Isten a szívek átalakítását kéri – Vízszentelés Budapesten úrjelenés ünnepén

Hazai – 2023. január 6., péntek | 11:00

„Ma a vizek természete megszenteltetik” – a karácsonyi ünnepkör zárónapjához, vízkereszthez kapcsolódva január 5-én Jézus megjelenésére és megkeresztelkedésére emlékezve tartottak Szent Liturgiát Budapesten, a Fő utcai Szent Flórián-templomban, majd szentelték meg a Duna vizét a Batthyány térnél.

Csendesen esik, miközben gyülekeznek a hívek a Fő utcai görögkatolikus templomban vízkereszt ünnepén. A keresztények ősi szokása ezen a napon a vizek megáldása. Krisztus keresztségének emlékére a Katolikus Egyház vizet szentel a templomokban, a folyók és a patakok partján is.

Vízkereszt, „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” ünnepét üljük. Krisztus Jordánban való megkeresztelkedése alkalmával megmutatkozott a teljes Szentháromság, ez az ünnep azt az örömöt hordozza, amit az Isten mélyebb megismerése jelent. A görögkatolikus szertartásban három olvasmánycsoport tanítja az embert, lélekben imák, válaszos zsoltárok készítik fel.

Az ünnepi liturgiára megtelik a templom. A nagy alkonyati istentisztelet Szent Bazil liturgiáját – a hagyománytól eltérően – nem Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita végzi, hanem Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érseki hivatalának irodaigazgatója. Rendkívüli az időpont, mert a Szent Liturgiával egy időben zajlik Rómában XVI. Benedek pápa temetése, amelyen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival Kocsis Fülöp is részt vesz.

Prédikációjában Seszták István egyszerre idézte fel XVI. Benedek pápa emlékét és tanított az ünnepről. Benedek pápa kiváló teológus volt. A teológus hivatása, hogy különleges ismerete legyen Istenről; arról az Istenről, aki mindvégig felfoghatatlan, aki az emberi értelem számára megközelíthetetlen. Feladata, hogy fürkéssze a teljességében mindvégig misztériumnak maradó Isten titkát. Amit a teológus egész életében keres, ami a feladata, az a mi feladatunk is.

Fürkésszük őt az értelmünkkel, tudásunkkal, de leginkább szívünkkel leszünk képesek őt megsejteni

– mutatott rá Seszták István.

Mit tegyek? – idézte Seszták István XVI. Benedek gyakorta feltett kérdését, melyre a pápa, a kiváló teológus válasza ennyi volt: Higgy. Hinni pedig azt jelentette számára, rábízni az életünket Istenre. Amikor elgondolkodunk tehát, hogy mit kell tennünk, hogy megértsük  Isten titkait, a teológia azt a választ sugallja, hogy higgyünk és bízzuk rá életünket Istenre. Ezzel a hittel lehet bepillantást nyerni Isten világába.

Benedek pápa arra is rámutat, hogy hitünk nem lehet objektív hit, hanem csak személyes, melyben Isten a személyesen megszólított barát.

Így tud az ember igazi istenkapcsolatot kialakítani, és ez a hit képes arra, hogy megértse a világot, s benne önmaga létezését.

Vízkereszt az Úr megjelenése. A mai ünnepben Isten összetéveszthetetlen módon úgy jelenik meg, hogy kiderül, ki is ő valójában. Isten megkönnyíti számunkra megismerését, hiszen ő maga érkezik hozzánk, majd vízkereszt misztériuma Isten megjelenését egy másik dimenzióba helyezi: kinyilatkoztatást kap benne az ember, hogy Isten Atya, Fiú, Szentlélek. Azért keresztelkedik meg Jézus, hogy megmutassa, ki is ő valójában, s ezáltal az isteni életbe kapunk bepillantást.

„Megjelentél a világnak, hogy megvilágosítsd a sötétségben élőket” – imádkozzuk vízkereszt ünnepén, amikor mindez élővé válik, és valamit meg tudunk sejteni Isten felfoghatatlan titkából. Isten Krisztusban jött közénk, megjelent az általa teremtett világban.

Aki Krisztusban él, az lát, számára legyőzetett a sötétség; aki hisz, az a világosság útján jár.

Örüljünk ezen az ünnepen ennek az Istennek, ez élet nagy rendezőjének – biztatott a szónok.

A Szent Liturgia után indult a menet a Dunához. Az eső szakadatlanul zuhogott, miközben a templom papsága és a hívek imádkozva, énekelve végigvonultak a rakparton. „Szentelj meg engem és a vizeket, Üdvözítő” – hangzott fel újra és újra az emberek ajkán.

A szertartás a nem szűnő esőben folytatódott a Batthyány térnél található stégen. Ezúttal Jaczkó Sándor budapesti helynök szólt az időjárás ellenére is kitartó hívősereghez. Arról beszélt, hogy bennünk van az Isten utáni vágy, nyitottak szeretnénk lenni, miközben azt várjuk, Isten azonnal alakítsa át a világot, mégpedig a mi elképzelésünk szerint. Isten azonban más utat választ: a szívek átalakításának útját. Jézust követni kell, nem pedig előtte járni, mert ő mutatja az utat. 

„Néhány csepp víz is meg tudja tisztítani a bepiszkolódott arcunkat. Most itt folyóvizet szenteltünk, a Duna vizét – a folyóét, mely egy azon folyók közül, amelyek nagy jelentőséggel bírnak népek számára. Egy megszentelt folyó, a föld megszentelt vízháztartása az Isten kezében csodára alkalmas.

A Jordán folyóban megjelent teljes Szentháromság szentelje meg életünket, családjainkat és otthonainkat”

– áldotta meg az imádkozó sokaságot Jaczkó Sándor.

Jézus Krisztus megkeresztelkedik a Jordánban, ezáltal megszenteli a vizet. Ezt jeleníti meg az úgynevezett nagy vízszentelés szertartása, amelyet a templomokban, vagy – szerencsés földrajzi elhelyezkedés esetén – természetes vízfolyásoknál január 6-án végez a Görögkatolikus Egyház. A vízszentelési szertartás ünnepélyes, jelképes cselekedetekben gazdag, a hívek imája mindvégig kíséri. Vízkeresztkor Isten lehajol az emberhez, a vízszentelés szertartásában ezt fejezi ki a vízbe merülő hármas gyertya; a kereszt alámerítése pedig Jézus alámerülését szimbolizálja, aki ezáltal megszenteli a vizet.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria