„Az oltár köré gyűlve erősödjünk az égi szeretetben” – Felszentelték Nemesvámos új templomát

A templomszentelés a Katolikus Egyház egyik legünnepélyesebb liturgiája: amikor egy épület többé nem csupán falak együttese, hanem Isten lakóhelye, „a menny kapuja” lesz. Az oltár krizmával való megkenése, a falak tömjénezése, az első szentmise és a tabernákulum megnyitása mind azt jelezte: Isten népe új otthonra lelt.

Az ünnepi liturgia a nemesvámosi Fatima-házban kezdődött, ahonnan körmenetben vitték az új templomba a Fatimából hozott Szűz Mária-szobrot. 

A templom zárt kapujához érve Udvardy György érsek köszöntőjében így fogalmazott: „Örömmel dicsőítjük a Szentháromságos egy Istent, Krisztust, a világmindenség Királyát, kérve, hogy legyen életünk és közösségeink Ura, miközben a Fatimai Szűzanya imádságban támogat és oltalmaz, s így

áhítattal gyűlünk össze e templom felszentelésére, hogy Isten igéjét hallgatva és Krisztus áldozatából táplálkozva lelki templommá növekedjünk, és az oltár köré gyűlve erősödjünk az égi szeretetben.”

A főpásztor ünnepélyesen átadta az épület kulcsait Gere Dávid Márk SMC plébánosnak, aki kitárta az új templom ajtaját.

A liturgia a Szűzanya-szobor elhelyezésével folytatódott. Majd az érsek megszentelte a vizet, amellyel körmeneteben meghintette a templomot és a jelen lévő híveket.

Udvardy György homíliájában Krisztus Király ünnepének üzenetével világította meg az új templom küldetését.

Krisztus győzött a gonosz felett, és visszavezetett bennünket az Atyához. Az Egyház minden tagjára rábízza a kiengesztelődés szolgálatát: az imádság, az engesztelés és az evangélium hirdetésének küldetését. A templom ezért az imádás, az engesztelés és az igehirdetés helye lesz – különösen itt, ahol Mária fatimai üzenete mutat utat a zavaros kor kihívásai között. A Fatimai Szűz Mária figyelmeztetése a bűnbánatra, az engesztelésre, a Krisztushoz való ragaszkodásra ma is aktuális – emelte ki a veszprémi érsek. – A templom építésének kezdete óta Mária oltalma alatt kívánt megmaradni a közösség, és a hely ma is ennek az oltalomnak kíván látható jele lenni.

Szentbeszédében a főpásztor arra is rámutatott, hogy a régi népek a letelepedéskor kijelölték az istenség helyét. Úgy lesz ez az új templom is viszonyítási pont, igazodási hely minden hívő számára – fogalmazott. „Krisztus a biztos pont, akihez mérjük döntéseinket. A templom pedig az a hely, ahol megtisztulnak vágyaink, terveink, ahol erőt kapunk az élethez.”

Udvardy György érsek megemlékezett a nemrég boldoggá avatott Bódi Mária Magdolnáról is, akinek élete és Krisztus Király ünnepén tett felajánlása szintén „elköteleződés Krisztus útja mellett”.

A főpásztor prédikációja ide kattintva teljes terjedelmében olvasható.

A szentbeszédet követően gyerekek vitték az érseknek Szent Jácinta és Ferenc, a fatimai látnok gyermekek és Boldog Bódi Magdolna ereklyéit, amelyeket Márk atya helyezett el a templom oltárába.

A templomszentelés liturgiájának egyik legmegrendítőbb pillanata az oltár krizmával való megkenése. A krizma, az Egyház legillatosabb és legszentebb olaja Krisztus erejét, jelenlétét és a Szentlélek kiáradását jelképezi. A főpásztor a szent olajjal kereszt alakban megkente az oltárt, ezzel felszentelve arra, hogy Isten és ember találkozásának helye, Krisztus áldozatának asztala legyen.

Ettől a pillanattól kezdve az oltár nem egyszerű kő, hanem a szentmise misztériumának középpontja.

Ezután a szertartás másik ünnepélyes mozzanata, a templom falán elhelyezett tizenkét gyertya meggyújtása következett – e lángok a tizenkét apostolra, az Egyház alapjaira emlékeztetnek. Az érsek megkente krizmával a tizenkét keresztet, majd az arra felkért fiatalok meggyújtották a gyertyákat. A fény azt jelképezi, hogy az apostolok hitére épül az Egyház, és hogy ez a templom is bekapcsolódik abba a kétezer éves közösségbe, amely Krisztus világosságát hordozza a világban.

A templom nem csupán épület, hanem az élő Egyház szíve, ahol Krisztus lakik, és ahol az apostoli hit fénye tovább ragyog.

A szentmisében Udvardy György érsek főpásztori rendelkezésében bejelentette, hogy a Fatimai Szűz Mária-templom Nemesvámos új plébániatemploma, amelynek búcsúnapja minden évben május 13-án, a fatimai jelenés emléknapján lesz.

A templomszentelés évfordulóját november 23-án ünnepli majd a közösség. Az oltárba helyezett ereklyék erősítik a templom kegyhely jellegét.

Legyen ez a templom Mária tiszteletének kiemelt helye, a tiszta tanítás otthona, a lelki küzdelmekre való felkészülés tere és a krisztusi élet továbbadásának központja”

– fogalmazott Udvardy György érsek.

A szentmise végén Gera Dávid Márk plébános megköszönte a hívek, munkatársak, tervezők, kivitelezők és az egyházmegye támogatását. Felidézte: 2011 karácsonyán, amikor csak az alapok álltak, a betlehemi békeláng gyűrűzte körül a leendő templom helyét, és már akkor hittek benne: egyszer valóban templom lesz itt. 

„Nagyon sok munka, imádság, türelem, küzdelem, de még több szeretet építette fel ezt a templomot. Mindenkinek hálás vagyok, aki tetteivel, idejével, lemondásaival része lett ennek a csodának” – mondta a plébános. Köszönetet mondott a veszprémi érsek, valamint a magyar kormány nagylelkű támogatásáért, Nemesvámos önkormányzatának, a közösség minden adományozójának, az egyházmegye munkatársainak, s mindazon vállalkozóknak, akik sokszor többet adtak, mint amennyit kértek.

„A munka most kezdődik. A templom átadása nem befejezés, hanem kezdet – hangsúlyozta Udvardy György érsek. – Most kezdődik a lényeg: imádsággal, engeszteléssel, közösségépítéssel kell megtölteni ezt a szent helyet.” Ettől lesz valódi erőforrása az egyházmegyének.

A Fatimai Szűz Mária-templom tehát nem csupán épület, hanem ajándék, kegyhely, lelki otthon, amelyhez zarándokok, családok, közösségek térhetnek majd vissza újra és újra. Legyen a hit világosságának helye, ahol Krisztus Király uralma, Mária oltalma és a közösség szeretete találkozik.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír