Ferenc pápa a máltai vezetőkhöz: A jövőt vagy együtt alkotjuk meg, vagy nem lesz jövő

Őseitek vendégül látták Pál apostolt, miközben Róma felé tartott, és „igen emberségesen” bántak vele és útitársaival (ApCsel 28,2). Most Rómából érkezve én is átélem a máltaiak meleg fogadtatását, amely kincs nemzedékről nemzedékre öröklődik az országban – kezdte beszédét Ferenc pápa a máltai vezetők és a diplomáciai testület tagjaihoz az elnöki palota nagy tanácstermében, ahol közel 150-en gyűltek össze tiszteletére.

Elhelyezkedéséből adódóan Máltát a Földközi-tenger szíveként határozzák meg. De nem csak a pozíciója miatt: a történelmi események összefonódása és a különböző népek találkozása e szigeteket évezredek óta az életerő és a kultúra, a spiritualitás és a szépség központjává, egyben útkeresztőzédéssé tették, amely a különböző helyekről érkező hatásokat be tudta fogadni és harmonizálni tudta. A hatások sokszínűsége az országot jellemző szelek sokféleségét is eszünkbe juttatja. Nem véletlen, hogy a Földközi-tenger ókori térképészeti ábrázolásain a szélrózsát gyakran Málta szigete közelébe helyezték el. Pontosan a szélrózsa képét szeretném kölcsön venni, amely a légáramlatokat a négy sarkalatos pont szerint határozza meg, hogy felvázoljam az ország társadalmi és politikai életét befolyásoló négy lényeges hatást – hangsúlyozta a pápa.

Főleg északnyugat felől fújnak a szelek a máltai szigetek felett. Észak Európára, különösen is az Európai Unió otthonára emlékeztet, amelyet azért építettek, hogy egy nagy család éljen együtt és őrizze a békét.

Az egység és a béke az az ajándék, amelyet a máltaiak kérnek Istentől minden alkalommal, amikor eléneklik a nemzeti himnuszukat. A béke az egységet követi és abból fakad.

Ez arra hív, hogy fontos a közös munka, az összetartás minden megosztottság elé helyezése, a közös gyökerek és értékek megerősítése, amelyek a máltai társadalmat egyedivé tették. Meg kell szilárdítani a jó társadalmi együttélés alapjait, amely a jogon és a törvényességen nyugszik. A becsületesség, az igazságosság, a kötelességtudat és az átláthatóság a fejlett polgári társadalom alapvető pillérei. Ezért legyen erős az elkötelezettség az illegalitás és a korrupció felszámolása iránt – kérte a máltai hatóságoktól Ferenc pápa. Felhívta a figyelmet közös otthonunk védelmezésére, ami európai prioritás is. A környezetvédelem és a társadalmi igazságosság előkészíti a jövőt, és kiváló módja annak, hogy a fiatalokat a jó politika iránt szenvedélyessé tegye, megszabadítva őket az érdektelenség kísértésétől.

Az északi szél gyakran keveredik a nyugati széllel. Ez az európai ország, különösen a fiatalok körében a nyugati életmódot és gondolkodást követi – állapította meg a pápa.

Ebből sok pozitívum származik, mint a szabadság és a demokrácia értékei, de olyan kockázatok is, amelyekre figyelni kell, hogy a haladás vágya ne vezessen a gyökerektől való elszakadáshoz.

Az egészséges fejlődéshez fontos az emlékezet megőrzése és a nemzedékek közötti harmónia tiszteletben tartása, anélkül, hogy az erőltetett egyformává tétel és az ideológiai gyarmatosítások felőrölnének bennünket – figyelmeztetett Ferenc pápa. A szilárd növekedés alapja az ember, minden férfi és nő életének és méltóságának tisztelete. Ismerem a máltaiak elkötelezettségét az élet felkarolása és védelme iránt. Már az Apostolok cselekedeteiben is kitűntetek azzal, hogy olyan sok embert megmentettetek. A pápa buzdította őket, hogy védelmezzék az élet szépségét. Óvják a fiatalokat a határtalan fogyasztástól, a bezárkózástól és a kábítószerektől.

A szélrózsa irányait követve tekintsünk dél felé – mondta a pápa. Innen sok testvér érkezik reményt keresve. Szeretném megköszönni a hatóságoknak és a lakosságnak az evangélium, az emberség és a máltaiakra jellemző vendégszeretet nevében nyújtott befogadást. A föníciai etimológia szerint Málta jelentése „biztonságos kikötő”. Az elmúlt évek növekvő migránsáradatával szemben azonban a félelem és a bizonytalanság csüggedést és frusztrációt eredményezett. Ha megfelelően akarjuk kezelni a migráció összetett kérdését, akkor az idő és tér tágabb perspektívájába kell helyezni. Időben értelmezve: az elvándorlás jelensége nem pillanatnyi, hanem korunk jellemzője. A migrációs vészhelyzet növekedése – gondoljunk a szenvedő Ukrajna menekültjeire – átfogó és közös válaszokat kér tőlünk. Az nem lehet, hogy néhány ország veszi magára az egész problémát, a többiek közönyétől kísérve. 

A Mediterrán-térségnek közös európai felelősségvállalásra van szüksége, hogy újra a szolidaritás helye legyen, ne pedig a civilizáció hajótörésének előőrse. 

– nyomatékosította Ferenc pápa. Ne hagyjuk, hogy a közöny kioltsa az együttélés álmát! Ne a fenyegetést lássuk a migránsban: nem egy vírus, amely ellen védekezni kell, hanem egy ember, akit be kell fogadni. A befogadás persze lemondással jár. De szent az a lemondás, amelyet egy nagyobb jóért, az ember, Isten kincse életéért teszünk meg!

Végül létezik a keleti szél is, ami gyakran hajnalban fúj. Éppen Európa keleti részéről, Keletről, ahol először kel fel a fény, ért el hozzánk a háború sötétsége. Azt hittük, hogy más országok lerohanása, a brutális utcai összecsapások és az atomháború fenyegetése már homályos emlék egy távoli múltból. De a háború jeges szele, ami csak halált, pusztulást és gyűlöletet hoz, erőszakosan lecsapott sokak életére és minden ember napjaira. És

miközben néhányan a hatalmasok közül – sajnálatos módon saját nacionalista érdekeik anakronisztikus követeléseikbe zárkózva – konfliktusokat provokálnak és szítanak, az egyszerű emberek figyelmeztetnek annak szükségszerűségére, hogy építsük a jövőt, amelyet vagy együtt alkotunk meg, vagy nem lesz.

Most, a háború emberiségre leereszkedő sötétségében ne engedjük meghiúsulni a béke álmát!

Ferenc pápa idézte Isten Szolgája, Tiszteletreméltó Giorgio La Pira, Firenze egykori polgármestere 1960-ban a Mediterrán kultúra kongresszusán elmondott szavait: „Az általunk átélt történelmi helyzet, az érdekek és ideológiák összeütközése, amely az emberiséget egy hihetetlen infantilizmus állapotába taszítja, visszaadják a Földközi-tenger térségének azt a nagy felelősséget, hogy újraalkossa azt a mércét, amely alapján az őrületre és mértéktelenségre ítélt ember felismerheti önmagát”. Mennyire szükségünk van egy „emberi mércére” a minket fenyegető infantilis és pusztító agresszióval, valamint egy „kiszélesedett hidegháború” veszélyével szemben, amely egész népek és nemzedékek életét fojthatja meg! – jegyezte meg Ferenc pápa.

De mindannyiunk válsága esetén a megoldás az, ha mindenki válságával törődünk, mert

a globális problémák globális megoldásokat igényelnek.

Segítsük egymást, hogy meg tudjuk hallani az emberek békevágyát, dolgozzunk az egyre szélesebb körű párbeszéd megalapozásán, gyűljünk újra össze nemzetközi békekonferenciákon, ahol a leszerelés témája áll a középpontban, szem előtt tartva az eljövendő nemzedékeket! A továbbra is a fegyverkezésre szánt hatalmas pénzforrásokat pedig fejlesztésre, egészségügyre és élelmezésre fordítsuk – kérte a pápa.

Beszéde végén a Közel-Keletre utalt, amelynek hatása ennek az országnak a nyelvében is tükröződik, mintegy emlékeztetve a máltaiak pozitív hatású együttélési képességére, a különbségek egyfajta vidám együttélésére. A Közel-Keletnek erre van szüksége: Libanonnak, Szíriának, Jemennek és más problémáktól és erőszaktól sújtott területeknek is. Málta, a Földközi-tenger szíve továbbra is erősítse a remény, az élet védelme, a mások befogadása, a béke utáni vágyódás szívverését, Isten segítségével, akinek a neve béke. Isten áldja meg Máltát és Gozót! – zárta első beszédét Ferenc pápa máltai apostoli útja során a hatóságok és a diplomáciai testület képviselőihez.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír