A szaléziak a remény ikonjaként ott maradnak a konfliktus sújtotta Szudánban

Megszentelt élet – 2023. május 12., péntek | 15:43

Akik tudtak, már elmenekültek Szudánból az Abd el-Fattáh el-Burhán tábornok vezette hadsereg, valamint ellenlábasa és egykori helyettese, a Hemedti néven ismert Mohamed Hamdan Dagalo tábornok ellenőrzése alatt álló, félkatonai Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) között április 15-én kitört polgárháború miatt. A szalézi szerzetesek azonban ilyen körülmények mellett is kitartanak a misszióban.

A természeti erőforrások megszerzéséért és a kereskedelem (beleértve az emberkereskedelem) irányításáért folyó vetélkedésben a két vezető megtörte a bizonytalan egyensúlyt. A konfliktus az el-Burhán jelenlegi elnök által vezetett Szudáni Fegyveres Erők (SAF) és a Dagalo parancsnok által vezetett RSF között zajlik. A közelmúltig szövetségesek voltak, együttműködve a korábbi elnök, Omar el-Basír 2019-es elmozdításában, és jelentős szerepet játszottak a 2021-es katonai puccsban is.

Az erőszak akkor szabadult el, amikor a különleges erők vezetője rájött, hogy növelheti hatalmát Kartúmban, akár vérontás árán is. „Mindenki megdöbbenésére lövések és heves tűzharcok hangjai hallatszottak április 15-én, szombaton” – számolt be Jacob Thelekkadan atya, a szudáni főváros nemzetközi repülőterétől mindössze öt kilométerre található szalézi intézet igazgatója. A Szent József katolikus plébániával egyesült Don Bosco-szakiskola (VFP) már az első pillanattól a konfliktus középpontjába került: körülbelül öt kilométerre található a kartúmi nemzetközi repülőtértől, négy kilométerre az elnöki palotától és három kilométerre az RSF egyik bázisától. Jacob atya az első napokban megírta: „Egy bomba a laboratóriumunkra hullott. Szerencsére senki nem volt ott, pedig a szombat a tanítási nap.”

A szalézi szerzetesek az aggasztó hírek ellenére ott maradtak, néhány más civil szervezet vezetőjével együtt. Fájdalmas döntés, de összhangban van azzal, ami a múltban hasonló esetekben történt Kongóban, Venezuelában, Ukrajnában. Szudánban három szalézi jelenlét van, több mint harminc éve: a Szent József Szakképzési Központ Kartúm ipari területén, több mint 500 diákkal; a Kartúmtól mintegy 27 kilométerre délre található Szent József-plébánia több mint 6000 hívővel, a Don Bosco Szakképzési Központ pedig, amelynek több mint 400 tanulója van, El Obeidben működik, mintegy 500 kilométerre Kartúmtól.

Amíg a víz-, élelmiszer- és energiahiány mellett lehetséges, addig a fővárosban maradnak, később máshová költöznek az országon belül. Don Bosco lelki gyermekei gyökeret eresztettek már Szudánban, és bár nemcsak a helyi törvények, hanem az iszlámmal való párbeszédre törekvés miatt sem végeznek hittérítést; családok ezrei szeretik őket, akik részesültek és részesülnek abban az iskolai oktatásban és szakképzésben, amelyet már több mint harminc éve végeznek.

Mathew Job, a Bosco Szent János Szalézi Társaság közösségének rektora El Obeid városából intézett felhívást a nemzetközi közösséghez: „Törekedjetek a békére, ez nem a hallgatás ideje.” „A szaléziak a remény ikonjaként kívánnak közel lenni az emberekhez” – írta egy olyan városból, ahol kegyetlen konfliktusok dúlnak. Ő és szerzetestestvérei nem akarják magukra hagyni a lakosságot most, hogy az országban véres belharcok dúlnak. Májusi eleji híradása szerint gyakorlatilag mindennap hallani bombarobbanásokat. A polgárháború kezdete óta bezárták az iskoláikat és nem hagyják el az otthonukat.

Elmondta, hogy az erőszak epicentruma az ország fővárosa, Kartúm volt, de két másik szomszédos város, Omdurman és Bahari is súlyosan érintett a háború kezdete óta. Az egyik női vallási közösséget és egy keresztény iskolát az egyik hadviselő fél elfoglalta, mert stratégiai fontosságú helyen voltak. Mivel a főváros repülőtere zárva van, a civilek evakuálására irányuló erőfeszítések leálltak, és sokan Kosti városán keresztül próbálnak Dél-Szudánba jutni.

A polgárháborús állapotok közepette Egyiptom és a Dél-szudáni Köztársaság próbál meg közvetítőként fellépni. Utóbbi egészen 2011-ig egy államot alkotott Szudánnal, de autonóm régióként népszavazással függetlenedett. Dél-Szudán lakosságának nagy része, hatvan százaléka keresztény, a vallási megoszlás szempontjából a második helyen a törzsi vallások állnak, illetve nagyjából hat százalék a muszlimok aránya. Ezzel szemben Szudán népességének döntő hányada, 92 százaléka szunnita muszlim, a maradék néhány százalékon pedig a keresztények és a helyi vallások osztoznak. A konfliktusok nem csupán a vallási, hanem a törzsi ellentétekből is erednek.

Dél-Szudán 2011-es kiválását követően a szudáni keresztények helyzete folyamatosan romlott. Az Open Doors nemzetközi keresztény szervezet felmérései szerint Szudán a tizedik legrosszabb ország a világon a keresztény közösségek szempontjából. A keresztény lányok – főként az áttértek – könnyen válhatnak nemi erőszak, illetve kényszerházasságok áldozatává. A férfiakra és fiúkra – ismét csak különös tekintettel az áttértekre – pedig gyakran fizikai erőszak, bebörtönzés vagy halál vár.

Forrás: Református.hu

Forrás: Szaléziak.hu; Missionidonbosco.org; Vatican News

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria