77 katolikus intézmény vehetett át teremtésvédő óvoda, iskola és kollégium címet

Felelősségvállalás a következő generációkért

Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője megnyitóbeszédében elmondta, ma minden jelen lévő díjazott, mert olyan feladatot vállalt, mely intézményében a teremtés ügyét, így kimondva-kimondatlanul a Jóisten akaratát szolgálja. „A hitünknek és az evangelizációnak ennél szebb lépése nem is lehetne” – tette hozzá, majd XIV. Leó pápa tavaly szeptember elsején, a teremtésvédelem napján elhangzott gondolatait idézte a Laudato si’ enciklikával és az átfogó ökológiával kapcsolatban. Az KaPI vezetője hozzátette, a remény sok kis apró magva most hetvenhét intézményben talált termőföldre.

Fekete Szabolcs Benedek szombathelyi segédpüspök, az MKPK Caritas in Veritate Bizottságának elnöke beszédében rámutatott, korunk egyik legnagyobb kihívásáról, a klímaválságról hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy tőlünk távol történik – pedig emberek millióinak mindennapi tapasztalata, és hazánkban is érezhető az időjárás „megbolondulása” által.

A püspök ismertette a Vatikánban 2022 őszén, Assisi Szent Ferenc ünnepén bemutatott Levél – Üzenet Földünkért című filmet, melyben az ökológiai krízis következményeit négy emberi sorson keresztül tették átélhetővé.

Az egyik történet egy szenegáli menekülté, aki  a földek kiszáradása, majd a megélhetési lehetőségek megszűnése miatt megtapasztalja a kényszermigráció valóságát: emberek ezrei lélekvesztő csónakokon, életüket kockáztatva menekülnek, rengetegen vesznek oda közülük. Egy másik főszereplő egy indiai kislány, aki a klímaszorongást intenzíven átéli, fél, bizonytalan. Egy hawaii óceánkutató házaspár a korallzátonyok pusztulásáról beszél a filmben, egy olyan élővilág eltűnéséről, mely évezredeken át volt a Föld természetes egyensúlyának része. A negyedik rész amazóniai őslakosokról szól, akik azzal szembesülnek, hogy kivágják erdőiket, elveszik földjeiket.

A Caritas in Veritate Bizottság elnöke arra biztatott, vegyük észre a reményt ezekben a helyzetekben is, ami ott kezdődik, hogy

az emberek felelősséget vállalnak a felnövekvő generációért, emberséget, figyelmet, értékeket és hitet adnak át nekik.

„Ezért kell ma nagy tisztelettel beszélnünk önökről. Az önök munkája sokkal több, mint tanítás. Hiszem, hogy jövőt formálnak, nap mint nap a gyerekek között kérdéseket hallgatnak meg, bizonytalanságokat oldanak fel, kíváncsiságot ébresztenek, és próbálják megtanítani a gyerekeket arra, hogy felelősségteljesen gondolkodjanak egymásról és a világról.”

Mint mondta, a mai fiatalok a technológiai fejlődés korában nőnek föl, ugyanakkor globális bizonytalanságban. „Nemcsak lexikális tudásra van szükségük, hanem kapaszkodókra, hiteles felnőttekre, akik példát mutatnak emberségből, együttérzésből és felelősségvállalásból. Önök ilyen emberek. Az a türelem, áldozatos munka, amit értük végeznek, felbecsülhetetlen érték. Sokszor nem is látják munkájuk gyümölcsét, de minden bátorító szó, odafigyelés, tanítás nyomot hagyhat egy fiatal életében.

Talán épp belőlük nőnek majd ki azok, akik képesek lesznek felelősségteljesebben bánni a teremtett világgal, megvédik a természetet, akik együttérző társadalmat építenek, akik nem közönnyel fordulnak az emberek szenvedése felé”

– fogalmazott, majd rámutatott az oktatás jövőformáló szerepére, végül megköszönte a jelen lévő pedagógusok példamutató munkáját.

Az iskolakert nem azonos az iskolaudvarral

Pauliczky Nóra, az Iskolakertekért Alapítvány kuratóriumi elnöke Boldog és boldogulni tudó – Az iskolakertek szerepe az oktató-nevelő munkában címmel tartott előadást.

A teremtésvédelem lelkiismereti kötelesség, és életvitelszerű tudatosságot igényel mindennap és mindenhol

– hangsúlyozta, majd ismertette Teremtésvédelmi gyakorlatok az iskolakertben című kiadványuk előszavának főbb gondolatait. Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézetének tudományos főtanácsadója ebben kiemeli,

a teremtésvédelem a szeretet gyakorlása: szeretettel bánunk az ajándékkal, mert az ajándékozót látjuk mögötte. A teremtésvédő ember akkor sem rombol, ha ezzel nem károsítana, hiszen az a szeretet ellen való. A szeretet gyógyít, éltet, gondoz, gyönyörködik.

A fenntartható fejlődés nem célja, hanem következménye a teremtésvédelemnek – tette hozzá az előadó.

A gyermekek ez irányú nevelésének első feladata, hogy legyen érzelmi kapcsolódásuk a természettel. Dúll Andrea környezetpszichológus szerint a természettel való kapcsolat egészségmegőrző, ráadásul aktivitással párosulva a hatása megsokszorozódik. A természetben való lét tehát alapszükséglet – mutatott rá Pauliczky Nóra. – A környezetünk hat ránk az érzékszerveinken keresztül, az agyunkban háttéraktivitást mozgat. Ha ez a hatás nagyon gyenge, például az épületekben, az ember motiválatlan lesz, nehéz fenntartani a figyelmét, de az sem jó, ha túl sok az inger, mint például a nagyvárosok forgatagában. Optimális hatást a természeti környezet vált ki.

Ki kell bővítenünk a tanítás terét, hogy változatos, optimálisan ingerösszetett környezetben nőhessenek fel a gyerekek. Zöldítsük az udvarunkat, mert az hat a rájuk és ránk is, képviseljük ebben az érdekeinket a fenntartó felé

– bátorított.

Pauliczky Nóra rengeteg hazai példát hozott arra, hogyan tudják a gyerekek birtokba venni az udvart, hogyan tudnak benne együttműködni egymással és a természettel, miként tud kialakulni a kötődés a természet felé. Arra buzdított, ha megvan az érzelmi kapcsolódás, minél többet menjünk ki az udvarra, vigyük ki a foglalkozásokat, legyen ott a szakkör, az értekezlet, a fejlesztő foglalkozás, a rajzóra.

A természetben megtanulhatjuk, hogy hatékonyak tudunk lenni, meg tudjuk oldani a problémákat, tudunk gondoskodni magunkról. Az együttműködésben kiépül a bizalom, de arról is tapasztalatot lehet szerezni, hogy van nálunk nagyobb erő, nem vagyunk mindenhatók.

Az iskolakert egy tanulási tér, egy külső tanterem, az ott végzett tevékenységeknek azonban nem a kertészeti ismeretek megtanítása a célja, hanem ennél sokkal több.

Az iskolakertben jobban tudnak érvényesülni azok a gyerekek, akiknek a praktikus intelligenciája magasabb.

Inspiráló, képekben és személyes élményekben gazdag előadását azzal zárta: ha a gyerekeinknek köze van a környezetükhöz, akkor értük el, hogy lelkiismeretükre tudjuk bízni a teremtett világ gondozását és a megtartását.

Szabó Ibolya és Bozókiné Csordás Eszter mesemondók a Vándorgalamb Mesetársulatból Barangolás Derék Jankóval a Kerek erdőn át a népdalok szárnyán előadásukkal érzékelhetővé tették a népmese és népdalok szimbólumainak erejét.

Vállalások a jövőért

A Teremtésvédő Óvoda, Iskola és Kollégium címet és a beadott pályázatokat Bánlaki Zsanett, az MKPK Caritas in Veritate Bizottsága irodavezetője és Nyiri Andrea, a Katolikus Pedagógiai Intézet teremtésvédelmi munkacsoportjának szakmai vezetője ismertette.

