A legkisebb népet sem lehet száműzetésbe kényszeríteni – Chagosi menekülteket fogadott XIV. Leó pápa

A Szentatya beszédében felidézte az évtizedeken át száműzetésbe kényszerített nép szenvedését, valamint elszántságát, hogy békés módon szerezzen érvényt jogainak. A hatalmasoknak tiszteletben kell tartaniuk minden nép, a legkisebbek és a leggyengébbek önazonosságát is – hangsúlyozta a pápa.

Ferenc pápa is felszólalt az érdekükben

A Szentatya szeretettel köszöntötte a Chagosi Menekültek Csoportja elnevezésű szervezet küldöttségének tagjait, akik kitartóan dolgoznak évek óta, hogy a chagosi nép visszatérhessen hazájába. XIV. Leó pápa teljes mértékben csatlakozott az elhunyt Ferenc pápához, akivel 2023 júniusában találkoztak, és aki bátorította őket küzdelmükben. Leó pápa örömét fejezte ki, hogy a menekültek ügye jelentős sikert aratott, mivel egy közelmúltban, 2024 októberében aláírt szerződés biztosítja a Chagos-szigetek visszaadását a Mauritiusi Köztársaságnak.

A Szentatya jelentős lépésnek nevezte a megállapodás aláírását a chagosi nép hazatérését illetően, arról biztosítva őket, hogy osztozik örömükben és reményeikben. Arra kérte a küldöttség tagjait, hogy vele együtt adjanak hálát Istennek a zsoltáros szép szavaival: „Hatalmas dolgot tett velünk az Úr, ezért örvendezünk… Akik könnyezve vetettek, ujjongva fognak majd aratni” (vö. Zsolt 126).

A megállapodás erőteljes szimbólum nemzetközi téren

Leó pápa köszönetét fejezte ki az ügyben érintett minden személynek, aki szívét megnyitva felismerte a chagosi nép szenvedését, és eljutott erre a megállapodásra. Elismerésének adott hangot, amiért a párbeszéd és a nemzetközi jog döntéseinek tiszteletben tartása, ahogy azt elődje kérte mauritiusi útjáról visszatérve 2019 szeptemberében, végre megszüntetett egy súlyos igazságtalanságot. Leó pápa elismerő szavakkal illette a chagosi nép eltökéltségét, különösen a nőkét, jogaik békés követelése terén.

Szülőföldjükre, a Chagos-szigetcsoportra való hazatérésük új perspektívája bátorító jel és erőteljes szimbólum a nemzetközi színtéren: a hatalmasoknak tiszteletben kell tartaniuk minden nép, még a legkisebb és leggyengébb önazonosságát és jogait is, különösen azt a jogot, hogy szülőföldjükön élhessenek és senki sem kötelezheti őket kényszerű száműzetésre.

Megbocsátásra buzdított a Szentatya

Mauritius hatóságai és a nemzetközi közösség köteleződjön el amellett, hogy hatvanévnyi távollét után Chagos népe a lehető legjobb körülmények között térhessen haza – fejezte ki kívánságát a pápa, arról biztosítva a küldöttséget, hogy a helyi egyház, csakúgy, mint a nehéz időkben, ehhez is hozzájárul majd, különösen lelki értelemben. A száműzetés évei sok szenvedést okoztak számukra. Megismerték a szegénységet, a megvetést és kirekesztést. Az Úr egy jobb jövő távlatában gyógyítsa be sebeiket, és adja meg nekik a kegyelmet, hogy megbocsássanak azoknak, akik ártottak nekik, kérte a pápa, arra biztatva Chagos népét, hogy határozottan tekintsenek a jövőbe.

Beszéde végén a Szentatya azért fohászkodott, hogy Szűz Mária kísérje és óvja őket és családjaikat, majd szívből jövő apostoli áldását adta a küldöttség tagjaira, valamint Chagos egész népére.

A száműzetés hosszú története

A Chagos-szigetek Afrika és Indonézia között, az Indiai-óceán egy 56 négyzetkilométeren elterülő szigetcsoportja, mely 2024-ig brit tengerentúli terület volt. 1965-ben került az Egyesült Királyság fennhatósága alá, miután függetlenségéért cserébe Mauritius lemondott róla. Néhány évvel később a térség stratégiai előőrs lett, miután megépült a Diego Garcia brit-amerikai támaszpont, amely az 1970-es években a vietnámi, később az afganisztáni és iraki katonai műveletekben játszott fontos szerepet. A térségből összesen körülbelül kétezer embert kényszerítettek száműzetésbe, hogy létrehozhassák a katonai támaszpontot. Az ügy az idők folyamán számos brit bíróság elé került, 2019-ben pedig a Nemzetközi Bíróság nem kötelező erejű ítéletében „illegálisnak” minősítette az Egyesült Királyság szuverenitásának fenntartását a korallsziget csoportja felett. Ugyanebben az évben az ENSZ Közgyűlése nagy többséggel elfogadta az Egyesült Királyságnak címzett kérelmet, hogy adja vissza a szigetcsoportot Mauritiusnak, és 2021-ben az ENSZ Tengerjogi Törvényszéke is emellett döntött. A tárgyalások 2022-ben kezdődtek, majd az idén aláírt szerződés tett pontot az ügy végére. A szigetcsoport legnagyobb szigetén, Diego Garcián működő, stratégiai fontosságú haditengerészeti és légitámaszpont továbbra is brit-amerikai felségterület marad.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: ANSA

Magyar Kurír