Mária-napokat tartottak Újszegeden – Imádsággal és zenével köszöntötték a Szűzanyát öt napon át

Hazai – 2023. szeptember 14., csütörtök | 9:46

Kisboldogasszony ünnepén, szeptember 8-án kezdődtek és Szűz Mária szent nevének ünnepén, szeptember 12-én este értek véget az újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban rendezett Mária-napok. A hívek az esti szentmisék mellett rózsafüzér imádsággal és énekekkel is kifejezték tiszteletüket a Megváltó édesanyja előtt.

Az újszegedi Mária-napok gyökerei az 1930-as évekig nyúlnak vissza – mondta el a Csongrád-Csanád megyei hírportálnak, a delmagyar.hu-nak nyilatkozva Thorday Attila, az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom plébánosa. – A Ligetben 1937-ben készült el a lourdes-i kőbarlang, ahol Mária-szobor állt. A barlangkápolnát Glattfelder Gyula püspök szentelte fel; sokak által látogatott kegyhellyé vált. A barlang körül rendszeresen imádkoztak egészen 1967-ig, amikor a kegyhelyet leromboltatták. A Tápai Antal által készített Mária-szobrot a templomba menekítették, ahol ma is áll.

Szűz Mária mint égi édesanya és mint aki Krisztushoz a legközelebb állt az emberek közül, mindig fontos volt a hívők számára, a hozzá való imádkozás a kereszténység kezdete óta szokás. Üdvözlégy imádságunkat főképp a domonkosok terjesztették el a 13. században. A rózsafüzér, azaz az olvasó az imádságba foglalt hittitkok által Jézus életének eseményeit idézi fel Mária szemszögéből. Mintha a Bibliát olvasnánk, innen ered a második elnevezés is – ismertette Thorday Attila.

*

A Mária-napok szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén, Szűz Mária születésnapján kezdődtek, és Mária szent nevének ünnepéig tartottak.

Pénteken és szombaton két újmisés, Aleksza János kisteleki és Tapodi Krisztián gyulai káplán; vasárnap a két éve felszentelt Kovács Zoltán (aki jelenleg Rómában tanul ösztöndíjasként); hétfőn Kondé Lajos pasztorális helynök, a szegedi dóm plébánosa, kedden Hardi Titusz pannonhalmi bencés szerzetes mutatta be az esti szentmisét.

Thorday Attila plébános pénteken kiszolgáltatta a betegek szentségét; a többi napon rózsafüzér imádsággal kezdődött a program.

Gitáros énekkar, kórusok és taizéi csoport is énekelt az újszegedi templomban. A vasárnap esti hangversenyen a templom három kórusa lépett fel, kisgyerekek, fiatalok, felnőttek és nyugdíjasok együtt énekeltek.

Hétfőn a rózsafüzér-társulatok találkoztak az újszegedi templomban. Az esti szentmisére a hívek magukkal vihették Mária-szobraikat, amelyeket a főcelebráns, Kondé Lajos pasztorális helynök, a szegedi dóm plébánosa a szentmise végén megáldott.

Jézus mindig irgalmas és gyógyító szeretetével veszi körbe az embert – hangsúlyozta prédikációjában Kondé Lajos. Arra biztatta a híveket, hogy tartózkodjanak a kevélységtől és a kemény szívűségtől, és ismerjék fel a mindennapokban Isten csodáit.

A Mária-szobrok megáldása után leleplezték a templom legújabb festményét és emléktábláját. A festmény, mely a lourdes-i barlangot ábrázolja, Felföldi Mihály alkotása. Történetét az adományozó, Csermák Zoltán ismertette: nagynénje, Ugri Mária Ilma kalocsai nővér szorgalmazta az 1930-as években az újszegedi lourdes-i Mária-kegyhely megvalósítását, amelyet 1967-ben leromboltattak a kommunisták. A festmény az ő hagyatékának része volt. A barlangban álló Mária-szobrot sikerült kimenteni, ma is az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban áll az újszegedi Madonna. A barlangkápolna emlékét immár Felföldi Mihály festménye is őrzi az utókor számára.

A Mária-napok lezárásaként kedden este énekes taizéi imádságot tartottak. A szentmise keretében a kerek házassági évfordulójukat ünneplő párok külön áldásban részesültek.

Forrás: delmagyar.hu; Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Karnok Csaba

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria