Margit ma is modern – Deák Hedvig domonkos nővér az Árpád-házi Szent Margit emlékezete című kötetről

– Miért fontos az emlékezés az ember számára?

– Vannak olyan kiemelkedő személyiségek, akiknek az igazi jelentősége a haláluk óta eltelt időben egyre markánsabb lesz. Szent Margit is közéjük tartozik. Ha felidézzük egy híres, jelentős ember alakját, azt nyilván azért tesszük, mert látjuk, ránk is hat, számunkra is fontos, mond valamit. Az emlékezéssel szeretnénk egyrészt igazabb képet kapni róla, és a tudományos kutatás azért is jó, mert erre lehetőséget ad: épít az előző nemzedékek munkájára, de egy pici lépést tesz előre. Másfelől, az emlékezés jelenvalóvá is teszi bizonyos módon azt, akit felidézünk: mintegy tükör lehet a számunkra.

– Hogyan válhat az emlékezés performatív erővé a jelenben?

– Margit esetében rendkívül szerencsés helyzetben vagyunk: középkori mértékkel mérve, nagyszámú forrás áll rendelkezésre, melyek egy része a kortársaktól maguktól származik. Életének helyszínei, a veszprémi és margitszigeti kolostorok romjai ma is láthatók, hozzáférhetők. Tudjuk azt is, Margit évszázadok múltán is hatást gyakorolt rendtársaira, bizonyítja ezt az életéről szóló Margit-legenda, egyik becses nyelvemlékünk. Így Margit nem csak a katolikusokhoz szól, hanem minden magyarhoz.

– Szent Margit személye mennyiben tudja megszólítani a mai embert?

– Margit középkori szent, de minden szentben van valami egyetemes. Ugyanakkor – és erre a kötet több tanulmánya rámutat – minden kor mást emel ki benne, más tulajdonságát látja sokatmondónak. Ma talán különleges jelentőséggel bírhat Margit hivatástudata, ahogyan szabadon igent mond a szüleitől kapott hivatásra, és azt így a sajátjává teszi: nem szolgaian áll, hanem teljes szívvel.

– Milyen aspektusokból léphetünk közelebb a könyvön keresztül Szent Margithoz? Egyáltalán célja-e ez a könyvnek?

– A kötet nemcsak Margit életével, hanem hatástörténetével is foglalkozik. Több tanulmány igyekszik Margitot a tágabb történeti kontextusba helyezni, vagy életének egyes részletét jobban megvilágítani: például hogyan hathatott a tatárok visszajövetelének félelme a korra; milyen tárgyak vették őt körül; az itáliai flagelláns-mozgalomnak volt-e rá hatása, stb. Sok új ismeretre tehetünk szert Margit lakóhelyével kapcsolatosan is. A szigeti kolostorról régészeti és művészettörténeti írásokat is olvashatunk. Természetesen a Margitról szóló források kutatása is helyet kap (kódexek, legendák), valamint Margit kultuszának története. Mint egy kirakós eddig hiányzó darabjai ezek.

– Egy Szent Margitról szóló beszélgetéshez a legmodernebb magyar kifejezést használtad az ő személyével kapcsolatban. Ma is tekinthetünk rá modernként?

– A kifejezés Mályusz Elemértől, a 20. század egyik nagy középkorkutatójától származik. Ő azt értette ezen, hogy a 13. századi Magyarországon dokumentálhatóan Margit volt az, akinek az életében az akkor kortárs, „modern” lelkiség megjelent. Ami például Assisi Szent Ferenc életében új volt, az nála is központi: az Eucharisztia új tisztelete, a szegény és szenvedő Krisztus iránti áhítat, a szegénységnek mint Istenhez vezető útnak értékelése. Margit ma is modern, abban, ahogyan rálép erre az addig ismeretlen útra, és ahogyan bátran, csekély külső segítséggel hűségesen végigjárja.

A könyv megrendelhető a domonkos nővérek online könyvesboltjában.

Forrás és fotó: domonkosnoverek.hu

Magyar Kurír