Ferenc pápa a fogyatékkal élők világnapján: A befogadás nem maradhat szlogen

Beszéde elején a pápa elismerését fejezte ki az olaszországi egyházi közösségek elkötelezettségéért, hogy a fogyatékkal élőkre irányítják a figyelmet. Leszögezte, hogy „minden ember méltósága elismerésének előmozdítása az Egyház állandó felelőssége”.

Ilyen volt Isten pillantása azokra az emberekre, akikkel találkozott: a gyengédség és az irgalom kifejezése mindenekelőtt a kirekesztettek iránt

– fogalmazott a Szentatya. – Ezért a keresztény közösség minden alkalommal, amikor a közömbösséget közelséggé, a kirekesztést összetartozássá változtatja, betölti prófétai küldetését.

Valójában az emberek jogainak védelme nem elég. Minden férfi és nő, bármilyen körülmények között éljen is, nemcsak jogokkal rendelkezik, amelyeket el kell ismerni és garantálni kell, hanem még mélyebb szükségletekre is vágyik, mint például a valahova tartozás, a kötődés és a lelkiélet ápolása, hogy a maga teljességében megtapasztalhassa és áldja az Urat ezért az egyedülálló és csodálatos ajándékért – emelte ki beszédében Ferenc pápa.

Leszögezte: a befogadó közösségek létrehozása és támogatása „minden diszkrimináció felszámolását jelenti, és minden ember azon igényének konkrét kielégítését, hogy elismertnek és a közösség részének érezze magát”. Ez nemcsak azt jelenti, hogy akadálymentesítik a testi fogyatékkal élők bejutását az épületekbe és találkozóhelyekre, az elhangzó szövegeket hozzáférhetővé teszik számukra, leküzdik a fizikai korlátokat és az előítéleteket, hanem a „szeretetközösség lelkületének” előmozdítását is, hogy mindenki egy test részének érezze magát, a maga megismételhetetlen személyiségével.

Nincs befogadás, ha hiányzik a testvériség és a kölcsönös szeretetközösség tapasztalata. Nincs befogadás, ha csak szlogen marad, politikailag korrekt beszédekben használandó formula és zászló. Nincs befogadás, ha nincs megtérés az együttélés és a kapcsolatok működése terén.”

Beszédének végén Ferenc pápa azon reményének adott hangot, hogy a valahova tartozás és a befogadás „a hétköznapi lelkipásztori tevékenység célkitűzésévé” válik, nem csak üres szavakká. „Így lehetünk hitelesek, amikor azt hirdetjük, hogy az Úr mindenkit szeret, ő mindenki üdvössége, és mindenkit az élet asztalához hív, senkit sem rekeszt ki.”

A Szentatya végül arra bátorította a keresztény közösségeket a fogyatékkal élőkért végzett szolgálatuk terén, hogy tanúságtételük legyen a béke és a reménység konkrét jele egy emberibb és testvériesebb világ felé a háborús időkben.

„Nagyon megdöbbent, amikor az Úr elmondja annak az embernek a történetét, aki fia esküvőjét ünnepelte, és a vendégek nem jöttek el (vö. Mt 22,1–14). Hívja a szolgákat, és azt mondja: »Menjetek ki az útkereszteződéshez, és hozzatok be mindenkit.« Mindenkit! – mondja az Úr: fiatalokat, időseket, betegeket, nem betegeket, kicsinyeket, felnőtteket, bűnösöket és nem bűnösöket… Mindenkit!” – nyomatékosította a pápa. „Ez az Úr: mindenkit meghív, kirekesztés nélkül.

Az Egyház mindenkinek az otthona, a keresztények szíve kirekesztés nélkül mindenkinek az otthona.

Ezt meg kell tanulnunk. Néha kis kísértésbe esünk, hogy a kirekesztés útjára lépjünk. Ehelyett válasszuk a befogadást” – kérte a Szentatya.

A világnap alkalmából a pápa Twitter-üzenetet küldött @Pontifex fiókjából:

Ma szeretnénk megemlékezni minden fogyatékkal élő emberről, különösen azokról, akik azért szenvednek, mert háborús helyzetekben élnek vagy a harcban megrokkantak.”

A fogyatékkal élők világnapját az ENSZ 1992-ben vezette be, hogy elősegítse a fogyatékkal élők ügyeinek megértését, és hogy konkrét támogatást nyújtson a fogyatékkal élő személyek méltóságának, jogainak és jólétének előmozdításához. A 2022-es világnapra választott téma „Az átalakító megoldások a befogadó fejlődéshez: az innováció szerepe az akadálymentes és igazságos világ előmozdításában”, három szempontot kiemelve: a foglalkoztatást, az egyenlőtlenségek csökkentését és a fejlődést.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Watican News

Magyar Kurír