Ferenc pápa: A gyónás lélekgyógyító

A pápa külön köszöntötte Mauro Piacenza bíborost, főpenitenciáriust, majd a több mint 800 papot, akik a gyóntatók számára szervezett továbbképzésen részt vettek.

Ez a nagyszámú jelenlét biztató, hiszen ma egyre inkább szeretnék kiszorítani a természetfelettit, vagy egyenesen tagadni annak létezését, kiüresíteni a szentséget – állapította meg a Szentatya. – Hasznos lehet ebben a nagyböjti időszakban újra elővenni és végiggondolni az Apostoli Penitenciária által 2019-ben kiadott útmutatót a belső fórumról és a gyónási titok sérthetetlenségéről.

A pápa egy nemrég adott interjúban emberi jognak nevezte a megbocsátást.

Mindenkinek joga van a bocsánatra.

Isten Krisztus húsvéti misztériumában teljesen és visszavonhatatlanul felkínálta a megbocsátást minden embernek, aki alázatos szívvel megbánja bűneit. A gyóntató atyák hozzájárulnak az emberek gyógyításához, a szeretetre és békére vágyó szívek betöltéséhez, egyfajta „lelki ökológiát” teremtve a világon.

Ferenc pápa három szempontot ajánlott a gyóntatással kapcsolatban a papok figyelmébe: befogadás, meghallgatás, elkísérés.

A befogadás a gyóntató legelső jellemzője, hiszen segít a gyónó hívőnek, hogy megfelelő lélekkel járuljon a bűnbánat szentségéhez, ne zárkózzon be bűnébe, hanem nyíljon meg az Atya előtt, a kegyelem ajándékának. Ehhez pedig

lelkipásztori szeretettel kell őt fogadni, mint a hazatérő tékozló fiút, hogy a béke és az öröm légköre várja és megnyissa lelkét.

A második magatartás a meghallgatás. Meghallgatni – tudjuk jól – több mint hallgatni valakit. Ahhoz figyelem, készség, türelem kell. A gyóntatónak ne kalandozzanak el a gondolatai, miközben hallgatja a gyónót, ne azon töprengjen, vajon mit fog mondani neki. Bizonyos esetekben nem is kell mondania semmit, csak meghallgatni és megbocsátani neki. A meghallgatás a szeretet egyik formája, amely által a másik igazán szeretve érzi magát.

Fontos, hogy ne kíváncsiskodjunk, ne vájkáljunk a részletekben, mert aki meggyónja bűneit, már eleve szégyenkezik, ezt nem szabad fokozni.

Amint megértjük, mit akar meggyónni, biztassuk, jól van, menj tovább. Kíméljük meg a fájdalomtól, amikor nem tudja hogyan elmondani a dolgot, hiszen nem kínzók vagyunk, hanem szerető atyák. A kíváncsiság ördögtől való – figyelmeztetett a pápa. – A gyóntató számára gyakran lelkiismeret-vizsgálattal is felér egy gyónás, mert magába néz: vajon ő mennyire követi Jézust; mennyire szereti az embereket? Ahhoz, hogy meghallgassak másokat, ki kell üresítenem magam, hogy befogadjam őt. Amikor pedig ő megérzi, hogy szeretetet kap, örömmel telik meg a szíve.

A harmadik kulcsszó az elkísérés.

Nem a gyóntatónak kell a hívő helyett meghozni a döntést, hiszen nem ő a lelkiismerete őre.

Egyszerűen csak el kell kísérnie, óvatosan, bölcsen, szeretettel Isten igazságának és akaratának felismerésére a gyónót személyes életében. Nem kell ehhez vasárnapi szentbeszédet tartani. A gyónó mihamarabb szabadulni akar. Mondjuk mindig csak a szükségeset, a gyóntatás nem egyenlő a lelki vezetővel folytatott párbeszéddel.

Ferenc pápa újra felhívta a figyelmet a gyónás titkának sérthetetlenségére, amely annak egészére vonatkozik, nem lehet leválasztani belőle csak a bűnre vonatkozó részt: ami a gyóntatófülkében elhangzik, titok.

És végül arra buzdította a belső fórum résztvevőit, hogy

ők maguk is gyónjanak rendszeresen, jót tesz.

Végül azt kérte, az Apostoli Penitenciária tegyen meg minden előkészületet arra, hogy a 2025-ös szentév minél több gyümölcsöt teremjen, és mindenki megtapasztalja Isten irgalmasságát, megbocsátását.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír