A keresztény remény cselekvésre ösztönöz – Egyházmegyei teremtésvédelmi napot tartottak Kecskeméten

A 2007-ben felszentelt kápolnában (amely az assisi templom külső jegyeit hordja magán) négy előadás hangzott el egy minikonferencia keretében.

Nobilis Márió, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület alapítója és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola adjunktusa, budaörsi plébános a kecskeméti főplébániát is vezető Finta József érseki helynök meghívására érkezett a teremtésvédelmi napra.

Előadásában a teremtésvédelem kifejezéssel kapcsolatban arra irányította a hallgatóság figyelmét, hogy a keresztények nem határolódhatnak el a világtól, hiszen komoly aggodalomra ad okot az éghajlat szélsőségessé válása, a környezetszennyezés, a klímaváltozás, a termőföldek pusztulása. Kiemelte: a mi dolgunk – amire a Gaudium et spes első pontja is utal –, hogy válasszá váljunk a világ számára, Krisztussal. A kereszténység ugyanis Krisztus örömét és reményét osztja meg a világgal. „Ha a világ azt kérdezi, hogyan ne menjen tönkre a Föld, akkor nézzük meg, Krisztus mit mond arról, hogyan éljünk úgy, hogy ne menjen tönkre a Föld.”

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület alapítója új megvilágításba helyezte Szent Ferenc alakját. A Zeffirelli-film romantikus Ferenc-képétől elszakadva – anélkül, hogy tagadta volna az alkotás értékeit – a Perugiai legendából idézve arra mutatott rá, hogy Ferenc akkor írta meg a Teremtmények énekét, a Naphimnuszt, amikor súlyos szemfájdalom gyötörte, és lelkére is sötétség nehezedett. Nyomorúságában Istenhez menekült:

a teremtményeket már nem önmagukban, hanem a Teremtőhöz fűződő kapcsolatukban szemlélte, így értette meg, Isten mennyire szereti őket.

Assisi Szent Ferenc az egyetlen ősok, vagyis a Teremtő miatt nevezett minden teremtményt testvérének – idézte Nobilis Márió atya Celanói Tamást. Felhívta a figyelmet, hogy

a környezeti válság abban is rejlik, hogy az ember nem hálás Istennek a teremtett világért.

Hálás lelkülettel kellene dicsérnünk a Teremtőt, minden jó adományozóját – hangsúlyozta az előadó.

Ezt követően bemutatkozott a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület. Ujlaky Eszter jogász, az egyesület tagja színes diasorozaton ismertette a szervezet tevékenységét a 2011-es indulástól napjainkig, miközben a helyszíni kitelepülésük is bemutatta munkájukat és küldetésüket.

A legtöbb meghívásnak igyekeznek eleget tenni, legyen szó plébániai programról, a Nagymarosi Ifjúsági Találkozóról vagy éppen a Művészetek Völgyéről. Mindenhová ugyanazzal a küldetéssel érkeznek: az egyház társadalmi tanításának megismertetése és népszerűsítése, valamint a teremtésvédelmi szemlélet formálása érdekében – emelte ki Ujlaky Eszter. – A keresztény remény cselekvésre ösztönöz, ami felelősséggel is jár.

Új projektjük, a „Mérföldkövek” XIII. Leótól XIV. Leóig tekinti át a Katolikus Egyház teremtésvédelemmel kapcsolatos tanítóhivatali megnyilatkozásait.

2015 óta a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolával együtt havonta megszervezik a Naphimnusz műhelyeket, melyek célja a közösségépítés és a személyes kapcsolatok erősítése; a meghívott előadó által felvetett témát minden alkalommal beszélgetés követi.

A következő két bemutató helyi, kecskeméti teremtésvédelmi kezdeményezéseket ismertetett.

A Szent Család-plébánia teremtésvédő csoportja bő egy éve alakult, jelenleg négy fővel működik; a programok az egész plébániai közösség számára nyitottak. Prezentációjukban az eddigi tevékenységeikről adtak színes képet. Mivel közülük hárman már elvégezték a Laudato si’ animátorképzést, negyedik tagjuk pedig éppen az idei képzésben vesz részt, ezt a lehetőséget is ismertették, biztatva a hallgatóságot a Laudato si’ animátorprogramhoz való csatlakozásra.

A Szent Imre Katolikus Óvoda és Általános Iskola 2025-ben nyerte el a „teremtésvédő iskola” címet. Papp Zsolt igazgató elmondta: az intézmény az organikus pedagógia alapján működik, amely az érzelmi nevelésre helyezi a hangsúlyt, így a környezeti nevelés is erre épül. Teremtésvédelemmel kapcsolatos célkitűzéseik között szerepel a felelősségvállalásra való nevelés, mely a magunkért, társainkért és a teremtett környezetünkért való felelősségvállalást egyaránt jelenti.

Örömmel tett eleget a meghívásnak Bánlaki Zsanett, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának irodavezetője, hiszen mind a Laudato si’ animátorképzés, mind a teremtésvédő intézmény címre kiírt pályázat e bizottság kezdeményezésére indult el. Kecskeméten az irodavezető megtapasztalhatta, hogyan válnak e kezdeményezések a helyi közösségekben konkrét cselekvéssé.

Amíg a felnőttek a templomban az előadásokat hallgatták, a részt vevő mintegy 120 gyerek a szomszédos Vadaspark felajánlásából részese lehetett egy élményetetésnek, és sok különleges, ritka állattal is találkoztak.

A délután 4 órakor kezdődő szentmise főcelebránsa Nobilis Márió volt, aki szentbeszédében első gondolatként a szentmise olvasmányaiból indult ki. „A Gazda, a Seregek Ura a népétől azt várta, hogy igazság terem náluk, de csak jajkiáltás hallik, és siralom” – idézte Izajás próféta szavait, rámutatva:

ma is sok jajkiáltás és siralom hallatszik, többek között a környezeti válság miatt.

Arra a kérdésre, hogy mi adhat reményt a Föld állapotának megváltozására, úgy válaszolt: már az is fordulatot jelentene, ha a keresztények komolyan vennék a megtérést, ezen belül is az ökológiai megtérést, az evangéliumot, és egymásban bízó, szolidáris közösségeket építenének.

Szent Pál felszólítása, mely szerint „arra irányuljanak gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami ártatlan, kedves, dicséretre méltó, ami erényes és magasztos”, minden emberhez szól, vallástól és világnézettől függetlenül – mondta Nobilis Márió atya. – A teremtésvédelemben is az egyszerű, szép, emberi dolgokból és közös célokból érdemes kiindulni.

Végül az evangéliumi példázatra utalt, amelyben a szőlősgazda elküldi a fiát a szőlőmunkásokhoz, ők azonban így szólnak: öljük meg, és akkor miénk lesz az örökség. Nobilis Márió rámutatott: ilyen jogrend sehol sem létezik, vagyis a szőlőmunkások gondolkodása eleve képtelenség. Az ember mégis képes hasonló módon gondolkodni, például amikor abban bízik, hogy a technikai fejlődés további fokozása önmagában jobbá teszi a világot.

Arra figyelmeztetett, hogy ne hozzunk értelmetlen döntéseket, amelyek sem az üdvösségünk, sem a közösségeink, sem a teremtett világ érdekét nem szolgálják. Jézus Krisztus, a Megváltó a hívek közösségén keresztül is akarja szeretni a világot.

A szentmisét bográcsos vacsora követte, a kecskeméti Műkertvárosért Együtt Egyesület támogatásával. A szervezők a rendezvény alatt mindvégig figyelmet fordítottak a teremtésvédelmi szempontok figyelembevételére: a bográcsban is helyi gazdaságokból származó zöldségekből és húsból készült gulyás főtt; a résztvevők saját edényeket használtak; emellett a szelektív hulladékgyűjtésre is figyelmet fordítottak – így az ételmaradékokból talán néhány háziállat is jól lakhatott.

Ferenc pápa szavai szerint az ökológiai megtérés ott kezdődik, „ha valaki vállalja a teremtéssel való törődés kötelességét mindennapi apró tettek által” (Laudato si’  211. pont).

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében az első teremtésvédelmi napot remélhetőleg még sok következő lépés, a teremtett világ megőrzésére irányuló cselekvés követi, reményt adva a jövőre.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: a szervezők és résztvevők fényképei

Magyar Kurír