Ferenc pápa a rogacionista szerzetesekhez: Isten specialistáiként imádkozzatok a hivatásokért!

A megszentelt élet, a karizmatikus identitás, a testvéri közösség és a küldetés állt a nagykáptalan középpontjában. A rogacionistáktól nagy bátorságot követel az is, hogy hűek maradjanak alapítójuk, Szent Hannibál Mária eredeti szellemiségéhez, ugyanakkor pedig odafigyeljenek változóban lévő világunk igényeire. Ferenc pápa a negyedik fogadalmukhoz kapcsolódóan bízott rájuk fontos üzenetet, amellyel segítik az Egyház küldetését: ez nem más, mint  a hivatásokért való imádság.

Ez az imádság határozta meg Szent Hannibál életét. Hivatását is a legszentebb Oltáriszentség előtt kapta, amikor imádkozott, „hirtelen, ellenállhatatlanul, biztosan” – ahogyan ő fogalmazott. Innen ered a „Rogate” gondolata, vagyis amikor engedelmesen és alázatosan Isten elé helyezzük magunkat, gyakran megvilágosodik előttünk életünk értelme. A hűséges és kitartó imában, különösen a szentségimádásban minden elsimul, világosabban kirajzolódnak előttünk a célok, az Úrban pedig erőt és világosságot nyerünk ahhoz, hogy ezeket az ő terve szerint megvalósítsuk. Szent Hannibál mondta: „E nélkül a belső tűz nélkül, melyet lelki életnek neveznek, a könyörgés, az imádság, a bűnbánat nélkül egyetlen jó cselekedet sem működhet igazán.” Ezt megtapasztalta a szent, de mindenkire érvényes: imádság nélkül nem tudunk talpon lenni, és nem tudjuk, merre menjünk. Fontos tehát, hogy folyamatosan párbeszédben álljunk az Úrral, mindennap és minden jelentős pillanat, találkozó, döntés előtt fohászkodjunk hozzá – buzdított Ferenc pápa.

Szent Hannibált különösen az az evangéliumi szakasz ihlette meg, amelyben Jézus azt mondja: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés: kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába.” (Mt 9,37–38) Ez a szakasz buzgósággal töltötte el szívét. Annibale Maria di Francia a 19. században Szicíliában, Messinában nemesi családba született, de lemondott javairól, hogy egy szegénynegyedben segítse a rászorulókat, a betegeket. Jézushoz hasonlóan teljesen együttérzett a testben és lélekben szegény emberiséggel. Megértette, hogy legelőször is imádkozni kell, persze nem azért, hogy Istent meggyőzze, hogy küldjön pásztorokat – mintha ő nem törődne népével –, hanem hogy egyre inkább hagyjuk magunkat elragadni Isten atyai és anyai szeretetének ereje által. Hogy imádság közben megtanuljunk fogékonynak lenni arra, hogy Isten gyermekeinek mire van szükségük. Az alapító imájából, mely áthatotta egész apostolkodását és karitatív működését, születtek meg a kongregációk, előbb 1887-ben az Isteni Buzgóság Leányai Kongregáció, majd 1897-ben a Jézus Szíve Rogacionista Kongregáció.

Szent VI. Pál 1968-ban „Isten specialistáinak” hívta őket, mondván: „Jézus Szent Szíve rogacionistái, maga a név meghatározza küldetéseteket, a szentségimádó és könyörgő képében a legmagasztosabb és szent küldetésért, hogy kiérdemeljék és előkészítsék Krisztus Országának hivatásait... (...) Legyetek Isten specialistái!” Most Ferenc pápa is megismételte ezt a felhívást: legyetek Isten specialistái, nem annyira technikai, statisztikai és elméleti tudósokként – nyilván erre is szükség van –, mint inkább annak a tudásnak a specialistái, melyet elsősorban a térden és a kezeken szerzett bőrkeményedés érlel meg. Legyetek tehát az imádság és az irgalmas szeretet specialistái: tegyétek össze a kezeteket Isten előtt, és nyújtsátok ki kezeteket testvéreitek felé! Ez a ti küldetésetek. Az Úr ma is hív, és sok fiatalnak szüksége van hiteles tanúságtevőkre és vezetőkre, akik megmutatják a szeretetből élt élet szépségét, és segítenek nekik igent mondani. Kedves testvérek, köszönöm mindazt, amit tesztek, köszönet tanúságtételetekért. Köszönet az összetett kezetekért, és kérlek, imádkozzatok a hivatásokért! – fohászkodott végül Ferenc pápa, majd a rogacionisták imáit kérte személyére is.

Szent Annibale Maria di Francia 1851-ben született Messinában, nemesi család sarjaként. Az olasz pap lemondott minden vagyonáról és ideje nagy részét az úgynevezett Avignon-nyomornegyedben töltötte, ahol segítette a szegényeket és a betegeket. Egy női és egy férfikongregációt alapított. A hivatásokért végzett ima apostolát Szent II. János Pál pápa 2004-ben avatta szentté, emléknapja június elseje.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír