A Szentháromság szeretetközösségébe mi is odatartozunk – Húszéves a nyírlövői görögkatolikus templom

A Szentháromság oltalmába ajánlott templom jubileumán a Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök mellett jelen voltak az egykori parókusok, a társegyházak képviselői, a falu elszármazottai, valamint az egyházközség és filiáinak hívő közössége is.

A nyírlövői egyházközség történetének legszebb pillanatait idézte fel a jubileumi hálaadás.

A Hajba Károly építész által tervezett templom alapkövét 2003 szeptemberében szentelték fel; a tényleges alapozás a következő év tavaszán indult el. Az építkezés az összefogás mintapéldája: az ország szinte minden részéből érkező adományok segítségével a falak gyorsan emelkedtek.

A Szentháromság védelmébe ajánlott templom 2006. június 5-én készült el.

Az építkezést a belső szakrális tér kialakításán való munkálkodás követte: az ikonosztázion 2019-re, a teljes belső díszítőfestés 2024-re készült el.

A június 6-án tartott jubileumi ünnepségen a képviselőtestület tagjai számba vették mindazokat, akik az elmúlt húsz évben fizikai munkával, adományokkal vagy lelkipásztori szolgálattal hozzájárultak a parókia és a templom külső-belső szépüléséhez – nekik a templomról készült festményeket és oklevelet adott át a helyi szolgálattevő, Nagy Tibor atya.

Külön köszöntötték Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspököt, aki évek óta kitüntetett figyelemmel és támogatással kíséri a kis közösség életét.

A főpásztor a templom búcsúünnepéhez kapcsolódóan három fő gondolati egységre építette fel prédikációját. 

Elsőként Ezékiel próféta könyvének 34. fejezetét állította a hallgatóság elé, amely nyíltan szembesíti a lelkipásztorokat a mulasztásaikkal, de egyben elhozza az isteni ígéretet is:

az Úr maga keresi meg juhait, bekötözi a sebesültet, és megerősíti a gyengét.

A püspök rámutatott: az evangéliumi jó pásztor a görög szó eredeti jelentése szerint csak átmenetileg hagyja ott kilencvenkilenc békés juhát a biztonságos legelőn, hogy az eltévedt egyetlen keresésére induljon.

Tanításának második részében a főpásztor kifejtette: korunk legnagyobb betegsége az elmagányosodás. Az elveszett bárány igazi tragédiája az, hogy elszakadt a nyájtól és egyedül maradt. 

Az egyedüllét és a kiszolgáltatottság ellen a keresztény közösség nyújthat védelmet, amelynek tökéletes ősképe maga a Szentháromság: Atya, a Fiú és a Szentlélek örök és tökéletes szeretetközössége; 

s a mennyország lényege az ebben az isteni egységben való részesedés.

A prédikáció harmadik, gyakorlati útmutatása a templom ikonosztázionján látható Szentháromság-ikonra, Ábrahám meglátogatásának ábrázolására irányult.

A főpásztor felhívta a figyelmet arra, hogy a képen látható asztalnál a művész szabadon hagyott egy helyet középen: ez a nyitott hely a miénk, ahova Isten meghívott bennünket. Szocska Ábel püspök arra kérte a nyírlövői híveket, hogy erre a szabad helyre tekintve gondoljanak azokra a testvéreikre, akik hiányoznak a templom padjaiból.

„Legyen bátorságunk utánuk menni, megszólítani őket! Adjon nekünk az Úr szerető szívet, hogy azokat is meg tudjuk szólítani, akik eltávolodtak tőlünk” – buzdította az egybegyűlteket a nyíregyházi megyéspüspök, kiemelve, hogy a földi közösség megerősítése a mennyország földi megélése.

Az ünnepség végén tisztelettel adóztak a jelenleg Nyírkarászon szolgáló Pásztor István atya munkássága előtt, aki a templom és a parókia építését irányította.

A görögkatolikus lelkipásztor fia, Pásztor Richárd is a papi hivatást választotta, aki a nyírlövői közösségben nőtt fel, a jubileum előtti napon pedig ő tartott tartalmas lelkigyakorlatot a híveknek a méltó lelki készület jegyében.

Szűcs Tivadar diakónus személyében egy másik egykori parókus fia is hazatért, hiszen édesapja, Mihály atya négy éven át szolgált Nyírlövőben.

Jaczkó Sándor atya nevét a templom nagyharangjának elkészítése kapcsán említették meg, amelyet az ő munkája eredményeként Erdélyben öntetett.

Kegyelettel emlékeztek meg a néhai Mosolygó Béla atyáról, akit felesége, Borbála tisztelendő asszony képviselt az ünnepségen. Béla atya szolgálati ideje alatt épült meg a templom előtti gránitlépcső, a melléképületek, és ekkor történt meg az akadálymentesítés, valamint a térbetonozás.

A jelenlegi parókus, Nagy Tibor idején vált teljessé a belső berendezés, beleértve a karzatot, a padokat, a szentély bútorzatát és a két éve megáldott templomfestést.

A Szent Liturgia végén Nagy Tibor atya köszönetet mondott a közösség pilléreinek, és ünnepélyes keretek között ajándékokat adott át a legodaadóbb híveknek.

Az ünnepségen szólt Durbák Ferenc polgármester is, aki aktív templombajáróként és a falu vezetőjeként örömének adott hangot a jubileum kapcsán.

A lelkipásztor köszönetét fejezte ki Szűcs Józsefné Évának a templomépítési és lelkészi kisegítői feladatokért, a takarításért és a virágdíszítésekért, valamint Gyula Erzsébetnek az évtizedes, fáradhatatlan templomi szolgálatáért. Kiemelt köszöntést kapott Andrejcsik Józsefné Jolika, amiért hosszú évtizedek óta precízen és hibátlanul végzi az egyházközség pénztárosi és könyvelési feladatait.

Az ünnepi esemény zárásaként a jelenlévők, köztük az egyházközség filiájából érkezett hívők és római katolikus szolgálattevők is körmenetben járták körül a templomot.

Miroválás után a nyírlövőiek agapéra várták a vendégeket a templomkertben.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír