben nem részes. Ezen a fügefán reggel, azaz a jelen élet után nem talált felüdülést az Úr: ezért átkozta meg azt, és az örök tűzre küldte. Azóta is mint valami kiszárított oszlop áll, megrémítve azokat, akik nem termik meg az erények megfelelő gyümölcseit.

A szépséges József imái által, Krisztus Istenünk, könyörülj rajtunk! Ámen.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria