Megáldották a geszterédi Aranyszablya Emlékhelyet

Az eseményre mintegy háromszázan érkeztek, szekerekkel vagy gyalogosan megközelítve a Geszteréd határában lévő Nyíri tag erdőben kialakított emlékhelyet.

A homokdombok ölelésében, a nagyvilágtól elzárt Geszteréden a napjainkra már erdős, csöndes területről került elő 1927. május 4-én a mindeddig legrangosabb honfoglalás kori leletegyüttes és annak legszebb darabja, egy aranyszerelékes szablya. E régészeti értékek feltárásának kilencvenedik évfordulóján létesült az emlékhely a Geszterédi Aranyszablya Társaság és a település önkormányzata közös munkájának eredményeként. A társaság tagjai hét tölgyfát ültettek el itt – ezek árnyékában található a hét vezér életnagyságú, tölgyfából faragott szobra.

A geszterédi sír előbukkanásának körülményei mesébe illőek: a Nyíri tag uradalmi majorság közelében az említett emlékezetes napon Balázs János bojtárgyermek disznókat őrzött. A domb oldalán turkáló disznók lába alatt egyszer csak csillogni kezdett a föld, és itt-ott felragyogó sárga ékszerek, finom rajzú díszítmények, kisebb-nagyobb lemezek bukkantak elő, köztük az aranyszerelékes szablya. E díszes lelet gazdája fejedelmi rangját is jelzi, így feltételezhető, hogy egy ismeretlen nevű honfoglalás kori fejedelem birtokában volt, akit a szablyával együtt temettek el. E feltárt kincseknek köszönhető, hogy Geszteréd kicsinysége ellenére ismertté vált az egész világon a régészeti irodalom ismerői előtt. A nyíregyházi Jósa András Múzeum a geszterédi leletegyüttes biztonságos elhelyezésére jött létre.

A geszterédiek a feltárás kezdetétől ismerték a honfoglalás kori kincsek történetét; szülők, nagyszülők szájhagyomány útján ápolták a feltárás emlékét. 2015-ben mintegy virtuálisan folytatódott az ásatás, a további tények kutatása, az emlékek megtisztítása és életre keltése. Rácz János és családja létrehozták a ma már több mint hatvantagú Geszterédi Aranyszablya Társaságot, hogy emléket állítsanak a világhírű leletnek és a vele együtt felszínre került honfoglalás kori tárgyaknak.

„Alázattal kérünk, Urunk, áldd meg ezt az emléket és mindazokat, akik ezt hazánk és népünk iránti szeretetük kifejezésére felállították. Add, hogy ez az emlékmű hirdesse az emberi élet értékét, a népek békesség utáni vágyát. Tanítson igaz szeretetre hazánk, népünk és embertársaink iránt. Bizalommal kérünk, áldd meg e község lakosait! Add, hogy az előttük járók példája bátorítsa és erősítse őket mindennapjaikban, így szolgálják nemzetünket, hazánk jövőjét. Adj, Urunk, ennek a közösségnek és egész magyar népünknek békét, igazságot és boldogságot!” – e szavakkal áldotta meg Palánki Ferenc megyéspüspök az emlékhelyet.

Az átadóról való teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Kovács Ágnes/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír