A digitális tér és gyermekeink – Konferenciát tartottak Nyíregyházán

A főszervezők, Szabó Tamás pasztorális helynök, az egyházmegye oktatási irodájának munkatársai, valamint az előadók hangsúlyozták, a téma nem csupán pedagógiai, hanem súlyos erkölcsi és közösségi felelősséggel kapcsolatos kérdéseket is felvet.

A konferencián olyan neves szakemberek tartottak előadást, akik misszióként tekintenek a feladatra: az eddig feltárt eredményeket és megoldási javaslatokat a családok és intézmények elé tárni, gyakorlatba átültetni, s mindezt minél szélesebb körben. Hiszen a tét nem kevesebb, mint a gyermekek jövője.

A konferencia nemcsak az egyházmegye pedagógusait és a szülőket, de a hitoktatókat és a püspökségi dolgozókat is megszólította, kiterjesztve a havi rendszerességgel tartott előadássorozat, a Pedagógus Akadémia körét is. Közel 200 érdeklődő vett részt a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán tartott eseményen; a házigazda a Nyíregyházi Egyházmegy Oktatási Irodájának vezetője, Kovácsné Dibáczi Zsuzsanna és munkatársai, valamint Szabó Tamás pasztorális helynök volt.

Szabó Tamás bevezetőjében rávilágított az esemény missziós súlyára: a jövő világát látjuk a gyermekekben. Nagyon fontosnak érezte, hogy a közoktatási és gyermekvédelmi intézményekből is itt legyenek szakemberek, hogy meghallják és felvérteződjenek korunk egyik legnagyobb kihívásával szemben. Szülőként és papként is meg kell tenni a felismeréseket, és a megfelelő lépéseket gyermekeink védelme érdekében.

A digitális fegyelem lelki dimenzióját is megvilágította: a konferencia épp az adventi, böjti időszakra esik, a téma pedig a maga módján lelkigyakorlattá válhat, hiszen arról is szól, „mit etetnek velem”. Az a cél, hogy a virtuális valóság helyett a valósághoz kapcsolódjunk – fogalmazott.

A Búzaszem iskola modellje

A konferencia szakmai programját – rövid imádság után – Horváth Szilárd, a kereszténységre, néphagyományra és családi összefogásra alapozott gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola alapítója és vezetője nyitotta meg.

Az iskolába 2011 óta nem engedik be az okostelefonokat, és a szülőkkel egyeztetve a gyermekek 14 éves korukig otthon sem használhatnak okostelefont, tabletet, digitális játékot és közösségi oldalt. Ez a megközelítés mára a hátrány helyett az intézmény legnagyobb értéke és csalogató ereje lett.

Horváth Szilárd hangsúlyozta, hogy a mai helyzet más, mint a korábbi generációs problémák.

Míg a digitális kompetencia minden felnőttnek és pedagógusnak elengedhetetlen, a gyermekekről másként kell gondolkodni: az eszközök addiktív hatásának nem tudnak ellenállni.

Digitális detox eredményei

A konferencia következő előadója Puskás Balázs közoktatási szakjogász volt, a Váci Egyházmegyében működő Szent Mihály Intézményfenntartó főigazgatója.

Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi tanulmányok és a saját tapasztalatok is azt mutatták, hogy a baj forrása a családokig ér: az iskolai korlátozás nem elég, mert a függő diák otthon újra beleveti magát a képernyővilágba (akár egy munkanapnak megfelelő időtartamra is).
Ezért a Szent István Intézettel közösen elindították a nagyböjti Helló Teló! – Digitális böjt kihívást, amely során mintegy 120 diák (és családjaik) vállalta önként, hogy 33 napon keresztül leteszi az okostelefont, hogy korlátozzák a médiafogyasztást és a videójátékozást. Az előadó ismertette az eredményeket – ezekről bővebben ITT olvashat.

Párhuzam a drogfüggőséggel

A konferencia programja Hal Melinda klinikai szakpszichológus, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének kutatásvezetője előadásával folytatódott. Figyelmezettet, a digitális elvonás esetén fizikai elvonási tüneteket tapasztalunk, ugyanúgy, mint egy alkohol- vagy kábítószer-elvonásnál.

A pszichológus rámutatott, hogy bár a fiataljaink képességben nem rosszabbak, mint a korábbi generációk, egy súlyos morális értékválsággal állunk szemben, valamint kiemelte a kognitív funkciók hanyatlását. Az eszközhasználat miatt sajnos ki sem alakulnak olyan idegpálya-rendszerek, amelyek például az empátiáért vagy az érzelmi intelligencia fejlődéséért felelősek. A fiatal nem lesz képes racionális döntést hozni, és nem mozgatja az a morális érzelem, ami megakadályozná a deviáns magatartásban (pl. drogfogyasztás).

A kutató lezárásként hangsúlyozta: a tudományos szaklapok szerint

továbbra is az érzelmi intelligencia a sikeres élet kulcsa, a személyes képernyőidő ilyen mértékű növekedése épp ennek fejlődését gátolja.

Keresztény válaszok a digitális kihívásokra

A konferencia negyedik előadója Máthé Zsuzsa jogász, történész, újságíró és négygyermekes édesanya volt, aki a Szent István Intézet igazgatója és a Váci Egyházmegye Szent Mihály Intézményfenntartójával közös digitális projektek egyik főszervezője.

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus szavait idézte, aki szerint a kutatómunka nem működik a telefon közelében, és versenyelőnyben van az, aki képes távolságot tartani ezektől az eszközöktől.

Máthé Zsuzsa ismertette a digitális böjt eredményeire építve indított Analóg november kihívást. Erről bővebben ITT olvashatnak.

Profittermelés a gyermekek figyelméből, függőségéből

Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézet családbiztonsági szakértője, a Pannon Egyetem Védelmi Oktatási és Kutatási Centrumának szakmai igazgatója előadásának célja az volt, hogy segítse a szülőket és a pedagógusokat a függőség háttérében húzódó okok megértésében, mert

„csak akkor válik a szülő az egész téma iránt elkötelezetté, ha érti, mi a probléma”.

Pöltl Ákos a „big tech” cégek (Amazon, Meta, Microsoft) koncentrált hatalmára hívta fel a figyelmet. A kutató kiemelte, hogy a profitmodell alapja a figyelemgazdaság és az érzelempiac. 2022-ben a technológiai cégek dollármilliárdokat kerestek a 18 év alatti gyerekek online reklámfogyasztásán.

Pöltl Ákos rávilágított arra, hogy a cégek nem véletlenszerűen szippantják be a fiatalokat. A gyerekeket megfelelően motiválttá teszik (pl. jutalmazás: lájkok, visszasorolással való büntetés). Könnyen elérhető, használható az alkalmazás (pl. végtelen görgetés). Az értesítések pedig folyamatosan visszacsábítják a felhasználót. A cél az, hogy folyamatosan használják az alkalmazást: harc folyik a gyerekek figyelméért.

A kutató szerint a megoldás sosem lehet technológia-ellenesség, hanem a gyerekek mentális egészsége mellett kell küzdeni, megértve, hogy a gyerek agya fejlődésben van.

A valódi tapasztalatok hiánya

A neveléskutató, főiskolai tanár, Uzsalyné Pécsi Rita rendkívüli nyíltsággal beszélt a digitális eszközök használatának idegrendszeri következményeiről.

A szakember hangsúlyozta, hogy a problémák gyökere a képernyőhasználat függőséget okozó mechanizmusában rejlik, sok kutató egyenesen elektronikus kokainról beszél.

Kiemelte, hogy a 3–6 éves óvodás korosztály a magyarországi vizsgálatok szerint már napi átlagosan 3 órás képernyőhasználattal él, ami hiányt halmoz fel az idegrendszer fejlődésének elengedhetetlen feltételeiben (mozgás, érzékszervi tapasztalat, valós kapcsolatok).

A kutatók és az oktatási vezetők egyetértettek abban, hogy a jövőben a hangsúlyt a prevencióra, a szülői edukációra és az érzelmi intelligencia fejlesztésére kell helyezni.

A technológia önmagában nem ellenség, de a fejlődő gyermekek életkori sajátosságait és a technológia addiktív mechanizmusait figyelembe véve a digitális idő korlátozása a mentális versenyképesség növelésének kulcsa.

A konferenciáról szóló bővebb beszámolót ITT olvashatják.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír