„Álljatok ellen az elszigetelődés kísértésének, és vigyetek reményt különösen oda, ahol az emberek számára hiányzik az igazságosság és a béke!” Ezt kérte a pápai képviseletek állandó munkatársaitól hozzájuk intézett beszédében a Szentatya. A pápa részletezte az Egyháznak nyújtott szolgálat sajátosságait, amelyet különösen fáradságosnak nevezett, és amely ezért „Isten iránt buzgó és az emberek felé nyitott szívet”, valamint tanulást, önmegtagadást és bátorságot igényel.
Az Egyház támogatását jelentik a konfliktusok és a szegénység közepette
A pápa lelkipásztori gondoskodását a nehéz helyzetekbe is elvinni azt jelenti, hogy „az egész Egyház jelenlétét mindenhol képviseljük” – mutatott rá Leó pápa. „Ne feledjétek, hogy azokban az országokban, ahol dolgoztok, különböző népekkel és nyelvekkel találkozva, az első tanúságtétel, amelyet meg kell tenni, a Krisztusba szerelmes és az Ő Teste építésére elkötelezett papok tanúságtétele. Az egyházi közösségeket szolgálva tükrözzétek a pápa szeretetét és közelségét mindenki iránt, megőrizve az »együtt az Egyházzal« (cum Ecclesia) eleven érzését. Különösen azokra gondolok közületek, akik nehézségek, konfliktusok és szegénység közepette találják magukat, ahol a kétségbeesés pillanatai sem hiányoznak. Éppen ezekben
a küzdelmekben emlékezzetek arra, hogy az Egyház támogat benneteket az imádságban:
ezért erősítsétek meg papi identitásotokat a szentségekből, a testvéri szeretetközösségből és a Szentlélek iránti állandó engedelmességből merítve erőt” – buzdította a nunciatúrák munkatársait XIV. Leó.
Álljatok ellen az elszigetelődés kísértésének!
„Építsetek ki kapcsolatot mindenkivel, álljatok ellen az elszigetelődés kísértésének. Ehelyett
maradjatok meggyökerezve az egyházi testületben és a népek történelmében: mind azokéban, ahonnan jöttetek, mind azokéban, akikhez küldetést kaptatok.
Minden nemzet felajánlja nektek a saját hagyományait, amelyeket ismerni, szeretni és tisztelni kell, ahogyan a földműves tiszteli a földet, és azt megművelve learatja munkája jó gyümölcsét. Ezért
ne legyetek elkülönült emberek, hanem Krisztus szenvedélyes tanítványai, akik evangéliumi módon megmártóznak abban a környezetben, amelyben élnek és dolgoznak.
A nagy misszionáriusok valójában arra emlékeztetnek minket, hogy az inkulturáció nem folklorisztikus magatartás, ugyanis abból a vágyból fakad, hogy magunkat a földnek és az általunk szolgált embereknek szenteljük” – figyelmeztetett a pápa.
Ne váljunk a gyökér nélküli fákhoz hasonlóvá!
XIV. Leó jól tudja, hogy
egy diplomáciai megbízatásban el lehet jutni a motiváció hiányához: ez annak a kockázata, hogy „gyökér nélküli fákhoz hasonlóvá” válunk.
Ez akkor fordulhat elő, ha nem kapcsolódik össze bennük harmonikusan a származási ország és a célország, az eredeti helyi egyház és az egyetemes egyház, amelyért dolgozniuk kell. A pápa emlékeztetett: biztosítani kell, hogy a kettő ne zárja ki egymást. Valójában ha „a fa nem szűnik meg éltető erőt kapni, akkor átültethető máshová is, és így új gyümölcsöt teremhet”. Ezzel kapcsolatban Szent Ágoston idézte, aki a Vallomásokban utal Illés próféta történetére, fáradtságára és az Isten általi rehabilitálására. A testvériség és az ima ihlesse a pápai képviselők munkáját – zárta beszédét a pápa.
Leó pápa emlékeztetett: „Minden pápai képviseleten van egy kápolna, otthonotok igazi központja, ahol naponta az apostoli nunciussal, az apácákkal és munkatársaitokkal együtt ünneplitek az Eucharisztiát, dicsérő és könyörgő imákat intézve az Úrhoz.”
Hozzátette: „A tabernákulum fénye oszlassa el az árnyékokat és a szorongásokat, megvilágítva az utat, amelyen jártok. Így válik valóra az Úr Jézus szava: ti vagytok a föld sója és a világ világossága. A kegyelem e csodáját őrizve legyetek a remény zarándokai, különösen ott, ahol az emberek számára hiányzik az igazságosság és a béke.”
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria


