Mindenki képes passiót rendezni – Nagy részvétellel zajlott a passiójáték-szervező-rendező képzés

Nézőpont – 2023. február 13., hétfő | 19:10

A Pasaréti Színjátszó Kör és a helyi ferences plébánia szervezésében, Meskó Zsolt film- és színházi rendező irányításával ingyenes passiójáték-szervező-rendező képzést tartottak február 5-én és 12-én vasárnap a Ferenciek terei templom Assisi Szent Ferenc termében. A cél az volt, hogy 2023-ban minél több templomban legyen passiójáték. A kezdeményezés médiatámogatója az Új Ember hetilap.

Az érdeklődés túlszárnyalta a szervezők reményét: február 5-én negyvenhatan, 12-én pedig negyvennégyen vettek részt a képzésen. Mi a február 12-ei képzési napon voltunk jelen.

A rendezvény közös imádsággal és az 1938-as és 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok himnuszának eléneklésével kezdődött. A megjelenteket Meskó Zsolt film- és színházi rendező üdvözölte. Visszaemlékezett, hogy nyolc évvel ezelőtt még klasszikus római katolikus volt, vasárnaponként részt vett a misén, utána a templom előtt kritizált. Egyszer aztán súlyos balesetet szenvedett. Idézett Lengyel Donát ferences atya múlt heti előadásából, aki covidbetegsége idején személyesen tapasztalta meg, amikor az ember egy intenzív osztályon fekszik kikötve, egy szál ágyékkötővel, akkor tud azonosulni a jézusi szenvedéstörténettel. Meskó Zsoltnak eszébe jutott, hogy ő is így feküdt balesete után a kórházban.

Ez persze nem szükséges a passiószervezéshez, ami viszont fontos, és amit ő ifjúkora óta elmulasztott, az a lelkigyakorlat.

Azóta többször is részt vett ezeken, és rögtön első alkalommal találkozott Henri Boulad egyiptomi jezsuita szerzetes pappal, személyes jóbarátságba is került vele. Tőle hallotta azt a mondatot, ami segítette kilépni a vasárnapi kereszténységből: „Az Egyház én vagyok.” Meskó Zsolt addig azt hitte, hogy az Egyház a papok, szerzetesek és apácák furcsa közössége, de akkor rádöbbent: „Az Egyház én vagyok, és nekem is van egy küldetésem, és ha ezt nem teszem meg, akkor hiány keletkezik az Egyházban.”

Az Egyházért ő is felelős, és magába kell néznie, hogy felismerje: melyek benne azok a talentumok, amelyekkel segíteni tudja az Egyház munkáját.

Henri Boulad azt mondta a lelkigyakorlat végén: „Most menjetek vissza a plébániátokra, és csináljatok forradalmat; úgy gyertek vissza legközelebb, hogy megcsináltátok!”

A rendező-író állítja: ez a forradalom mindnyájunkban benne van, „mert ha felteszitek magatoknak a kérdést, hogy ki hívott ide benneteket, akkor a válasz nem az lenne, hogy Meskó Zsolt hívására vagy az Új Ember hirdetésére vagytok itt.

Valaki más hívott ide titeket, és nem véletlenül tette ezt, hanem azért, mert van ehhez tehetségetek, talentumotok.

Minket meg azért hívtak ide, hogy segítsünk ebben benneteket.”

Meskó Zsolt meggyőződése, és ez a múlt heti képzésen is kiderült, hogy mindenki képes passiót szervezni. Amikor ugyanis Pasaréten bemutatták az első darabjukat, egy Assisi Szent Ferencről szóló misztériumjátékot, nyolcvanan játszottak, egymás után jöttek a gratulálók, és kérdezgették: Zsolt, honnan találtál te ilyen sok, ennyire fantasztikusan tehetséges embert? Azt válaszolta: Nincs ebben semmi titok, színpadunk tagjai egyszerűen rájöttek arra, hogy

a színjátszó képesség ugyanúgy a teremtett alapcsomagunk része, amit a Jóistentől kapunk, mint az éneklés, a mozgás, az íráskészség, csak nem csiszoljuk.

Abban a pillanatban, amikor elkezdjük csiszolni, kialakul valami jó dolog, elkezdünk működni mint színjátszók, vannak, akik egészen magas szintre jutottak már. A passiószervezés is megvan mindenkiben, de a klasszikus nagy küzdelemnek vagyunk tanúi, ahogyan azt már Szent Pál megfogalmazta: Szeretném csinálni, de valamiért nem tudom. Megvan az akarat és a meghívás, de ott van a félelem, hogy gyenge vagyok, nem vagyok alkalmas erre. Egy hét távlatából is látható, hogy azok, akiknek a félelmei felerősödtek, már leálltak a passiószervezéssel. Azok viszont, akik elengedték a félelmet, azonnal hozzákezdtek a szervezéshez, már öten jelezték, hogy lesz passió az idén húsvétra a templomukban.

A képzési napokra Meskó Zsolt írt egy Passió születik! című lelkigyakorlati kézikönyvet passiórendezőknek és -szervezőknek. A kiadvány bemutatja, hogyan alakult ki és fejlődött a passiójáték az európai kultúrtörténetben, s képet kaphatunk a 2018-ban nyolcvan szereplővel bemutatott, ugyancsak Meskó Zsolt által írt Pasaréti Passió születéséről is. Ezenkívül útmutatókat ad arról, hogyan szervezzünk passiót, milyen lépései vannak ennek, valamint tartalmazza a Pasaréti Passió szövegkönyvét is. Meskó Zsolt részletesen bemutatta a kötetet, melyet minden résztvevő megkapott, csakúgy, mint a Magyarországi Passió című füzetet, jelenetlistákkal a szereplők mozgásairól, mozgásrajzokkal, ábrákkal vázolva fel a Pasaréti Passió 19 jelenetét. Meskó Zsolt arról is beszélt, hogy a passiójuk eljátszható öt szereplővel is, de nyolcvannal, százzal is. A szövegváltozatokat szintén tartalmazza a kötet. A Pasaréti Színjátszó Kör kérés esetén segít a passiójáték rendezőinek, szereplőinek, jelmezekkel is ellátja őket. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy Assisi Szent Ferenc 1223-ban az olaszországi Greccióban megkérte egyik barátját, hogy Jézus születésének ünnepére rendezzenek be egy barlangot a betlehemi istálló mintájára. Innen indult el a betlehemezés szokása, majd a templomi, egyházi színjátszás igazi kifejlődése is. Isten Jézusban emberré lett. Megmutatta nekünk magát, Isten emberi arcát.

Amikor őt ábrázoljuk képeken, szobrokon, egy színjátékban, nem az abszolút képet imádjuk, hanem azt a valóságot, amit ez megjelenít. Jézus a legszebb emberi példa az istenire és a legcsodálatosabb isteni példa az emberire.

Amikor őt ábrázoljuk például a passióban, akkor egy olyan képet mutatunk fel, amely nekünk is segít emberségünk kiteljesítésében, a bennünk élő isteni valóság megtalálásában. Kálmán Peregrin ferences szerzetes szavait idézve: „A misztériumjátékban, a passióban megjelenített titkok igazi értelme az Egyház életében tárul fel, ott újból és valóságosan megelevenedni láthatod azt, amit az előadók játékukkal megjelenítenek.”

Kuzmányi István diakónus, hírportálunk és az Új Ember főszerkesztője Közösségépítés a plébánián címmel tartott előadást. Leszögezte: a legfőbb kommunikációs feladat több mint szép, hiszen a passió megtörténte igazolta azt, amit János evangéliumában olvashatunk: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16) A Jóisten a Fián keresztül mutatta meg nekünk, hogy mennyire szeret minket, a legvégsőkig elment értünk, és ez közösséget teremtett, az Egyházat.

A plébániai passió segít, hogy közelebb lépjünk a megváltás titkához, mely meg tudja újítani, erősíteni a közösséget.

Kuzmányi István szerint van néhány egyszerű szó, magatartásforma ami mentén fel tudjuk építeni a kommunikációnkat: normális, józan, önazonos, pozitív. A plébániáról, ahonnan jövünk és ahová visszatérünk a képzést követően, már van egy múltunk: Ha mi voltunk eddig a leghatározottabbak, legyünk továbbra is azok. Ha a leghalkabbak voltunk, ne most kezdjünk el hangoskodni. A plébános örül annak, ha valamit szeretnénk tenni, aktív tagjai lenni a közösségnek. A másik dolog, amivel biztosan célt tudunk elérni a szervezés során: ha odalépünk valakihez, a szemébe nézünk, és pozitívan megszólítjuk, biztos a siker. 

A képzésen megszólítottunk két résztvevőt. Ivancsics Ilona színésznő Szentendrén él, Ivancsics Ilona és Színtársai néven működik itt a színháza. A Szent Péter és Pál-templomból keresték meg, hogy lesz ez a képzés. Nagyon örült ennek, gyakorló keresztényként régóta szeretett volna passiót rendezni. Meskó Zsolt képzése hatalmas lendületet adott neki. A szentendrei templomban is várják a passiót, Blanckenstein György plébános örömmel is venné, ezért a művésznő bízik abban, hogy sikerül megvalósítania.

Nagyszabású dologról van szó, de ahogy mondta, „ugorjunk neki a feladatnak, és valósítsuk meg”.

Ivancsics Ilona elmondta azt is, náluk nem hatvan-nyolcvan fővel vinnék színpadra a passiót; azt még fel kell mérnie, hogy a plébániára járó fiataloknak – akikkel volt már lelkigyakorlaton, és akik kérték, hogy rendezzen velük passiót – mennyi idejük van erre, munka, tanulás mellett, és egyáltalán, hogy már az idén létre tudják-e hozni, vagy sem, de a jövőben mindenképpen megcsinálja velük. Teljesen egyetért Meskó Zsolttal abban, hogy egy passió létrehozása közösségformáló erő, és erre Szentendrén is nagy szükség van. Ezen a képzésen több értékes segédanyagot kaptak, és ha minél több templomban adnának elő ismét passiókat Magyarországon, annak óriási lelki-szellemi hatása lenne.

Pintér-Tóth Katalin hittantanár Hévízgyörkről érkezett. Voltak tanítványai, akik három évvel ezelőtt jelentkeztek az Arénába tervezett nagyszabású passióra, amit az Eucharisztikus Kongresszuson mutattak volna be, de a covid miatt ez nem valósult meg. Nagyon megörült, amikor értesült erről a képzésről, amelyen a Pasaréti Passió mintájára elsajátíthatják a rendezés technikáit. Katalin úgy érezte, ezt neki találták ki. Nyolc éve rendez passiót Hévízgyörkön a tanítványaival, 18–25 éves fiatalokkal, a közösen készített forgatókönyv alapján. Csak kétszer maradt ez el, a covid miatt. A nép, a tömeg szerepére az általános iskolások is jelentkezhetnek, és szoktak is. Az itteni képzés megadta a lehetőséget a továbblépéshez, a fejlődéshez, és nagyon biztató, hogy a fiatalok lelkesek, kiváló az ottani közösség. A Pasaréti Passiót szeretnék bemutatni az idei nagyböjtben a hévízgyörki Szent József-templomban, a tizenhat szereplőset, a tömeggel együtt valamivel többen vennének részt benne. A hitoktató tanárnő nem tart az idő rövidségétől, mert az alapok megvannak a valóban nagyszabású passió megrendezéséhez.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján állítja: megható és megrendítő az emberek számára, amikor a saját közösségükben, plébániájukon az általuk ismert fiatalok vagy idősebbek bevonásával látják megjelenítve.

Ez különlegesen mély lelki élmény. Főleg a fiatalabbak vágynak arra, hogy szerepeljenek a passióban. Mindez erősíti a hitüket, a közösséghez való tartozás érzését.

A második képzési napon a Pasaréti Színjátszó Kör két tagja, Gábor Mónika építészmérnök és Sótonyi Gergely ügyvéd arról beszéltek, miért különleges élmény passiót játszani, és milyen közösségteremtő és -fejlesztő ereje van. Lengyel Donát ferences szerzetes a jézusi passió stációinak lelki hatásáról elmélkedett. Meskó Tímea színésznő bemutatta, hogy milyen a színészi beszéd, és közösen végzett beszéd- és mozgásgyakorlatokat a megjelentekkel. Galambos Tamás a Pasaréti Passió előadásának hang- és fénytechnikáit mutatta be. Végül a résztvevők közösen légzési és színjátszási gyakorlatokat sajátítottak el, majd részleteket mutattak be a Pasaréti Passióból.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria