Katonai etikai kutatásokat célzó együttműködésről írtak alá megállapodást Budapesten

Megnyitóbeszédében Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora arról beszélt, hogy a vallási közösségek küldetéséhez a társadalmi rend alakítása és a béke előmozdítása is hozzátartozik, „a válságkezelésben és a háborúetikai kérdések értékelésében a vallási közösségek helye az elmúlt évtizedekben megerősödött”. A Katolikus Egyház szervezeti struktúrája és komplex etikai, társadalmi tanítása miatt is kiemelkedik a többi vallási közösség közül. A pápai és a szentszéki dokumentumok nem hagynak kétséget afelől sem, hogy az új típusú biztonsági, valamint a háborúetikai kihívások mögött olyan klasszikus etikai kérdések húzódnak meg, mint az igazságosság, az arányosság, az ártatlanok védelme, a háborút viselő főhatalom.

A biztonsághoz kapcsolódó egyházi tanítás számos tudományt érint; a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen évek óta vannak olyan kutatások, amelyek a Ferenc pápa által is meghirdetett transzdiszciplináris módszerekkel dolgoznak. Ennek kézzelfogható eredménye a Vallás és biztonság kapcsolatának egyes kérdéseiről című tanulmánykötet; az évente kiadott magyar és angol nyelvű Budapest-jelentés a keresztényüldözésről; a nemzetközi és hazai konferenciák, továbbá a területen kibontakozó nemzetközi együttműködések sora. Ilyen továbbá az a formalizált megállapodás, amely az NKE és a Katonai Ordinariátus között született – tette hozzá Deli Gergely. – Ebben az ordinariátus számíthat az NKE tudásbázisára, humán kapacitására, az egyetem pedig különösen is számít az egyházi szervezet tapasztalataira, amelyek hozzájárulhatnak az intézmény nemzetköziesítéséhez.

Ujházi Lóránd intézetvezető bemutatta az Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézetének kutatási tevékenységét: az NKE égisze alatt szerteágazó országos és nemzetközi kutatói tevékenységük eredménye kétszáz akadémiai közlemény, különféle szakfordítások, illetve a Budapest-jelentés a keresztényüldözésről című kötet. Együttműködésben kutatásokat végeznek a vallásszociológia, a szekularizmus társadalmi hatásai, az iszlám, a neoprotestáns közösségek, a Katolikus Karitász, az állam és Egyház kapcsolata, illetve a Szentszék válságkezelési gyakorlata témájában.

A mostani együttműködéssel katonai etikai kutatások indulhatnak. A vizsgálatok a katonai missziók során jelentkező vallásetikai kérdések feltárására irányulnak. Vizsgálják a vallás és a haderő kapcsolatát, az Egyház tanítását az új típusú fegyveres konfliktusokról; továbbá a terrorizmussal vagy a csapásmérésre alkalmas távirányítású fegyverekkel kapcsolatos katonai etikai, illetve vallás- és katonapszichológiai kérdéseket – mondta Ujházi Lóránd.

Az együttműködés a Katonai Ordinariátus és a külszolgálatban lévő tábori lelkészek számára is hasznos lehet – erről Markovics Milán Mór őrnagy, kiemelt vezető tábori lelkész beszélt.

Jelenleg az ordinariátus egy-egy tagja teljesít külszolgálatot Irakban, Boszniában és Koszovóban, akik segíthetnek az adott terület vallási közösségeinek és kihívásainak tudományos igényességű feltárásában.

A kutatómunka fontos feladatuk, de a tábori lelkészek alapvető célja ott lenni, ahol a katonák vannak, legyen szó egy hadgyakorlatról vagy missziókról 

– hangsúlyozta Markovics Milán Mór.

A katonai etikai kutatásokat célzó együttműködésről szóló megállapodást Deli Gergely rektor és Berta Tibor dandártábornok, római katolikus tábori püspök, katonai ordinárius írta alá.

*

Vallási szélsőségek, a vallásszabadság határai, védelmi biztonság a migráció kérdéskörében, a háború fogalma a vallásbölcseletben, az igazságos háború, a Közel-Kelet vallásai, vallásföldrajz, békefilozófiai kérdések – többek között ilyen témákat tárgyalnak azok a tanulmányok, amelyek az eseményen bemutatott a Vallás és biztonság kapcsolatának egyes kérdéseiről című könyvben helyet kaptak.

A tanulmánykötetet Petruska Ferenc és Ujházi Lóránd állította össze az Eötvös József Kutatóközpontban (EJKK) működő Vallás és Társadalom Kutatóintézet kutatásai alapján. A kutatásokban közreműködő tizenöt szerző között van jogász, geológus, filozófus és történész is. 

A kötet lektora, Padányi József vezérőrnagy, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi tanára és a Katonai Műszaki Doktori Iskola vezetője a könyvbemutatón arról beszélt: a kötet újdonsága vallás és biztonság kapcsolatának tudományos igényességű vizsgálata, a transzdiszciplinaritás, a különböző tudományterületek összekapcsolása által eltérő szemlélettel közelítik meg a témát. A vallás és a társadalom viszonyának jövője súlyos etikai kérdéseket vet fel kutatási oldalon is. A „távolról ölés”, a drónok megjelenése a hadviselésben átrajzolja annak történetét és megváltoztatja a hadszínteret is.

A történelem első évszázadaiban a szárazföldön zajlottak a csaták, később a levegőben, majd a tenger alatt, napjainkban pedig az űr és a kibertér is műveleti terep lett. A következő hadszíntér a „mentális tér” lesz talán

– mutatott rá Padányi József.

Berta Tibor római katolikus tábori püspök a könyvbemutató kerekasztal-beszélgetésen arra irányította a figyelmet, hogy mit tehet az egyén a mostani háborús helyzetben. „Imádkozzon, és törekedjen a belső békére” – buzdított a püspök.

Majd arról beszélt, hogy a vallás és a biztonság aspektusairól szóló könyv a világbéke fontosságára is felhívja a figyelmet, amelyet a vallások garantálhatnak, ebben pedig a Katolikus Egyháznak és a tábori lelkészeknek is szerepük van. Berta Tibor szerint a kötet segítség a szolgálatteljesítő tábori lelkészek számára is, akiknek az a feladatuk, hogy kísérjék a katonákat útjukon, hogy a katonák egy misszióban vagy bárhol a szolgálatuk során megélhessék katolikus voltukat. A háború és béke kérdéskörét vizsgáló könyv ebben lehet segítség számukra – mutatott rá a tábori püspök.

Szöveg: Tasi Tibor

Forrás és fotó: Katolikus Tábori Püspökség; uni-nke.hu

Magyar Kurír