„Boldog az ember, akinek ereje benned gyökerezik,
s akinek szíve zarándokútra készül.”
(Zsolt 6)
Pár napja tértünk haza fatimai zarándokutunkról, melyet hitoktató kollégáimmal, kispapokkal, diakónustestvérekkel, atyákkal és Marton Zsolt püspökkel közösen jártunk végig. Egész utunkat meghatározta az elmélyülés, a töltekezés, a mennyei derű, és megtapasztaltuk a közösség összetartó erejét is. Egy olyan zarándoklaton vettünk részt, amelyen a belső csend mellett Portugáliát is bejártuk, és csodálattal néztük a gyönyörű látnivalókat, az égbe nyúló templomokat és a kulturális kincseket.
Batalha városában a Győzelmes Szűz Mária-kolostor és -templom várt minket a befejezetlen kápolnával, majd a Nossa Senhora da Nazaré-templomban Szűz Mária szobra. Nazaré sok csodát tartogatott számunkra varázslatos óceánpartjával, a libegővel és finom halételeivel.
Egy középkori erődváros, Obidos talán a legjobban mutatta meg azokat a kulturális és építészeti értékeket, amelyek Portugáliát jellemzik a történelem során.
Útba ejtettük Porto városát, ahol a székesegyházat, a díszes Szent Ferenc-templomot és a tőzsdepalotát néztük meg, majd megkóstoltuk a híres portói bort.
Tomar városának Krisztus-kolostorában sétálva elképzeltük a templomos lovagok életét, és a számos kerengőt végigjárva kicsit visszarepültünk a szerzetesek világába.
Lisszabonban, a fővárosban a Szent Jeromos-kolostor kápráztatott el minket; a katedrális csendje után utaztunk a híres 28-as villamoson, és a Tejo partján megcsodáltuk a hatalmas hajókat.
Aljustrel falucskában felidéztük a három látnok gyermek életét; felkeresve szülői házukat, belépve szobáikba elképzeltük a mindennapjaikat, sorsukat és az imáikat. Lélekben mi is ott voltunk, az 1917-es esztendőben.
Amint beléptünk a kis szobákba, láttuk a visszafogott berendezési tárgyakat, a konyhai tűzrakó helyet, a faragott edényeket, a megvetett ágyakat, az étkezőasztalt és a székeket, az istállót. (…)

A fatimai magyar keresztúton és kálvárián végigjárva mindenki hordozott a szívében egy-egy kérést, vagy hálát adott valamely kegyelemért.
A Szent István király kápolnában a szentmisén letettük imáinkat magyar szentjeink elé.
Esténként a közös rózsafüzért a világ összes nyelvén imádkozták az emberek Máriához; majd a gyertyafényes körmenet felemelt mindannyiunkat.

Ajándékul a Szűzanya üzeneteit hoztuk magunkkal haza a szívünkben, és ezeket továbbítjuk mindenki felé: imádkozzatok, térjetek meg, éljetek békességben!
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Váci Egyházmegye
Fotó: A zarándoklat résztvevői
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria










