A Magyar Kánonjogtörténeti Társaság konferenciáját tartották Budapesten

A Magyar Kánonjogtörténeti Társaság megalapítása egyedülálló kezdeményezés Magyarországon. Életre hívója Szuromi Szabolcs Anzelm professzor, aki tudományos kutató- és oktatómunkájával nemzetközi hírnévre tett szert, így a magyar kánonjogász közösség külföldi kapcsolatainak erősítésében is élen jár, amely a társaság egyik kiemelt célja. További szándék emellett, hogy támogassák a kánonjogtörténet tudományának hazai elsajátítását és művelését, valamint kiegészíti ezt a kánonjogtörténeti ismeretterjesztés, kapcsolattartás és együttműködés más – akár nemzetközi szinten működő – kánonjogi és kánonjogtörténeti társaságokkal, kutatóközpontokkal.

Ebbe a célkitűzésbe illeszkedett bele a szeptember 9-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál pápa dísztermében tartott szakmai szimpózium. A konferencia A plébániára vonatkozó egyházfegyelem fejlődése teológiai, intézménytörténeti és kánoni forrástörténeti szempontból címet viselte. Az érdeklődők magas szakmai értékű, érdekfeszítő előadásokat hallgathattak meg.

A tudományos diskurzust megtisztelte jelenlétével Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, aki előadásában a plébániát mint a misszió egyik kiemelt helyét, központját mutatta be.

A hallgatóság megismerhette a plébánia mint intézmény többrétű jelentéstartalmát; Erdő Péter előadásában a kora középkortól kezdődően mutatta be a plébánia missziós tevékenységét, lehetőségeit, reflektálva a jelen kihívásaira.

Kovács József, a Szeged-Csanádi Egyházmegye általános és bírósági helynöke a plébániai vizitáció fogalmát és intézménytörténeti fejlődését ismertette.

Előadásában nemcsak a jogtörténeti sarokpontokat, a több évszázados előrehaladást mutatta be, hanem korunk püspöki vizitációs gyakorlatába is bepillantást engedett, személyes tapasztalatokkal kiegészítve.

Szabó Csaba Péter göröglatolikus pap előadásában arra mutatott rá, hogy a kopt teológia angelologiájának beható tanulmányozása közelebb visz a keresztény közösség mint liturgikus egység megértéséhez.

A hívő közösségnek a templomhoz és a Szent Liturgiához kötődő életét ennek alapján maguk az arkangyalok, főképp Gábriel és Mihály felügyelik, akik őrködnek a hiteles krisztusi élet megvalósítása felett, valamint védelmeznek az ezt romboló, külső, szekuláris (világi) erők és kisértésekkel szemben.

Tamási A. Éva adjunktus a Trienti Zsinat plébániákra vonatkozó rendelkezéseiről szólt előadásában, mely jogszabályok több évszázadra meghatározták a plébániai egyházfegyelmet, és a mai napig kihatással vannak az élő egyházi gyakorlatra.

Szuromi Szabolcs Anzelm professzor, a Magyar Kánonjogtörténeti Társaság elnöke az ír területen működő lelkipásztori ellátás kora-középkori intézménytörténeti sajátosságait mutatta be előadásában.

A konferencia végén Fazakas Attila, a társaság titkára vázolta az eredményeket, köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a sikeres tudományos eszmecseréhez.

*

2026 februárjában nemzetközi kánonjogtörténeti tanulmányi nappal folytatódik a tudományos szimpóziumok sora, amelyet neves külföldi kánonjogtörténészek gazdagítanak majd előadásaikkal.

Forrás: Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Magyar Kurír