Miseruhák és ereklyetartók – A Bódi Mária Magdolna boldoggá avatására készült liturgikus kellékekről

Tornavölgyi Krisztián érseki irodaigazgatót Udvardy György veszprémi érsek bízta meg az ereklyék őrzésével és az ezzel kapcsolatos ügyek intézésével. Amikor erről a feladatáról kérdeztük, így fogalmazott: „Korábban is közel álltak hozzám az ereklyékkel kapcsolatos tevékenységek. Ha érsek úr kérvényezésre Boldog Gizella-ereklyét adományozott valahová – például a nyitrai székesegyházba – a veszprémi csontereklyéjéből, azt is én választottam le, hitelesítettem, és én foglalkoztam az ügy előkészítésével is. Ebből adódóan most is én kaptam ezt a feladatot. Nagyon szép, hogy a maradványokkal ilyen módon foglalkozva is közel kerülhetek az adott szenthez. Az ember ismeri az életét, a lelkiségét, igyekszik követni a példáját, de az, hogy fizikai kontaktusba is kerülhetek vele, hallatlan többletet ad, ami nem adatik meg mindenkinek.”

Tornavölgyi Krisztián Kislődről származik. Elmesélte, hogy Bódi Mária Magdolnáról az ottani plébánostól, Markója Lászlótól hallott először, aki a hittanos gyerekeknek Goretti Szent Máriáról beszélt. Az olasz vértanú szintén szűzi tisztasága védelmében halt meg, nagyon fiatalon – tizenkét évesen–, s hozzá kapcsolódóan a plébános azt kérdezte a gyerekektől, tudják-e, hogy van egy „magyar Goretti Mária” is. „Ekkor hozta szóba Bódi Magdit. László atya terjesztette Magdi hírét, és buzdította az embereket a tiszteletére. Beépítette a misékbe a boldoggá avatásáért mondott imádságot, neki is köszönhető Magdi kialakult kultusza. Később, amikor már papként Litéren szolgáltam, ezek az élmények, érzések, ismeretek, amelyek Magdihoz kötődtek, újra előjöttek bennem, és imádkozva, a közbejárását kérve megtapasztaltam, hogy segíti az őt kérőket” – emlékszik vissza az érseki irodaigazgató.

Miseruhák

Bódi Mária Magdolna boldoggá avatása jeles egyházi ünnep, országos esemény, amelyre különleges liturgikus tárgyak is készültek.

„Érsek atya úgy gondolta, hogy a megjelenés a liturgikus ruhák tekintetében is legyen az alkalomhoz méltó. Eldöntöttük, hogy mivel a boldoggáavatási szentmisére húsvét nyolcadában kerül sor, ezért a liturgikus szín az arany lesz” – meséli. A szertartásban részt vevő püspököknek így aranyszínű miseruhákat varrattak, amelyeken, a vértanúságra emlékeztetve, hosszában piros bársonyberakás látható. Benne egy kereszt kapott helyet, ami Krisztus megváltását jelzi, illetve egy liliom, ami Bódi Mária Magdolna szűzi tisztaságára utal. A vértanúk pálmaága pedig a győzelem, az örök élet jelvénye. „A hívek azt látják majd, hogy a liturgiában jelen van a húsvét öröme az arany ragyogásával, s ugyanakkor megrázó, erős jelként a mártíromság, a vértanúság, a vér vörös színe is. A kettő együtt a liturgikus ünnep méltóságát fejezi majd ki” – részletezi az irodaigazgató.

A veszprémi Boldog Gizella Liturgikus Varroda által készített miseruhákat a jelen lévő atyák, a dalmatikákat a szolgálatot tevő diakónusok, és néhány stólát az oltár körül lévő atyák emlékül magukkal vihetik majd a veszprémi érsek ajándékaként.

Ereklyetartók

A boldoggá avatással az Egyház az oltár fényébe emeli Bódi Mária Magdolnát, s ebből következik, hogy földi maradványai részesei lesznek annak a tiszteletnek, amely a személyét övezi. Tavaly ősszel Litérten feltárták Magdi maradványait, s csontjai ereklyeként a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház Szent Imre-oltárára kerülnek.

„Egy szép, díszes, szarkofág jellegű ereklyetartóban nyernek elhelyezést a csontok, így a hívek tiszteletadásra eléjük járulhatnak. Érsek atya kérésére kisebb, hagyományos ereklyetartók is készültek, amelyekben felmutatáskor az üveg mögött jól láthatók a maradványok.

A megdicsőült szentnek nemcsak a lelke, hanem a földi maradványai is bevonódnak a dicsőségbe. Gondoljunk csak arra, milyen fontosak számunkra szeretteink, hozzátartozóink tárgyai, amelyeket maguk után hagynak a földi létben. Jóllehet ők maguk már régen nincsenek itt közöttünk, mi kötődünk ezekhez a tárgyakhoz, megérintjük, megsimogatjuk őket, mert egykor az övéik voltak, ők használták ezeket. A katolikus embernek így kell megértenie az ereklye kultuszát. A maradványok által valahogy érinthetővé, közelivé válik számunkra az általunk tisztelt ember személyisége és életének üzenete, ami Bódi Mária Magdolna esetében az ő Krisztus iránti, halálig tartó szeretete, ragaszkodása.

Amikor majd ereklyéit szemléljük és közelítünk hozzájuk, az bennünket is sarkalljon arra, hogy Magdi nyomába lépve az övéhez hasonló életet akarjunk élni”

– fogalmaz Krisztián atya.

Arról, hogy hová milyen csontdarabot helyezzenek el, az ordinárius, az egyházmegye főpásztora, jelen esetben az érsek dönt. A fő szempont az volt, hogy a szív fölötti csont, a szegycsont markolata és teste – azaz a legértékesebb maradványok – a legfőbb helyekre kerüljenek, tehát a székesegyházba, illetve Litérre, a vértanúság helyére. Annak is külön üzenete van, hogy azokra a helyekre, ahol Magdi tevékenykedett, ahol a szegényekért, rászorulókért dolgozott, ahová misére és imádkozni járt, oda az ujjaiból, illetve a lábából származó csontereklyék jutnak.

Az ereklyetartók a GM Művek, Gelley Kristóf fémműves formatervező, ezüstműves és Mátyás Zoltán ötvös, aranyműves munkái. Az ereklyetartókkal kapcsolatban az érsekség elvárásai között szerepelt, hogy megfelelően körülhordozhatók legyenek.

Ezeket a liturgikus tárgyakat hitelesíteni is kell, lezárni és lepecsételni a püspök hitelesítő bélyegzőjével. Ha a zsinór vagy a szalag megsérül, akkor már nem tekinthetők hitelesnek. A csontok feltárását Susa Éva igazságügyi antropológus vezette, a maradványok megtisztítása, összeírása is az ő feladata volt. Nem maradt meg minden csontdarab teljes egészében, hiszen Magdit a halála után nem tudták azonnal eltemetni.

1945-ben nem volt elég koporsó. Magdinak azért lett, mert egyházi körökben olyan nagy tiszteletnek és szeretetnek örvendett, hogy odaadták neki a templom tumbáját, vagyis azt a koporsót, amit gyászmiséken, az úgynevezett koporsós miséken használtak,

ami a holttestet magába foglaló koporsót helyettesítette a gyászszertartásokon. Amikor egy halottról megemlékező misét tartottak, ezt a koporsót fekete ruhával letakarták, és gyertyákkal vették körbe. A templomban állandó raktári kellék volt tehát, s ezt ajánlották fel Magdi teste számára. Így került koporsóba. Akkoriban a holttesten látható sebekre meszet szórtak, és ez roncsolta a csontokat. Viszont a szegycsont, a koponya és a teljes fogazat is épen marad” – meséli az érseki irodaigazgató.

A székesegyház számára készült fő ereklyetartó tulajdonképpen dobozszerű. Henger alakú, üvegkupolás középső részét ki lehet emelni. Ebben helyezték el Magdi koponyáját és négy darabot a karcsontjából. A boldoggá avatáskor ezt az ereklyetartót hozzák majd be és emelik trónusra. A tartónak egy bizonyos pozíciójában ez a kupolás rész látható, de vissza is süllyeszthető a ládába, így zárt állapotban a maradványok nem láthatók. Az összes többi csont ezt veszi körül.

A balatonfűzfői Jézus Szíve-plébániatemplom és a fűzfőgyártelepi templom, ahová Magdi rendszeresen járt misére és imádkozni, kéz-, illetve lábcsontereklyét kapnak a testéből. Mivel vértanúhalála Litéren történt, így az ottani templomban a szegycsontból helyeznek el egy darabot, szép, díszes, különleges ereklyetartóban.

„Nyilvánvaló, hogy érsek úr relikviát adományoz az Esztergomi Érseki Kincstárnak, és az országos missziós keresztbe, a magyar szentek ereklyéi közé is beillesztik majd Magdi csontereklyéjét. Rómából jelezték, hogy

a Tiberis-szigeten lévő Szent Bertalan-templomba – ahol a kommunizmus boldoggá vagy szentté avatott áldozatainak ereklyéit őrzik – szintén kérnek ereklyét.

Így ide, valamint a boldoggá- és szenttéavatási eljárásokat felügyelő Szenttéavatási Ügyek Dikasztériuma számára is küldünk majd a maradványokból” – fejti ki az érseki irodaigazgató.

Az érsekség tíz egyforma ereklyetartót is megrendelt, amelyek jeles egyházi helyekre kerülhetnek. Továbbá ötven úgynevezett ereklyekapszula is elkészült, ezekben kisebb csontereklyét helyeztek el, s akik ereklyét kérvényeznek, ilyet kaphatnak.

A Veszprémi Főegyházmegyében eddig is ismert volt Magdi Krisztusért hozott életáldozata. Arról viszont talán kevesebbet tudtak az emberek, hogy milyen apostoli életet élt, hogyan hirdette a gyári munkások körében Krisztust, és milyen széles körben végzett karitatív szolgálatot. Mindezek a mai kor emberét is inspirálhatják. Magdi példás keresztény élete, elköteleződése Krisztus mellett vonatkoztatási pont számunkra is. Tornavölgyi Krisztián így fogalmaz:

Magdi életszentsége már a vértanúsága előtt kibontakozott. Ez csúcsosodott ki, ez nyerte el a koronát Isten által Magdi Krisztusért vállalt vértanúságában.

Ez vezetett oda, hogy vállalja a vértanúhalált, s hogy mielőtt a katona lelövi, ki tudja mondani: „Uram, királyom, végy magadhoz!”

Fotó: Lambert Attila

Ujváry-Radics Gabriella/Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2025. április 27-i számában jelent meg.