Kiss-Rigó László püspök köszöntőjében elmondta: a Katolikus Társadalmi Napok rendezvényt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia indította, szervezésével megbízta a Caritas in Veritate Bizottságot. A főpásztor az idei helyszínnel kapcsolatban ismertette: Szegednek két egyeteme, jelentős közintézmény-hálózata van; az egyházmegye pedig készülődik alapítása 1000. évfordulójára, hiszen 1030-ban lett Gellért az első püspök Csanádon.
A rendezvény célja kettős: az Egyház tagjait, szervezeteit, vezetőit akarja inspirálni önvizsgálatra, hogy valóban felhasználjuk-e az eszközeinket, erőforrásainkat, lehetőségeinket a társadalom szolgálatában; ugyanakkor az is fontos, hogy a társadalom megismerhesse az Egyház szolgálatát – mondta a szeged-csanádi megyéspüspök.
A főpásztor beszédében kiemelte a KATTÁRS mottóját: „Megújulni közös értékeinkben”. Rámutatott: manapság egyre több olyan irányzat jelenik meg, mely az értéksemlegesség elvét hangoztatja.
Éppen ezért magunkba kell tekinteni, hogy hitelesen képviseljük-e az értékeinket, de azokat védeni is a kötelességünk.
A főpásztor ennek jelentőségét magyarázva felidézte, amikor tíz évvel ezelőtt Szegeden egy kortárs művész kiállított egy botrányos installációt. Ha mindez provokáció, akkor magunkba kell nézni – vonta le a következtetést. – Mindenesetre tegyünk még hitelesebben tanúságot az értékeinkről!
Értékeink nemcsak katolikus, hanem keresztény értékek, egyetemes emberi értékek – hangsúlyozta Kiss-Rigó László, hozzátéve: „Keresztény testvéreinkkel együtt tudunk ezekről tanúságot tenni, épp ezért Balog Zoltán református püspökkel ökumenikus igeliturgia keretében imádkoztunk hétfőn.”
Székely János püspök beszéde elején felidézte a római Szent Kelemen-bazilika mozaikját, mely a keresztet különlegesen ábrázolja: a fa tövéből lombok hajtanak ki, ahol a madarak otthont találnak.
Krisztus keresztje, az evangélium hatalmas megtermékenyítő erő. Az emberiség történetében nincs még egy ilyen szellemi kincs, ami a történelmet ennyire befolyásolta és megtermékenyítette.
Bibliai eredetű, hogy az emberi személy méltósága végtelen, az ember nemcsak egy faj egyede, hanem minden egyes ember, az édesanyja szíve alatt megfogant kicsi élet és a sérült, magatehetetlen ember is Isten képmása, végtelen érték.” Ez a felismerés vezet el a demokráciáig, a szociális hálóig – tette hozzá a főpásztor. – Bibliai eredetű az a gondolat is, hogy a Földet Isten ránk bízta, hogy műveljük, őrizzük. A Biblia termékenyítette meg az emberi szellemet, ami létrehozta azt a hatalmas fejlődést, amelynek ma is tanúi vagyunk. Keresztények hozták létre az első kórházakat, az első ingyenes iskolát, árvaházakat. A kereszténység hatalmas megtermékenyítő erő, amely átjárja a világot. Ezt ismerte fel Szent István ezer évvel ezelőtt.
A Katolikus Társadalmi Napok során szeretnénk megmutatni, hogy ez ma is így van, az evangéliumból ma is élet fakad – hangsúlyozta Székely János. – Ízelítőt szeretnénk mutatni egyházi iskolák és intézmények tevékenységéből, börtönmisszióról, romák felzárkóztatásáról, szakkollégiumokról, ugyanígy a család- és ifjúságpasztoráció területeiről, nevelőszülői hálózatról.
A szombathelyi megyéspüspök említette Gyökössy Endre református lelkész egy különleges gondolatsorát, amely arra épül, mi lenne, ha megpróbálnánk Jézust kivonni a történelemből. Eltűnne Bach, Michelangelo, Szent Ferenc, Szent Erzsébet, Martin Luther King, és még hosszan lehetne sorolni a neveket… Példájukon is látszik, hogy a kereszténység hatalmas, társadalmat megtermékenyítő erő. Majd Martin Bubert idézte, aki szerint „egy kultúra addig él, amíg kapcsolatban van azzal az éltető titokkal, ami valaha létrehozta”. Az európai, nyugati kultúránkat az evangéliummal való találkozás hozta létre. „Addig van jövője ennek a kultúrának, amíg ehhez az éltető forráshoz hűségesek maradunk” – figyelmeztetett Székely János püspök.
Isten törvénye objektív, bele van írva az emberi szívbe, a világba. A keresztény ember a kinyilatkoztatásból, a Bibliából, az ember a tudományokból, a teremtett világból olvassa ezt ki. Akkor működik jól az értelmünk, ha a valóságot, az igazat ismerjük meg igaznak; az akaratunk is akkor működik jól, ha a jót, az igazat, az értéket ismerjük el jónak – mondta a főpásztor. Hangsúlyozta:
Akkor vagyunk szabadok, ha mindig felismerjük a jót, és képesek vagyunk afelé lendülni. A valóság nem az ellenségünk, hanem egy gyönyörű isteni rend és harmónia, amelybe az embernek bele kell simulnia.
A KATTÁRS ezt ragyogtatja fel, és meghív a világ kovászként való átjárásának titkába. A kereszténység társadalmi tanítása szeretet és igazság, ami átjárhatná a gondokkal küzdő világot. Sok válságnak legfőbb oka az ember, a megújulás legfőbb útja éppen ezért az emberi szív. „Érezzünk hívást, hogy rá tudjunk csatlakozni erre a nagy, társadalmat átformáló erőre, mely az evangéliumból fakad. Ebbe a titokba kapcsolódjunk be egyénileg és társadalmi méretekben is” – buzdított végül Székely János püspök.
Serfőző Levente ismertette a KATTÁRS programjait, miután beszélt az elmúlt napok kapcsolódó programjairól is, kiemelve közülük az élet védelméről folytatott beszélgetést.
A sajtótájékoztatón a Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnázium növendékei léptek fel.
Szerző: Vámossy Erzsébet
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria