Forsthoffer Erzsébet intézményvezető beszámolóját szerkesztve közöljük.
A terápiás ciklusok lebonyolítását segítette a Lelki Rehabilitációs Otthon eredményes pályázati tevékenysége is, melynek köszönhetően élménygazdagabbá és felejthetetlenebbé tudták tenni az érintett családok napjait.
A családok érkezését követően röviden ismertették az intézmény történetét és a lelki rehabilitációt segítő programot, melyet nagy örömmel fogadtak a résztvevők.
A program összeállítása során a szervezők törekedtek arra, hogy az elnyert pályázatok szakmai programjában rögzített foglalkozások teljeskörűen megvalósuljanak; figyelembe vették a különböző életkorú és különböző fogyatékossággal élő gyerekek egyéni szükségletét, a kötött programot, de a pihenés, a szabadidő helyes arányát is.
Kiemelt szakmai cél volt, hogy lehetőséget biztosítsanak a lelki rehabilitációra érkező családok önsegítő tevékenységéhez – ennek elengedhetetlen eszköze az olyan közösségi programlehetőségek biztosítása, melynek során van idő a kötetlen együttlétre, egymás helyzetének, problémáinak, nehézségeinek és örömeinek megismerésére is.
A mentálhigiénés segítségnyújtás pszichológus, gyógypedagógus, zeneterapeuta, drámapedagógus, gyógytestnevelő, kézműves-foglalkozást tartó szakember közreműködésével, élményszerző programok lebonyolításával történt.
A terápiás ciklus ideje alatt az élményterápia megvalósításához résztvevők számára külső és belső helyszínen is szerveztek programokat.
A családok megismerték a Bakony és környékének néhány nevezetességét; Pápára is ellátogattak. A külön busszal szervezett kirándulássok alkalmával étteremben ebédeltek, amit különös örömmel fogadtak a résztvevők. A sümegi várba látogatva ügyességi játékokat próbálhattak ki, személyes élményeket szerezhettek a középkori lovagok életéről, valamint megnéztek egy lovagi tornát. A gyerekek lelkesen idézték fel a látottakat, csillogó szemmel mesélték élményeiket. Badacsonyőrsre kirándulva megismerhették a Folly Arborétum történetét és csodaszép növényeit, közben kincskereső ládák kódjait fejtegetve.
A belső programok segítő szakemberek közreműködésével zajlottak. A foglalkozások segítették a készségfejlesztést, az önismeret elmélyítését, a megküzdési stratégiák elsajátítását, az együttlét élményét. Volt vidám sportvetélkedő is, mely során a gyerekek mellett a szülők is kipróbálhatták ügyességüket.
„Pszichodráma mint élményterápia” címmel egy szakpszichológus vezetett foglalkozást, ahol a pszichodráma elemeinek használatával valósult meg a krízisfeldolgozás; a résztvevők megismerhettek megküzdési stratégiákat, valamint kommunikációs gyakorlatok segítették a mindennapi nehézségek feloldását.
A szülőcsoportban stresszkezelési technikák, a „burn out” jelenségének kezelése, az asszertív kommunikáció, valamint a ventilláció megismertetése állt a fókuszban. A szülők hálásan, örömmel és megelégedettséggel fogadták a lehetőséget, hogy ők is fontosak. A pszichológus őszinte érdeklődése, tanácsai hosszú időre támaszt nyújtanak számukra a mindennapok nehézségei közepette.
Az „Ügyes kezek” foglalkozás keretében különböző kézműves technikát próbálhattak ki a résztvevők: így a gyöngyfűzést, a fonást, a szövést, a lepelfestést és az encaustic technikát.
A „Nem vagy más!” drámapedagógiai foglalkozáson a készség- és közösségfejlesztő játékok arra irányították a figyelmet, hogy a beteg gyermek kortársaihoz hasonló értékekkel, tulajdonságokkal, sajátossággal, egyéniséggel, problémával és nehézséggel bír. A családok csoportbontásban vettek részt a foglalkozáson; szülők és gyerekek egyaránt nyitottan fogadták a feladatokat. Jó tapasztalat volt, hogy a családok olyan pozitív értékrenddel rendelkeznek, melynek középpontjában az egészség, a kiegyensúlyozott lét áll, és nem a valóságtól elrugaszkodottság, megkeseredettség jellemzi megnyilvánulásaikat.
„Utazás a zene birodalmába – A zene mint interaktív eszköz” címmel zeneterapeuta tartott foglalkozást, melyen a választott ritmushangszerek használatával a résztvevők részesei lehettek az örömzenélés élményének, megtapasztalhatták az összetartozás érzését és a rövid idő alatt megvalósuló közös produkció jótékony hatását. A hangszerekkel folytatott közös játék, figyelemfejlesztő feladatok aktív részvételre buzdították a résztvevőket, akik a foglalkozást követően kivétel nélkül pozitívan nyilatkoztak megtapasztalásaikról.
A „Gyerünk a moziba be!” mottójú interaktív foglalkozáson a fotó és film mint terápiás eszköz segítségével a táborozók kifejezhették a betegség során átélt pozitív és negatív élményeiket.
Az önsegítő folyamatok érdekében kötetlen együttlétére is biztosítottak időt: volt közös szalonnasütés, társasjátékozás, kirándulások és a nagy melegre való tekintettel délutáni pihenés a hűvös szobákban. Az intézmény gyönyörű környezete lehetőséget kínált az esti sétákra, a bakonyszücsi játszótér felkeresésére, közös sétákra is a falu határában található halastóhoz. A bakonybéli kiránduláson a családok kisvonattal eljutottak a Gerence-völgybe, Huszárokelőpusztára, valamint Hubertlakra, ahol megtekintették a bakonyi Gyilkos-tavat. Az Odvaskői barlangnál egy órás vezetett kiránduláson is részt vehettek.
A szervezők kitűzött terápiás célja teljesült, „mivel a pozitív érzelmi hatások felerősítésével olyan élményeket biztosítottunk, amely hosszú időre segíti a mindennapi terhek csökkentését vagy legalább könnyebbé válását a daganatos beteg és fogyatékkal élő személyeket nevelő családok esetében” – írta összefoglalójában Forsthoffer Erzsébet, a Katolikus Szeretetszolgálat Lelki Rehabilitációs Otthonának intézményvezetője.
A terápiás ciklusok megvalósítását a MOL-ÚJ EURÓPA Alapítvány támogatta.
Forrás és fotó: Katolikus Szeretetszolgálat Lelki Rehabilitációs Otthona
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria