Gólyatábor extrákkal – A HEGY-en keresztény közegben indul az egyetemi élet

Hazai – 2021. augusztus 26., csütörtök | 18:17

A HEGY nem más, mint egy gólyatábor, amely a szórakozásról, az ismerkedésről és a lelki gazdagodásról szól. Testi és lelki feltöltődést kínáló program az egyetemi élet küszöbén – keresztényeknek. Egyetemisták szervezik egyetemistáknak a 2008-as alapítás óta minden évben, és már ötször annyian jelentkeznek, mint az indulás évében. Augusztus 7-én Pécsi Rita előadását hallgattuk meg.

A keresztény gólyatábornak a dimbes-dombos tájon fekvő Bodajki Falutábor ad otthont. Ideális táborhely ez, ahol két szállóépület, egy hatalmas, csarnokszerű közösségi tér, szépen felújított mosdók, sportpálya és óriási füves tér várja a fiatalokat. Székely Dénes és Lőrincz Mónika, a két főszervező, valamint Kanyó Zita, a tábor PR- és marketingfelelőse fogadnak, amikor megérkezem. És mintegy kétszáz gólya várja Uzsalyné Pécsi Rita előadását a párkapcsolatok témájában. 

2008-ban két pannonhalmi bencés diák ötlete alapján, Pákozdi István akkori egyetemi lelkész és a Budapesti Római Katolikus Egyetemi és Főiskolai Lelkészség támogatásával indult útjára a HEGY, amelyet minden évben egykori gólyák szerveznek az egyetemi életet megkezdő társaiknak. A gazdag programot kínáló esemény mára országos ismertségnek örvend. Idén hatvanhárom egykori gólya segíti az ötnapos rendezvény lebonyolítását. „Az első HEGY katartikus élmény volt. Szeretném ezt megteremteni a mai gólyáknak is” – így magyarázza Zita, hogy miért vállalja a tábor szervezésével járó rengeteg munkát.

„A HEGY gólyatábor. Itt lehet lazának lenni, jól érezni magunkat, ismerkedni, de mindezt másképpen tesszük, mint más, hasonló táborokban. Úgy, hogy nem adjuk fel azokat az értékeket, amelyek fontosak számunkra” – idézi fel Pécsi Rita neveléskutató a gyerekei élménybeszámolóját, akik szintén megjárták a HEGY-et.

Székely Dénes hangsúlyozza, hogy ez a tábor nem lelkigyakorlat, hanem a szórakozás, a kapcsolatteremtés lehetőségét kínálja keresztény fiataloknak, akik szeretik a lelki programokat, és akik számára fontos egymás mélyebb megismerése. Talán éppen a lelkiség és a szórakozás közötti egyensúly teszi olyan vonzóvá a HEGY-et, és az, hogy fiatalok szervezik fiataloknak.

„Emberközeli a tábor. Nem azért vagyunk együtt, hogy csak igyunk és bulizzunk. Szeretnénk valami többet adni ennél, valami jó érzést mindenkinek. Ehhez hozzátartozik, hogy jobban megismerjük egymást. Itt barátokat szerzünk, és úgy kezdjük az egyetemet, hogy már nem vagyunk egyedül” – mutatja be Dénes és Mónika a rendezvény célját, amit a szervezők már az alapításkor lefektettek, és azóta is változatlan.

Mónikától megtudom, hogy a lelki programok közül nagyon kedveltek az imaestek, a zenés-énekes és a csendes alkalmak. Idén Csépányi Gábor, Riesz Domonkos és Forgács Balázs papok érkeznek a táborba lelki beszélgetésekre és szentgyónásra, illetve misét tartani a fiataloknak. Bemutatkoznak itt különböző közösségek is, lehetőséget kínálva a gólyáknak arra, hogy bekapcsolódjanak a szolgálatukba.

Idén Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató és Dabóczi Kálmán, a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom elnöke tart gondolatébresztő előadást, amit kiscsoportokban dolgoznak fel a táborozók. A programnak fontos része az információs fórum is, ahol az ország különböző egyetemeiről érkezett felsőbb évesek segítik fiatalabb társaik indulását.

Gazdag a sportélet, van foci, kosárlabda, méta, partizánjáték, és kényeztetésképpen még masszázsra is lehetőség nyílik. A kiscsoportoknak a mindenkori kerettörténet alapján megalkotott városjáték ad feladatokat. Az esték a tábortűzről, az éneklésről, a színjátszásról és a táncról szólnak, majd a táborzáró bálban csúcsosodik ki a program. Ilyen a HEGY. Aki elmegy, ezzel a megerősítő közösségi élménnyel kezdheti meg az egyetemet, és biztosabb lábakon áll majd az ismeretlenben. Aki pedig kimarad, az bánni fogja – köszön vissza a lényeg a sok-sok élménybeszámolóban.

„Fontos az egyetemi lét. Találjátok meg magatokat mint nő és férfi, és találjatok egymásra – fogalmazott Pécsi Rita a párkapcsolatokról szóló előadásában. – Olyan korban élük, amely ember voltunkra hivatkozva az egyformaságunkat hangsúlyozza. A mai tömegtársadalomban nem érték az egyéniség, a korszellem az uniszex jelleget állítja előtérbe. Azt halljuk, a biológiai nem lényegtelen, viszont van legalább százféle egyenértékű nemi irányultság. Holott identitásunk legmélyebb gyökere, hogy férfiként vagy nőként fedezzük fel magunkat.”

Az előadás megmutatta, honnan és hogyan jutottunk idáig. A teremtéstörténetből világosan kiderül, hogy egymás kedvéért születtünk. Különbözőek vagyunk, és kiegészítjük egymást. Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtett bennünket, és csak együtt vagyunk képesek arra, hogy tökéletességet alkossunk. Ehhez meg kell erősödnünk a saját hivatásunkban férfiként és nőként, majd pedig elindulnunk egymás felé.

A jelenlegi helyzet a neveléskutató szerint azért veszélyes, mert a csoportnyomás a szexus területén is felül tudja írni a saját meggyőződésünket. Az igazodási kényszer tíz és harminc éves kor között a legerősebb, abban az időszakban, amikor a leginkább keressük önmagunkat. Kísérletek is igazolják, hogy ennek a külső hatásnak akkor vagyunk a leginkább kiszolgáltatva, ha nincs mellettünk támogató, megerősítő közeg. „Ha van közösséged, társad, akkor ki tudod vonni magad a befolyásolás alól, és képes vagy vállalni a saját meggyőződésedet” – mutatott rá az előadó a közösség fontosságára.

Pécsi Rita úgy tanított párkapcsolatról, hogy az ember biológiájából kiindulva mutatta meg, milyen sajátosságok jellemzik a nőt és a férfit. Ezek ismerete jelentősen elő tudja segíteni a saját nemi identitás megerősödését, valamint a két nem közötti megértést.

Már fogantatásunkkor eldől, hogy férfinak vagy nőnek születünk. Egyenlőek vagyunk, de nem egyformák – mondta a kutató, és bemutatta a különbözőségeinket meghatározó sajátosságokat, amelyek az agy és a test felépítésében mutatkoznak meg. Ezek a különbségek meghatározóak, a sikeres párkapcsolat alapja, hogy ismerjük ezeket. Számos konfliktus és párkapcsolati kudarc forrása, ha úgy vagyunk jelen egy kapcsolatban, hogy nem vesszük figyelembe ezeket a sajátosságokat. Pécsi Rita sok példával, saját életéből vett történetekkel, képekkel, filmbejátszásokkal és humorral fűszerezett előadása elnyerte a hallgatóság tetszését. 

A HEGY résztevőinek nagy többsége egyházi iskolából érkezik Bodajkra. Egyetemi életük kezdetén kilépnek abból a viszonylagos védettségből és zártságból, amit a család, az iskola, a plébánia teremtett számukra az addigi életükben. Pécsi Rita szerint az új közegben is meg kell találnia a helyét a fiatalnak. „Fontos, hogy igyekezzen olyan társakhoz csatlakozni, akikkel közös értékeket vallanak. Keresse az értékrendjével harmonizáló programokat, amilyen például a színház, a sport, a tánc, egy kellemes sörözés, kávézás, pizzázás. Azok a tevékenységek a jók, amelyekért nem kell feladnia önmagát, amelyek közben nem kell úgy éreznie, ez nem az ő világa. Legyenek a fiatalok a közösség kovászai. Erre azonban egyedül nem szabad vállalkozni. Kellenek a társak, a hátország, az a közeg, ahol a fiatal teljesen otthon érezheti magát” – fogalmazott az előadó.

Ezt a hátországot és a kezdő lendületet sok-sok fiatal megkaphatja a HEGYEN. Akik a most kezdődő új tanévben érettségiznek, azoknak már most érdemes gondolniuk erre.  

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Trauttwein Albert

Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. augusztus 22-i számában jelent meg.

Kapcsolódó fotógaléria