Ferences pedagógiai napokat rendeztek Esztergomban

Az előző évekkel ellentétben idén nem Mátraverebély-Szentkúton, hanem Esztergomban rendezték meg a hat intézményt érintő programot: ez lehetőséget adott arra is, hogy a helyi iskola belső életébe is betekintést nyerjen a közel kétszáz résztvevő. Az esemény elsődleges céljai a ferences lelkiség megélése, a közösséghez és – a közös hivatás által – az egymáshoz való tartozás erősítése, a közös imádság, a tapasztalatok megosztása, a kapcsolatépítés.

Csütörtökön közös szentmisével kezdődött a találkozó, amelynek elején Lukovits Milán OFM, az eseménynek otthont adó esztergomi iskola igazgatója köszöntötte a résztvevőket. A szertartáson Dobszay Benedek OFM tartományfőnök mondott prédikációt, amelyben beszélt a tanári pálya kezdetekor jelenlévő lelkesedésről, ennek változásáról, átalakulásáról, arról, hogy a ferences iskolák tanárai, pedagógusai nem csak az adott szakterületért, de a keresztény életért való lelkesedést is valamiképpen át kell hogy adják. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ és az Egyház is egyre inkább eltávolodik az egyoldalú tudásátadástól: „Ma pedagógusnak lenni és a hitre nevelni nem egyirányú feladat. Egy fiatalt elvezetni a hitre vagy elvezetni a világ csodálatára: sokszor kétoldalú kihívás. Akár az órákon is tapasztalhatjátok, hogy olykor egy diák valamit jobban tud, mint mi. És ehhez bizony alázat kell. Alázat, hogy mi is tudjunk tanulni, hogy higgyünk abban, amiben ők még hisznek, hogy van értelme lelkesedni, van értelme reménykedni, van értelme nagy dolgokat tenni. Hagyjuk, hogy – miközben mi tudjuk, hogy hova akarjuk elvezetni fiataljainkat a hitben, tudományban, művészetekben – ők is hassanak ránk. Legyen bennünk alázat: tudjunk mi is tanulni tőlük.”

A mise után az első plenáris előadás következett, amelynek középpontjában a 21. század pedagógiai kihívásai álltak. Nádori Gergely, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium biológia szakos, robotikával is foglalkozó tanára azt a mai pedagógusok számára nagyon fontos kérdéskört szemléltette, hogy miként lehet a legoptimálisabban beépíteni a tanításba a különböző informatikai és digitális eszközöket, illetve hogyan hangolhatóak össze a 21. századi képességek a hagyományos oktatással. „Szerencsére az, hogy az ember változtasson az oktatáson, hogy bizonyos technikai eszközöket beengedjen, nem egy »mindent vagy semmit« típusú kérdés. Lehet csak kis lépéseket előrehaladni, van lehetőség csak bizonyos általunk kiválasztott, megkedvelt dolgokat bevonni a tanításunkba. Nem arról van szó, hogy vagy digitális eszközökkel oktatunk, vagy egyáltalán nem.” Erre a valóban mindenki számára aktuális témára az elkövetkező években is szeretnének nagy hangsúlyt fektetni a szervezők.

Az ebédet követően Dobszay Ambrus tartományi közoktatási referens, arendezvény házigazdája és Dobszay Benedek számolt be a ferences iskolák helyzetéről, az elmúlt év eseményeiről, illetve a jövőben várható fejlesztési tervekről. A délután az esztergomi intézmény bemutatásával és bejárásával folytatódott, vacsora után pedig kötetlen programon lehetett részt venni. Ezek az esti alkalmak közösségépítés szempontjából legalább annyira fontosak, mint a szervezett előadások.

A pénteki nap laudessel és szentmisével kezdődött. Bár a liturgikus programokon fakultatív volt a részvétel, mégis minden alkalommal megtelt a templom. A reggelit követően műhelyfoglalkozásokat tartottak az erre felkért tanárok. Az idei év különlegessége ugyanis a helyszínváltozás mellett abban is állt, hogy nemcsak meghívott szakemberek előadásain vehettek részt a pedagógusok, hanem közülük tizenöten arra is vállalkoztak, hogy kiscsoportos
műhelymunkákon osszák meg gondolataikat egy adott problémakörrel, kihívással kapcsolatban és lehetőséget adjanak a szakmai párbeszédre. A szervezők kérésére ezek nem frontális előadások voltak, hanem a közös gondolkodás, eszmecsere.

A ferences világi rend bemutatkozásával folytatódott a délelőtt: Komáromi Mária OFS előadásában részletesen beszélt helyzetükről, magyarországi jelenlétükről, illetve arról, hogyan próbálják megismertetni magukat a fiatalok körében is.

Nagyjából 180-200 pedagógus vett részt az idei találkozón, pályakezdők és sok éve az oktatásban dolgozó kollégák egyaránt. A rendezvény végig jó hangulatban telt, az egyik résztvevő így fogalmazott: „családias, együttműködő és új utakra nyitott” eseményen voltak. A műhelyfoglalkozásokat különösen jó ötletnek találták mind a résztvevők, mind az alkalmak vezetői. Egy pályakezdő tanárnő abban látta e két nap fontosságát, hogy jobban megismerkedhetett leendő kollégáival és más ferences iskolák munkatársaival is.

Forrás: Varga Mónika, Ferences Alapítvány

Fotó: Lambert Attila, Ferences Alapítvány

Magyar Kurír