A mecset vezetője, Mohamed Mamún el-Kászimi (Mohamed Mamoun al Qasim) fogadta a Szentatyát, és testvéri szavakkal köszöntötte őt. A pápa válaszában így fogalmazott: „Köszönöm ezeket a gondolatokat és ezeket a fontos szavakat ezen a látogatáson; egy olyan helyen, amely az Istenhez tartozó teret képviseli – egy isteni és szent teret, ahová sokan azért jönnek, hogy imádkozzanak, és keressék a Magasztos jelenlétét az életükben.”
XIV. Leó felidézte az országhoz fűződő személyes kötődését Szent Ágostonon keresztül, Algériát pedig „lelki atyám földjeként” jellemezte. Beszédében olyan központi témákra mutatott rá, mint az igazság keresése, minden ember méltóságának elismerése és a béke építésének közös felelőssége.
Istent keresni egyúttal azt is jelenti, hogy felismerjük Isten képmását minden férfiban és nőben” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez a felismerés kölcsönös tiszteletet és békés egymás mellett élést követel meg.
A Szentatya rámutatott a mecsetkomplexum kettős – vallási és lelki – hivatására is, megjegyezve az emberi tudás fejlesztésének fontosságát a teremtett világ és az emberi személy méltóságának jobb megértése érdekében.
Végül imáiról biztosította Algéria népét és minden nemzetet, kifejezve reményét, hogy a béke, az igazságosság, a megbékélés és a megbocsátás növekedni fog a népek között.
Látogatása során a pápát elkísérte George Jacob Koovakad bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Dikasztériumának prefektusa, valamint Jean-Paul Vesco bíboros, algíri érsek. A program során vezetett séta keretében mutatták be a mecsetet a Szentatyának, sor került hivatalos fotózásra, valamint emlékező sorok bejegyzésére a díszvendégek könyvébe. XIV. Leó pápa a következőket írta:
A Magasztos irgalma őrizze meg a nemes algériai népet és az egész emberi családot békében és szabadságban.”
Az algíri nagymecset
Az algíri nagymecsetet Abd el-Azíz Buteflíka korábbi algériai elnök megbízásából építették, a mérsékelt vallásosságról alkotott szemlélet szerint. Ez a világ harmadik legnagyobb mecsete, amely akár 120 000 hívő befogadására is alkalmas.
A mecset építészeti jellemzői: a minaret 267 méteres magasságával világelső. A központi imacsarnok fölötti kupola egy hatalmas, 50 méter átmérőjű és 70 méter magas építmény.
Külső megjelenését tekintve a kő díszítőelemeket aranyozott alumíniumpanelekkel ötvözték. Ez a megoldás a hagyományos arab művészeti motívumokat tükrözi, miközben modern, könnyed vizuális hatást kelt.
A komplexum túlmutat a hitéleti feladatokon; kulturális és tudományos funkciókat is ellát. Könyvtár, kutatóközpont, múzeumok, adminisztratív irodák, kertek, panorámateraszok, éttermek és parkolók is helyet kaptak benne. Mindezek révén az épületegyüttes nem csupán vallási, hanem fontos közösségi és civil tájékozódási pontként is szolgál.
Forrás: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége
Fotó: Vatican Media
Kuzmányi István/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria











