Isten országa köztetek van – Új görögkatolikus templomot szenteltek Debrecen lakótelepi részén

Hazai – 2022. december 5., hétfő | 15:14

Az új, mintegy 250 négyzetméter alapterületű, 200 fő befogadására képes debrecen-tócoskerti templom felszentelését Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Orosz Atanáz miskolci és Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök együtt végezték, a december 3-i szertartásba bekapcsolódott Palánki Ferenc debreceni-nyíregyházi főpásztor és Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke is.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita 2010. január 6-án alapította meg a Debrecen-Tócóskerti Görögkatolikus Szervezőlelkészséget, majd egy hónapra rá Debrecen Város Önkormányzatától használatba kapták a Derék utca és a Holló László sétány által határolt telket templom és közösségi ház építésére.

A Szentháromság-templom megépítését a városrészben akkor anyagi forrás hiányában nem tudták elkezdeni, azonban az elmúlt években a Hajdúdorogi Főegyházmegye jelentős állami támogatást kapott, ennek köszönhetően a saját források átcsoportosításával a városrész közössége immár saját templomnak örülhet. A beruházás mintegy 380 millió forintból valósult meg.

Az előzményekről és az épület jellemzőiről részletesen IDE kattintva olvashatnak.

Hosszú időn át adott otthont a görögkatolikus híveknek a Szent Család római katolikus templom, a hála jeléül innen indultak el a püspökök a papsággal együtt, s vitték át az ereklyét az új görögkatolikus templomhoz. A hagyományoknak megfelelően senki nem léphetett be az új templomba, annak ugyanis üresen kellett fogadnia a főpásztort, az asszisztenciát, majd a híveket.

Az oltár felkenésének és felöltöztetésének szertartásán a főpásztorok elsőként a vizet, illetve a bor és rózsavíz keverékét áldották meg, végül megszentelt olajjal kenték meg az oltárt. A ceremónia a templom falainak megáldásával ért véget.

Az ünnepi Szent Liturgián a szentbeszédet Szocska Ábel püspök mondta. „Isten országa köztetek van!” – ebből indult ki tanítása.

Mint fogalmazott, ezzel össze is lehet foglalni Jézus Krisztus evangéliumát, aki eljött, hogy ezt az Örömhírt megossza velünk. Az Ő eljövetele hirdette és hirdeti egészen napjainkig, hogy Isten országa köztünk van – a karácsony pedig ugyanezt az üzenetet hordozza magában.

Az Örömhírről tanúságot tenni nemcsak a Megváltó tud. Ugyanis felkészítette tanítványait is arra, hogy hirdessék ezt az Örömhírt az egész világon. Sok időbe telt, mire ők is megértették, és rádöbbentek arra, hogy ez az Örömhír ad erőt a megpróbáltatások, nehézségek közepette – mutatott rá a püspök.

„Isten országa köztünk van!” – hirdeti az újonnan felszentelt templom is. – Ez a nap mintegy előünnepe karácsonynak, beteljesedett és itt áll mindannyiunk örömére. Azzal, hogy az Úr Jézus meghirdette az Isten országát, feladatot is bízott ránk: mindannyiunknak szívünkben kell hordoznunk az Örömhírt, és tovább is kell adni – mondta Szocska Ábel.

Vajon hányan járnak templomba, veszik komolyan azt az örömhírt, hogy Isten országa közöttünk van? Mit jelent számunkra az ünnep, amire készülünk? A mindennapjainkban is azon van a hangsúly, hogy az Isten országa közöttünk van? – tette fel a kérdéseket, majd hozzáfűzte: feltehetően nagyon sokan mennek el egy-egy ünnep mellett és mennek majd el e mellett a templom mellett is. –

Vajon mi e mellett a rendkívüli hír mellett, hogy Isten országa köztünk van, hányszor megyünk el figyelmetlenül?

Tanítása végén a Nyíregyházi Egyházmegye főpásztora Isten áldását kérte mindazokra, akik az új templom felépítésén fáradoztak és áldozatot hoztak érte. Mindenki más feladata pedig legyen az, hogy minél többekhez eljuttassa az üzenetet, amit a templom hirdet, az Örömhírt, hogy minél többen rátalálhassunk Istenre.

A szertartást követően elsőként Jaczkó Dániel atya adott hálát azért, hogy felépülhetett ez a templom a kormány, a Hajdúdorogi Főegyházmegye és nem utolsósorban a hívek nagylelkű támogatásának köszönhetően.

A gyülekezet nevében Szilvási János világi elnök mondott köszönetet, s emlékeztetett: volt idő, amikor fel sem merülhetett, hogy görögkatolikus templom épüljön egy lakótelep szívében, most pedig milyen szépen beleolvad ebbe a környezetbe. – A falak ma még kissé csupaszak, de aki tudja, hogy milyen egy görögkatolikus templom belülről, az már most látja azt is, amit én: az ikonosztáziont, a festett kupolát és falakat, padokat, gyertyatartókat, érzi a tömjén illatát. Ez nem vízió, és ha az egyházközségen múlik, akkor meg is fog valósulni, hiszen jöhet pandémia, háború vagy válság, az egyházközség erősebb, mint valaha.

Az ünnepségen részt vett Papp László, Debrecen polgármestere is, aki elmondta, büszke arra, hogy a városban nemcsak gyárakat, hanem templomokat is építenek. – Amikor a világ egyre jelentősebb részén veszítenek a vallások a befolyásukból, amikor sok helyen a hívők számának csökkenése miatt templomokat zárnak be, akkor Debrecenben mi templomot építünk. A vallási közösségek erős építkezése jellemzi a várost s egyházaink életét – mutatott rá. Hangsúlyozta: Debrecen büszkén vallja magát olyan városnak, ahol az egyházaknak a 21. században is meghatározó szerepük van a mindennapokban: óvodákat, általános és középiskolákat, sőt felsőoktatási intézményt is tartanak fenn, ahogyan nagy szolgálatot tesznek szociális területen is.

A polgármester úgy véli, az új templommal közösségteremtő és -megerősítő tér jött létre a városrészben.

A tócóskertiekkel ünnepelt Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár is.

Mint mondta: felemelő érzés megtapasztalni azt, hogy hazánkban új templomok épülnek és közösségeink megerősödnek. A Hungary Helps missziója révén a világot járva sok helyen megtapasztalta, hogy a keresztény közösségek megmaradásának alapeleme az, hogy ha van hol összegyűlniük. Emlékeztetett: nagyon sok helyen nem lehet szabadon a vallást gyakorolni, hiszen több mint háromszázmillió keresztényt üldöznek napjainkban. Ezek az emberek az életüket kockáztatják, amikor szentmisén vesznek részt, miközben Nyugat-Európában érdeklődés hiányában lebontják vagy szórakozóhellyé alakítják át a templomokat, s az úgynevezett politikai korrektség jegyében eltávolítják a közterekről a keresztény emlékeket. Szélsőséges szervezetek pedig a Közel-Keleten vagy Afrikában a földdel teszik egyenlővé a szent helyeket.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria