Egymás megajándékozása is működtetheti a gazdaságot? – Alternatív közgazdasági elképzelések

Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, közgazdász a Leuveni Katolikus Egyetem közgazdászképzésén találkozott az Adam Smith-féle „láthatatlan kéz”  fogalmával – mely szerint minden egyén a saját hasznát keresi, de miközben ezt teszi, akaratlanul is a közjót szolgálja –, valamint az ebből levezetett kapitalista közgazdaságtannal. Az evangéliumi szellemiségű cégvezetést oktató jezsuita atya a pénz istenítése és a folyamatos növekedés hajszolása helyett Charles Eisenstein Megszentelt gazdaságtan és Marcel Mauss The Gift (Az ajándék) című könyvét ajánlotta olvasásra és átelmélkedésre a közgazdászoknak és a vállalkozóknak.

„Az anyagi javak felhalmozására épülő gazdaság magányossá tesz, pedig kapcsolatokra, egymás megajándékozására teremtettünk, hogy segítsük egymást növekedni Isten dicsőítésében” – foglalta össze a szerzetes a két alternatív elméletet, összekötve őket Loyolai Szent Ignác gondolataival.

Ennek a paradigmaváltásnak a szükségszerűsége volt a témája az első kerekasztal-beszélgetésnek is. Neulinger Ágnes közgazdász Eisenstein megállapítására ráerősítve – miszerint a pénz- és növekedésalapú gazdaság hosszú távon fenntarthatatlan – azt hangsúlyozta: olyan alternatívát kell keresni, amely kapcsolható a jelenlegi világ működéséhez. A fenntarthatóbb fogyasztás kutatója a helyi gazdaság erősítését és a lokális felelősség vállalását szorgalmazta.

Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese ezzel szemben megszorítások és enyhítések hullámzásaként látja a gazdaság fejlődését, ezért bízik abban, hogy az emberiség ezt a kihívást is le tudja győzni a technológiai fejlődés és az innováció segítségével, ahogy minden korábbit.

Tóth Gergely alternatív közgazdász szerint újra kell definiálni a közgazdaságtant, és be kell emelni abba a haszon mellett az igazságosságot és a szeretetet is. Mint mondta, az emberiség nagy része már látja a materializmus korlátait: a javak önmagukban nem boldogítanak, az viszont igen, ha azokat megosztjuk másokkal.

Adam Smitht félreértettük, a láthatatlan kéz nem önzésre buzdít – mondta Sárvári Balázs, a Magyar Nemzeti Bank vezető kutatója. Szerinte a 2008-as gazdasági válság rávilágított, hogy a csupán saját érdekeiket követő szereplők nem minden esetben képesek jól működtetni a piacot. A láthatatlan kéz elvét zászlajára tűző szabályozásellenes megközelítés ugyanis tévesen helyezte Smith elgondolásának középpontjába az egyes szereplők önző érdekeit. A teljes életművet és a történelmi kontextust vizsgálva egyértelmű: a 18. századi skót közgazdász a másokat koldusbotra juttatni akaró gazdaságpolitika ellenében alkotta meg a láthatatlan kéz fogalmát, melynek középpontjában az önszeretet és az egyensúlyra törekvés állt – fogalmazott Kiss Ulrich SJ, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium volt rektora. 

Míg a kerekasztal-beszélgetés résztvevői délelőtt Az elmélettől a gyakorlatig címmel taglalták a szimpózium témáját, délután fordítva, a praxis felől indulva közelítettek a kérdéskörhöz. Magyar vállalkozók beszéltek cégükről, a sikerről, az életrevalóságról csakúgy, mint arról, hogy lehet-e tisztességesnek maradni üzletelés közben. Szó esett arról, hogy a jobb agyfélteke erőteljes használata mennyiben lehet a siker záloga; a résztvevők hallhattak egy tanúságtételt a gyógyszer-kereskedelemben és máshol létező korrupcióról, egy Audi A8-as birtoklása nyújtotta élményről, az államtól elnyert megbízásokról, vagy éppen a multicégek mindennapjairól és az új technológiák nyújtotta kihívásról.

Forrás és fotó: Jezsuita.hu

Magyar Kurír