Bánlaki Zsanett elmondta, a Caritas in Veritate Bizottság küldetése az Egyház társadalmi tanításának az elmélyítése. A teremtésvédő óvoda, iskola és kollégium pályázatot Székely János korábbi elnök kezdeményezésére indították el, ezt a KAPI azonnal a gondozásába vette. A címet három évre elnyerő intézményeknek átadott táblákon a bárka szimbólum szerepel, mely Noé bárkájára utal, a hét vonal pedig a Laudato si’ enciklikában megfogalmazott hét ajánlásnak felel meg.

Nyiri Andrea elmondta, e hétből (válasz a föld kiáltására, válasz a szegények kiáltására, ökológiai gazdaság megteremtése, az egyszerű életmód elsajátítása, ökológiai nevelés, ökológiai lelkiség, közösségi elköteleződés és részvételi cselekvés) hármat kellett vállalni a pályázóknak, majd ismertette a pályázati anyagokban ezek kapcsán megfogalmazott terveket.

Volt olyan ígéret, hogy az iskolakertben termelnek növényeket, melyeket tartósítanak, virágoskertet létesítenek. Szebbé teszik az ünnepeket kórházban vagy otthonokban élők számára, tartják a kapcsolatot a generációk között. Csatlakoznak az autómentes világnaphoz, biciklitárolót alakítanak ki, egy plakáton jelezhetik a gyerekek, ha nem autóval érkeztek iskolába. Az ökológiai lelkiség kialakítása kötelező feladat volt minden pályázónak. Ezzel kapcsolatosan vállalták a természethez kapcsolódó imádságok gyűjtését, lelkinap, zarándoklat szervezését. Az egyik iskola hittanmodult dolgozott ki 12. osztályosok számára, melyet a fenntartó több intézménye is átvett.

Nyiri Andrea beszámolója végén megemlítette a Pannonhalmi Főapátság zöld lelki tükrét, és hangsúlyozta, érdemes megtenni azt a keveset, amit tudunk, érdemes bátran szembemenni a nehézségekkel – és ez másoknak is példa lehet.

Kavicsképektől a nyugdíjasok meglátogatásáig

Bánlaki Zsanett ismertette az elbírálás folyamatát és az intézménylátogatások tapasztalatait, melyet a KAPI szakmai tanácsadóival és az egyházmegyék teremtésvédelmi referenseivel végeztek. Kiemelte azokat a fogalmakat, melyek a pályazatokban sokszor visszaköszöntek, és amelyek ahhoz kellenek, hogy egy intézmény teremtésvédelmi törekvései valóban megvalósuljanak: elkötelezettség, kreativitás, együttműködés, lelkiség és jótékonykodás.

Ezekkel kapcsolatosan elmondta: minden intézményben kell legalább egy elkötelezett pedagógus, de még jobb, ha munkaközösség alakul a teremtésvédelem előmozdításra, nem megfelejtkezve a konyhásnénikről, akik ételt mentenek, és a karbantartó bácsikról, akik kreatív újrahasznosítási munkákkal szépítik az intézményeket. A látogatások során láttak kavicsokból készült gyönyörű képeket, befőttes üvegekből Márton-napi lámpásokat, leselejtezett homokozóból vagy traktorgumiból készült magaságyást. „Ezek arra tanítanak, hogyan lehet a kevésből teremteni, és nem minden szemét, ami annak látszik” – hangsúlyozta.

Sok helyen tapasztalták, hogy a teremtésvédelem ügyében végzett közös munkába bevontak szülőket, civil szervezeteket, önkormányzatokat, egyházi vezetőket. Máshol olvasták és átelmélkedték a Laudato si’ enciklikát, mely hittantábor vagy szülőknek tartott tájékoztató témája is volt. Szinte minden intézmény szervezett gyűjtéseket hátrányos helyzetűek megsegítésére, a gyerekek meglátogatták a nehéz sorsú társaik családjait és nyugdíjasokat, vagy kapcsolatot alakítottak ki helyi kistermelőkkel.

A Teremtésvédő Óvoda, Iskola és Kollégium díjat Fekete Szabolcs Benedek és Barcsák Marianna adták át a címet elnyert intézményeknek, amelyeknek a nésvsorát ITT olvashatják.

Fotó: Merényi Zita

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír