Hetvenéves a Katolikus Szeretetszolgálat csákvári otthona

Hazai – 2020. szeptember 30., szerda | 9:51

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök mutatott be hálaadó szentmisét Ugrits Tamás pasztorális helynök és Gerendai Sándor plébános koncelebrálásával a csákvári Szent Vince Otthon alapításának 70. évfordulójára szervezett megemlékezésen szeptember 26-án. A járványhelyzetre való tekintettel az ünnepséget a Szent Mihály-templomban tartották.

A plébános köszöntője után a megyéspüspök arra kérte az ünneplő közösséget, ne csak számvetést tartsanak és hálát adjanak az elmúlt hetven esztendőért, hanem nézzenek előre, és kérjék az Úrtól a szeretet ajándékát. Mert a hívő ember küldetése abból a szeretetből fakad, amelynek forrása maga az Isten.

Beszéde elején a főpásztor kitért az időseknek otthont adó intézmény történetére; falai között sokszor nehéz időket éltek meg az ott szolgálók és gondozottjaik. De évtizedek távlatából visszatekintve kirajzolódik Isten csodálatos terve, amely által az Esterházy család és a vincés nővérek eredeti elgondolása szerint ismét az imádság és a szerető gondoskodás háza lett a csákvári otthon. „Amit ma ünnepelünk, abban az isteni gondviselés megvalósulását látjuk. Hetven éve működik a szeretetszolgálat, szívvel és szakértelemmel szolgálja azokat, akik önmagukról nem tudnak gondoskodni, és mások szeretetére, segítőkészségére vannak utalva. Az országban tizenhárom ilyen intézményben tevékenykedik a Katolikus Szeretetszolgálat, hogy a legelesettebbek emberi méltóságukat megőrizve tudjanak olyan körülmények között élni, amelyben felkészülhetnek a számadásra, az Isten országába való hazaérkezésre. Itt, Csákváron is sok embert karolt fel az otthon, akiknek élete kilátástalanná vált, és tudta a szeretet ajándékát árasztani feléjük. Az intézmény jelmondata Kalkuttai Teréz anyától való: »A csend gyümölcse az ima, az imádság gyümölcse a hit, a hit gyümölcse a szeretet, a szeretet gyümölcse a szolgálat.«

A zajos világból egy csendes világba lép az, aki bekerül ebbe az otthonba. Az imádság otthonra talál a szívében és a lelkében.

És aki hitben él, az tudja, hogy cselekedetben valósul meg a szeretet. A hitből fakadó szolgáló cselekedet pedig a másik javát keresi. A szeretet gyümölcse így válik szolgálattá.”

Spányi Antal megemlékezett az alapító és építtető Esterházy családról, akik a település legszebb épületeit adták szociális intézmények működtetésre 1888-ban. Óvodát és leányiskolát nyitottak, ez a két építmény lett a Szent Vince Otthon két székhelye. Emellett kórházat is alapítottak a helyiek javára. Amikor szerzetesrendek kezdtek el működni a településen, ez a kórházépület a vincés nővérek zárdaépülete is lett. Itt tanítottak, imádkoztak, szolgáltak, és segítették az embereket.

„Hirdették mindenfelé, mindenkinek, hogy Isten szeret, mert Ő maga a szeretet. Így éltek, megbecsültségben, nagy tisztelet övezte őket. Aztán elérkezett az 1950-es esztendő, ami súlyos megpróbáltatást, üldözést hozott a szerzeteseknek.

Hirtelen 63 kalocsai iskolanővért hoztak a vincés nővérek otthonába, ami nem volt alkalmas a befogadásukra. Ha nem lettek volna szent emberek, ha nem Krisztusért szenvedtek volna, nem bírták volna ki ezeket a napokat. De az egykori szemtanúk tanúsága szerint így is a szeretet, a béke, a türelem, az elfogadás jellemezte őket.

Mintegy 11 ezer szerzetes lett földönfutóvá akkor, internálták őket, vagy a börtönök foglyaivá váltak. Gondoskodni kellett róluk, és így hozta létre a Magyar Katolikus Püspöki Kar a szeretetszolgálatot, amely 1991 óta a csákvári otthon fenntartója is” – emlékezett vissza a főpásztor a nehéz időkre.

