Diákolimpiai bajnok a Pannonhalmi Bencés Gimnázium kosárcsapata

A koronavírus-járvány miatti kétéves kényszerű kihagyás után 2022-ben ismét megrendezték a Diákolimpia döntőjét. A kosárlabdacsapatok – és valószínűleg a többi sportág versenyzői – nem voltak könnyű helyzetben. A pandémia rányomta a bélyegét a felkészülésre. Csapatszinten nem, csak osztályonként lehetett edzést tartani, és az sem mind Pannonhalmán volt. Ráadásul Győr-Moson-Sopron megyében iskolák közötti megyei mérkőzések a járványhelyzet miatt tavasszal nem voltak.

Könnyű belátni, hogy meccs nélkül nem lehet felkészülni. A csapat edzője ezért mindent megtett, hogy a fiúk ne maradjanak mérkőzés nélkül a szezonban. A környékbeli egyesületek profi, igazolt sportolóival játszhattak. A Soproni Kosárakadémia, valamint az oroszlányi (OSE) és a győri kosárlabda-egyesület (GYKC) is elfogadta a kérésüket, és korosztályos csapataival vállalt ellenük edzőmérkőzéseket. Valamint a gimnázium hagyományos Szent Márton-kupáján egy nap alatt három ellenféllel mérkőztek meg, februárban pedig ők vendégeskedtek a jezsuiták Kaszap István-emléktornáján, Miskolcon. A felkészülési meccsek mind nagyon kemények voltak, hisz tudatosan erős ellenfeleket szervezett Erdőssy István. (...)

Nemcsak a felkészülési meccsekből, hanem a nyár végi edzőtáborban is sokat tanultak – mondják a fiúk. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának nyugdíjba vonult legendás trénere, Asztalos József is eljött, hogy segítsen nekik. A kosaras körökben csak Jimmy bácsinak szólított szakember egyénileg és csapatszinten is fejlesztette a játékosokat. Míg ő a pálya egyik végén, addig Erdőssy István a másikon figyelte és segítette a fiúkat, akik szerint nagyon jól kiegészítették egymást a trénerek. Társedzőként pedig Jimmy bácsi ott ült a kispadon a Diákolimpia kecskeméti, országos döntőjén április elején.

(...)

„Az ellenfeleknél egy-két játékos vitte a hátán az egész csapatot. Nálunk tizenkét ilyen ember volt. Minden egyes pillanatban más” – mondja az egyik bencés diák. A felkészülésben tizenheten vettek részt, a keretben viszont csak tizenkettő játékost lehetett. Az azonban fel sem merült, hogy a kimaradók ne legyenek ott Kecskeméten. A sikerből pedig ők is kőkeményen kivették a részüket. Videóztak, hogy elemezni lehessen a meccseket. Részletes jegyzeteket készítettek az ellenfelekről: hogyan védekeznek, mennyire gyorsak, kire kell különösen figyelni, az egyes játékosok melyik kézzel dolgoznak és még sorolhatnánk. Ezek mellett pedig a bemelegítésnél is segítettek. „Megható volt látni, hogy ketten öltönyben, nyakkendőben jöttek, mert – ahogy ők mondták – akárhogy nem képviselhetik a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumot” – meséli Erdőssy István.

A játékosok közül Andrist, a csapat egyik legfiatalabbját és Koppányt beválasztották a dream teambe, azaz a torna öt legjobb játékosa közé. Korábban mindketten játszottak egyesületben, de már évek óta csak a gimnáziumban kosaraznak. „Azt gondolom, hogy a játékostársaim több munkát tettek bele a kosárlabdába, mint amit nekem kellett a múltam miatt. Mégis engem választottak meg, pedig ők jobban megérdemelték volna” – mondja Koppány. Andris pedig hozzáteszi, hogy óriási felelősséggel is jár a megtiszteltetés. „Méltónak kell maradnunk ehhez, azaz a jövőben is ugyanúgy kell hajtanunk és jó példával elöl járnunk.” Míg Andris és Koppány szerényen, addig Igi csapatkapitányokhoz méltó büszkeséggel a hangjában mesél társai sikeréről. „Koppány nagyon sokat tett hozzá a játékhoz. A döntőben huszonegy pontot dobott a harmincegyből. Andris pedig egy kritikus pillanatban tudott fontos kosarat dobni.”

A teljes beszámolót ITT olvashatják.

Forrás: Pannonhalmi Főapátság

Fotó: Réti Attila

Magyar Kurír