Ferenc pápa fogadta az Európa Tanács jogászokból álló küldöttségét

Ferenc pápa örömmel üdvözölte az Európa Tanács különböző tagországaiból érkezett jogászokat, akik 2022. június 11-én aláírták a Bécsi nyilatkozatot, amely arra ösztönözte az Európa Tanács tagállamait, hogy kötelezzék el magukat a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. Ez a felhívás Európa jelenlegi helyzetében hangzik el, amely sok szempontból nehéz, többek között az értelmetlen ukrajnai háború miatt.

A Szentatya megköszönte a jogászoknak a demokrácia, valamint a szabadság és az emberi méltóság tiszteletben tartásának előmozdításához nyújtott fontos hozzájárulásukat. A társadalmi, gazdasági, identitásbeli és biztonsági válságok időszaka kihívást jelent a nyugati demokráciák számára, hogy hatékonyan reagáljanak arra, miközben mindig hűek maradnak alapelveikhez, amelyeket folyamatosan újra meg kell szerezni, és amelyek védelme nagy éberséget igényel.

A zavargásoktól és az erőszaktól való félelem, a kialakult egyensúly felborulásának távlata, továbbá a szükséghelyzetekben való hatékony fellépés szükségessége arra a kivételes kísértésre indíthatnak, hogy – legalábbis átmenetileg – korlátozzák a jogállamiságot a könnyű és azonnali megoldások keresésében. A pápa ezért fontosnak tartja megállapítani – összhangban a jogászok egyik javaslatával –, hogy „a jogállamiságot nem szabad többé a legcsekélyebb korlátozásnak sem alávetni, még válság idején sem”. Ennek az az oka, hogy a jogállamiság az ember szolgálatában áll, méltóságának védelmét célozza, és ez alól nem tesz kivételt. Ez egy alapelv – szögezte le Ferenc pápa.

A demokráciákon belül azonban nem csak válságok fenyegetik a szabadságjogokat és a jogállamiságot. Egyre jobban terjed az emberi természetről és az emberi személyről alkotott téves felfogás, amely meggyengíti a védelmüket, és a jó látszata alatt fokozatosan megnyílik a súlyos visszaélések előtt.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az emberi személy méltóságának alapja annak transzcendens eredete, ami következésképpen tiltja annak megsértését; és ez a transzcendencia megköveteli, hogy minden emberi tevékenységben a személy kerüljön a középpontba, és ne legyen kitéve a pillanatnyi divatnak és hatalmaknak – idézett a Szentatya a 2014. november 25-én az Európai Parlament Közgyűlése előtt mondott beszédéből. Ugyanis „az az Európa, amely már nem képes megnyílni az élet transzcendens dimenziója előtt, egy olyan Európa, melyet lassanként az a veszély fenyeget, hogy elveszíti saját lelkét és azt a»humanista szellemet«, amelyet mégiscsak szeret és védelmez.” (Uo.)

Az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság csak akkor tud szilárd alapokon maradni, ha a népek hűek maradnak gyökereikhez, amelyek abból az igazságból táplálkoznak, amely minden társadalom életnedve, amely valóban szabad, emberi és támogató szeretne lenni.

Az emberrel kapcsolatos és az Isten terve szerint való igazság keresése nélkül mindenki önmagát teszi meg saját maga és cselekedete mértékének. Napjainkban ugyanis az a tendencia, hogy egyre több egyéni jogot követelnek anélkül, hogy figyelembe vennék azt a tényt, hogy minden ember egy olyan társadalmi kontextushoz kapcsolódik, amelyben saját jogai és kötelességei mások jogaihoz és kötelességeihez és a közjóhoz kapcsolódnak – idézett ismét az Európai Parlamentben elhangzott beszédéből a Szentatya, majd az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítás 231. pontjára utalt, mely szerint „a valóság fontosabb az eszménél”. „Kétpólusú feszültség van az eszme és a valóság között is. A valóság egyszerűen van, az eszmét kidolgozzuk. A kettő között állandó párbeszédnek kell folynia, annak elkerülésére, hogy végül az eszme el ne szakadjon a valóságtól. Veszedelmes dolog az üres szavak, képek és gondolatmenetek világában élni. Innen fakad a harmadik elv szükségessége: a valóság több az eszménél. Ez magában foglalja a valóság elrejtése különböző formáinak elkerülését: az angyaliasított tisztaságelveket, a viszonylagos totalitarizmust, a deklaráló nominalizmusokat, az inkább formális mint reális terveket, a történelemellenes fundamentalizmusokat, a jóság nélküli etikai rendszereket, a bölcsesség nélküli intellektualizmusokat.” (EG, 231)

Ferenc pápa nagyra értékeli a jogászok nyilatkozatában a hivatásukkal kapcsolatban a szakmai titoktartás alapelvére való hivatkozást, amelyeket egyes tagállamokban sajnálatos módon megsértenek. Megérti őket, osztozik aggodalmaikban, és bátorítja tevékenységüket. Elengedhetetlen, hogy társadalmainkban megőrizzék a bizalom tereit, ahol az emberek kifejezhetik magukat és lerakhatják terheiket. Ez nagyon fontos. Az Egyházban létezik a gyónási titok. Legyen meg nektek is az a tér, ahol az ember elmondhatja az igazat az ügyvédjének, hogy ő aztán segíthessen neki – tette hozzá a pápa.

A Szentatya osztozott a közös otthon iránti aggodalmukban, ahogy elkötelezetten részt vesznek a környezet védelmét szolgáló szabályozási keretek kidolgozásában. „Soha nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fiatal nemzedékeknek joguk van egy szép és élhető világot örökölni tőlünk, és ez komoly kötelességeket ró ránk a teremtés iránt, amelyet Isten nagylelkű kezéből kaptunk. Köszönjük ezt a hozzájárulást. A Laudato si’ enciklika második részét írom, hogy naprakésszé tegyem az aktuális problémákat” – fűzte hozzá a pápa. (Matteo Bruni, a Szentszéki Sajtóközpont igazgatója pontosította, hogy egy olyan levélről van szó, amely különösen a közelmúlt klímaválságaival foglalkozik.)

Ferenc pápa végezetül ismételten bátorította őket, hogy tartsanak ki hivatásuk gyakorlásában, az igazság és az igazságosság szolgálata felé fordulva, amely szükséges a világ békéje és társadalmainkban a harmónia építéséhez. Befejezésül Szűz Mária és Szent Ivó, a jogászok védőszentje közbenjárását kérve adta rájuk apostoli áldását.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News Facebook-oldala

Magyar Kurír