Évnyitó és tudományos konferencia a Pázmány Kánonjogi Posztgraduális Intézetében

Hazai – 2023. október 11., szerda | 20:05

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) fakultásjogú Kánonjogi Posztgraduális Intézete (KJPI) október 9-én tartotta tudományos konferenciával egybekötött ünnepélyes évnyitóját.

A hallgatóságot Szabó Péter, a KJPI elnöke köszöntötte, majd röviden ismertette az intézet statisztikai adatait, illetve az előző félév során zajló tudományos konferenciáit, fontosabb szakmai tevékenységeit, eseményeit.

Az ezt követő diplomaosztón a KJPI három hallgatója vehette át a megszerzett kánonjogi licenciátusi fokozatról szóló oklevelet: Vitális Gábor szalézi szerzetes, Pidl Zita jogász, valamint Ignácz Gyula görögkatolikus pap.

Az évnyitót a püspöki szinódus jelenleg zajló XVI. általános rendes ülését érintő gondolatok zárták. Elhangzott: a szinodális összejövetelek kezdettől szoros kapcsolatot és bizonyos hasonlóságot mutattak (és mutatnak) az Eucharisztia liturgikus ünneplésével. Mindkét összejövetel célja a Szentlélek leesdése (epiklézis). Az utóbbi esetben az Eucharisztia konszekrációját kérve, míg a szinódusokon azért, hogy az egybegyűlt püspökök a Szentlélektől megvilágosítva tudják az Egyház életét érintő lényegi kérdéseket értelmezni és szabályozni. A szinodalitásról szóló szinódus többéves folyamatának most zajló kiemelkedő római összejövetele is ilyen, epikletikus arculatú esemény lehet. Az Egyház a Szentlélek megvilágosító erejét leesdő állhatatos közös könyörgése hathatósan segítheti, hogy – akárcsak az eucharisztikus ünneplést – ezt a szinodális tanácskozást is a Szentélek uralma hassa át.

*

Az évnyitót olasz nyelvű tudományos konferencia követte, mely a házasságkötés latin és keleti formájának történelmi fejlődését, valamint aktuális szentségtani és egyházjogi kérdéseit taglalta, Questioni intorno alla forma canonica ieri e oggi címmel.

Az első előadást Andrej Saje Novo Mesto-i püspök, a szlovén püspöki konferencia jelenlegi elnöke tartotta. Ebben rövid áttekintést adott a házasságkötés alaki követelményeinek nyugati és keleti fejlődéstörténetéről.

Ezt követően Janusz Kowal SJ, a római Pápai Gergely Egyetem házasságjog professzora mesterének, Urbano Navarrete jezsuita atyának elméleti tevékenységét méltatta. Az előadó Navarrete írásaiból elsősorban a házasság szentségének kiszolgáltatója (ministrer) témakörében született, a latin és keleti doktrínában mutatkozó részleges eltérést meggyőzően összebékítő, figyelemre méltó elméleti fejtegetésekre összpontosított. A lengyel jezsuita a később bíborossá kreált spanyol rendtársa életpályájának fontosabb eseményeiről is megemlékezett, méltatva utóbbinak a házasságjog újabb kodifikációjában játszott központi szerepét. Navarrete atyát a KJPI is nagyra becsülte, aminek jeleként a neves spanyol kánonjogász Erdő Péter, a PPKE akkori rektora kezdeményezésére 2000-ben az intézet első díszdoktora lett.

A harmadik előadásban Szabó Péter arra a kérdésre kereste a választ, vajon a vegyes házasságok formáját érintő új latin szabályozás megfelelő mértékben veszi-e figyelembe az e témát érintő ortodox elvárásokat. Ez utóbbitól is függ ugyanis, hogy az ortodox fél szentségi házasságként tekint-e az ilyen kötésre. E tény – az előadó meglátása szerint – nyilvánvalóvá teszi, hogy az ortodox fegyelem és a katolikus szabályozás lehetőség szerinti maximális összehangolása alapvető katolikus érdek is.

A konferencia záróelőadását Molnár Tamás pozsonyi magyar lelkész, a KJPI doktorandusza tartotta, pontos képet rajzolva a házassági forma magyarországi egyházi szabályozásáról az 1917-es kódex kiadását megelőző, illetve a közvetlenül azt követő időben.

A konferencia előadásait érdekes szakmai eszmecserék követték.

Az évnyitóval egybekötött konferenciát állófogadás követte, mely mindig kedvező alkalmat nyújt arra, hogy a magyar kánonjogi szakma jelen levő képviselői – köztük sokan a KJPI egykori hallgatói – találkozzanak.

Szerző: Szabó Péter, a KJPI elnöke

Fotó: KJPI

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria