„Megmutatni, ami el van rejtve” – Országos találkozón vettek részt a világi domonkosok Debrecenben

A közös zsolozsmát követően az Úr Jézus Krisztussal és egymással testvérekként szeretetben egyesülve szentmisével ünnepeltük meg, hogy együtt, közösségben szolgálhatunk Isten országáért.

A homíliában Tokodi László atya arra buzdított, hogy amerre járunk, élünk, dolgozunk, szóval és példával, tiszta szívvel, bátran hirdessük Urunk, Jézus Krisztus örömhírét, Szent Pállal együtt bízva abban, hogy Isten kegyelméből végül minden egyes ember megtér. Szívünk lássa, hallja az igazságot, ne a kételkedőknek higgyen, ne csüggedjünk, hanem törekedjünk a teljességre! A szentleckében Pál apostol Rómaiaknak írt levelében nem azt mondta, hogy ha mindenki megkeresztelkedik, akkor következik be fordulat, hanem azt, hogy „Izrael népe csak addig nem ismeri fel Krisztusban a Messiást, amíg a pogányok teljes számban meg nem térnek.” Vagyis megtérnek, és „akkor majd Izrael egész népe üdvözül”. Isten megtartja ígéretét, „nem bánja meg kegyelmi adományait és meghívását”. Ígéretében bízva hittel, szeretettel forduljunk az emberek felé! Legyünk hűségesek a mi Urunkhoz, Jézus Krisztushoz domonkos családunkon keresztül.

Leszkovszky Pál atya gyémántmisés papi ünnepi áldással engedte útnak harmadrendi testvéreit.

A szentmisét követő agapén finomságokkal és örömmel köszöntöttük egymást, majd Laci atya előadásában Capuai Boldog Rajmund Sienai Szent Katalin életéről írt könyvéből tanított bennünket.

Reménytelennek tűnő helyzetben – a hozzánk hasonlóan a domonkos harmadrendhez tartozó – Szent Katalin keresett egy olyan helyet, ahol zavartalanul együtt tudott lenni Istennel, miközben a megváltoztathatatlan külső körülményeket elfogadta, képzeletében átalakította, és szeretettel együtt élt azokkal, akik körülötte a lelki megtörésén dolgoztak. Rossz körülmények között is mindig van döntési lehetőségünk. Szent Katalin visszavonult belső cellájába, ahonnan soha nem lépett ki, de családja minden kérését teljesítette, a rábízott feladatokat elvégezte. Szeretettel tekintett a környezetében élőkre, alkalmazkodott hozzájuk oly módon, hogy a Szent Családot képzelte helyükbe az apostolokkal. A tanítás üzenete számunkra az, hogy ha nincs megoldás egy kétségbeesett helyzetben, domonkos feladat megmutatni az embereknek, ami el van rejtve.

Kőrösiné Merkl Hilda, a magyarországi domonkos világi rend vezetője mondott köszönetet. Megköszönte Laci atya vigasztaló üzenetét, mely recept a mai helyzetünkre: túl lehet élni, ami van és ami következik. Köszönetet mondott mindazon testvéreknek és segítőknek, akik a Fehéren-feketén, a világi domonkosok lapjának igényes megjelenésében, szerkesztésében szerepet vállalnak. Azt is elmondta, mennyire megtisztelő a Rómából érkező kérés, hogy a Teutonia Domonkos Rendtartománnyal egyesülő Dél-német Domonkos Rendtartomány döntéshozatalaiban a magyar vikáriátus két szavazattal vegyen részt. Számítanak ránk.

A következő országos szintű lelkigyakorlatra 2024. január 24-én, a soproni Szent Júdás Tádé-rendház plébániáján több előadással is készülve várják a világi testvéreket az atyák.

A Dominika testvérnőnk által Budapesten gondozott domonkos atyák sírjánál minden év november 2-án szentmisét mutat be a rend, melyet az elhunyt és élő szerzetesekért ajánlanak fel.

Áldás minden együtt ünnepelt szentmise, minden vigasztaló, biztató lélekszó. A következő találkozásig kísérjen mindannyiunkat a Szentlélek ereje, a béke öröme és a szeretet szabadsága az igazságban!

Forrás és fotó: Domonkosok.hu

Magyar Kurír