Beszédében a püspök azt is kiemelte, a csákvári otthon életét ma is a keresztény értékrend határozza meg, az a közösségi élet, amelyet a nővérek hagytak rá. „Az Isten útjai különlegesek, egy főrendi úr családja intézményeket hoz létre, ezekben egyházi élet indul el, amelyben az élet erősödik, gyarapodik. Aztán történik valami, és mindaz, ami rendezett és életszerű volt, a pusztulás szélére került. De Isten ad új célt, új értelmet, és a görbe vonalakon is tud egyenesen írni. Így lesz az, hogy ami korábban az embereket szolgálta, hitben és szeretetben továbbra is az emberekért lesz. Hiába az istenellenes, sötét erők tevékenysége, az intézmények mégis tovább élnek, és viszik Isten létének hírét, szeretetének gyógyító erejét.”

A szentmise után a templomban folytatódó ünnepségen először Vajda Norbert, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója köszöntötte a jelenlevőket. Megemlékezett arról, hogy a szerzetesek szétszóratásának ördögi művéből hogyan alakult ki a szervezet intézményrendszere. Méltatta a Csákváron élő vincés nővérek 66 éven át tartó iskolai, kórházi, szegénygondozói tevékenységét. Örömmel beszélt arról, hogy az 1950-ben alakult idősotthon mellett Csákváron 2017 januárjától nehéz sorsú családokat is segíthetnek új épületükben. Megköszönte a támogatók nagylelkűségét, és átadott egy relikviát az igazgatónőnek, amely a csákvári intézmény alapításának 55. évfordulójára készült.

Tessely Zoltán országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a csákvári otthonban kézzelfoghatóvá válik Jézus Krisztus tanítása, a gondoskodó szeretet. Arra tanítva mindenkit, hogy feltétel nélkül, szíve teljes szeretetével szeresse Istent és a rászorulókat úgy, mint saját szeretteit. Elmondta, a Katolikus Szeretetszolgálat ennek a gondoskodó szeretetnek a legfőbb hírnöke, megtestesítője, szívvel és szakértelemmel nap nap után gyakorolva a krisztusi szeretetet, a gyengék és elesettek érdekeit nézve.

Illés Szabolcs polgármester köszönetet mondott azért a gondoskodásért, amelyet a keresztény értékek szerint, Istenbe vetett bizalommal tesznek a szervezet dolgozói, nemcsak a testet, hanem a lelket is ápolva. Megköszönte az együttműködést a Katolikus Szeretetszolgálat és Csákvár városa között, hogy szövetségben tudják segíteni egymás munkáját. Köszönetet mondott az igazgató asszonynak és munkatársainak, amiért a munkát alázattal, szeretettel, a legjobb tudásukkal és odaadással végzik. A hetven esztendeje megkezdett úton haladnak, és nemcsak régen, de ma is számíthat rájuk a város a legnehezebb időkben.

Pirityi Hajnal, a Szent Vince-otthonok intézményvezetője beszédében elmondta: az otthon életében rengeteg változás volt, van azonban valami, ami mindig állandó marad: a kedves nővérekre való emlékezés mindig élő lesz, a róluk elnevezett termek, a képek vagy akár az általuk készített oltárterítők is rájuk emlékeztetnek.

Az intézmény múltja kötelez minket arra, hogy otthonosan érezzék magukat a bentlakók és a hit segítségével túljussanak a nehézségeken. A szeretet uralkodjon a lakók és ellátóik között, és a kápolna állandó központja legyen az imádságnak

– kívánta Pirityi Hajnal.

Az igazgatónő bejelentette, hogy a nővérek által egykor művelt úgynevezett Tündérkert sok éven keresztül használaton kívül állt, de rendezték, és tavasztól újratelepítik, hogy a nővéreknek ott is méltó emléket állítsanak. November 3-án pedig a csákvári katolikus temetőben a szerzetesnővérek sírjánál fejezik majd ki tiszteletüket.

A beszédek után zenés, hálaadó énekekkel zárult a megemlékezés, majd az ünneplő közösség átvonult a szeretetszolgálat új épületének udvarára. A csákvári otthon létrejöttének 70. évfordulójára szervezett ünnepség ugyanis a Családok Átmeneti Otthonának megáldásával és a fejlesztések ünnepélyes átadásával zárult. Az eseményen részt vettek a már eddig beköltözött lakók, akik örömmel köszönték meg a fenntartónak a befogadóházat. Spányi Antal püspök az ott élőkre és az értük dolgozókra is kérte Isten áldását.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Némedi István

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria