Közel ötszáz résztvevővel zajlott a Kárpát-medencei Pedagógiai Konferencia Szarvason

A VII. Kárpát-medencei Pedagógiai Konferencia és Módszertani Napok rendezvényen külhoni és Békés megyei pedagógusok és egyetemi hallgatók vettek részt.

A hibrid módon megrendezett kétnapos szakmai programba több mint kétszáz fő személyes jelenléttel, közel kétszázötven érdeklődő pedagógus és egyetemi hallgató pedig online kapcsolódott be. A program fővédnökei voltak Dux László egyetemi tanár, a Gál Ferenc Egyetem rektora, valamint Hodálik Pál, Szarvas város polgármestere, akik személyesen nyitották meg a konferenciát, és köszöntötték a Kárpát-medencei pedagógusközösségeket, hallgatóikat.

A program előestéjén Kelemen Lajos pszichológus tartott nagy sikerű tudomány-népszerűsítő előadást, amely az okoseszközök használatának személyiségfejlődésre gyakorolt hatását mutatta be.

Bíró Gyula főigazgató, docens, a gyermeknevelési és módszertani tanszék oktatója, a rendezvény házigazdája és a konferencia levezető elnöke hangsúlyozta, hogy a jubileumi tudományünnep programsorozatában a Gál Ferenc Egyetem minden felsőoktatási intézménye olyan programokat, szakmai aktivitásokat szervez, amelyek méltók a Magyar Tudományos Akadémia „kétszáz év a tudás és társadalom szolgálatában” üzenetéhez.

A Cervinus Teátrum kiváló művészeinek megnyitó műsorát követően Dux László egyetemi tanár a Gál Ferenc Egyetem közössége nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit, és mindenki figyelmébe ajánlotta, hogy egy másik évfordulót is megélhetnek ebben a szakmai közösségben és minőségben: Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter születésének 150. évfordulóját. Olyan gazdagságú „hagyaték” ez, amely a polgári Magyarország megteremtésében és a művelődés minden szegmensére kihatva az óvodától az egyetemekig meghatározza szakmai létezésünket Kárpát-medence-szerte. Klebelsberg működése egyaránt meghatározta a köznevelés és felsőoktatás ügyét, éppúgy, mint a tudománypolitika területét. Az egyetem rektora személyes „kapcsolatát” is megemlítette, hiszen abban a laborban dolgozhat és vezethet, amely Klebelsberg Kunó idején épült, és Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós laborja is volt egyben.

Hodálik Pál polgármester is köszöntötte a szervezőket, a résztvevőket, és hangsúlyozta a Szarvason működő felsőoktatási intézmények szerepét a város életében, a konferencia súlyát, Kárpát-medencei kivetülését és misszióvállalását. Különösen hitelesek voltak ezek a szavak a történelmi Magyarország mértani közepén fekvő település polgármestereként és gyakorló – a kihívásokat ismerő – pedagógusként egyaránt.

Az autizmus, figyelemzavar és hiperaktivitás a pszichológus szemével címmel tartott nyitó előadást Kelemen Lajos pszichológus, majd a bemutató óvodai foglalkozásokat és iskolai órákat követően Kós Nóra klinikai szakpszichológus, a GFE PK gyermeknevelési és módszertani tanszékének egyetemi docense Bánatkő – különleges bánásmódot igénylő gyermekek élete a mindennapokban, és Lestyán Erzsébet tanszékvezető, a GFE PK gyermeknevelési és módszertani tanszékének egyetemi docense Kincs a tehetség – amivel élni kell című előadása hangzott el. A kiváló előadók közelebb hozták az érdeklődőknek a különleges bánásmódot igénylő gyermekek pedagógiáját és pszichológiáját, hasznos információkat és segítséget nyújtva a terület értő vizsgálatához a gyakorlati szakemberek számára.

Bíró Gyula köszönetet mondott az előadók mellett Katona Krisztina dékán asszonynak is mint a program partnerintézménye vezetőjének, főiskolai tanárnak, hogy Szarvason közös erővel olyat tudnak tenni, ami valódi társadalmi szolgálat a modern, értékközpontú pedagógusképzés érdekében.

Három óvodai foglalkozásba tekinthettek be a konferencia részvevői Rohony-Szedljak Mária munkaközösség-vezető, szakvezető óvodapedagógus, Szántó Mária szakvezető óvodapedagógus és Gyekiczki István Győzőné nyugdíjas szakvezető óvodapedagógus irányításával. Öt iskolai bemutatóórát látogathattak az érdeklődők Roszik Melinda szakvezető tanító, Komlósné Szirom Anita munkaközösség-vezető, szakvezető tanító, Aszódi Márta szakvezető tanító, Kugyela Tímea vezetőtanár és Stafira-Lovas Ilona munkaközösség-vezető, vezetőtanár irányításával. Az ezt követő workshopok segítették a horizontális tudásmegosztást és szakmai hálózatosodást, a magyar–magyar kapcsolatok erősítését és a szakmai módszertani „frissülést”.

Forrás és fotó: Sz.Zs./Szeged-Csanádi Egyházmegye

Magyar Kurír