Önazonosság és éltető forrás – Nemzetközi konferencia XVI. Benedek pápa Európa-víziója nyomán

A konferencia szentmisével kezdődött, amelyet Andrásfalvy János szalézi tartományfőnök mutatott be.

A keresztény üzenet nemcsak informatív, tájékoztató, hanem performatív, átalakító erő is – mondta bevezetőjében a rendi elöljáró.

Szentbeszédében érdekes párhuzamot vont a kommunisták által meggyilkolt Sándor István szalézi vértanú ünnepe és XVI. Benedek emeritus pápa egyik tanítása között.

A nemzetközi diskurzuson Nacsa Lőrinc, a KDNP frakcióvezető-helyettese Európa válságáról beszélt, leszögezve: „Az Európai Unió értékközösségként hivatkozik magára, miközben az egyetemes értékeket egyre inkább tagadja.” Európa a hitehagyás különös formáját gyakorolja, amikor azt gondolja, hogy a kereszténységet, amely egykor szilárd alapot adott neki, fölemelte és naggyá tette, bezárhatja egy múzeumba, mutogatva, hogy „ilyen is volt, de mi ezt már meghaladtuk”. Európa múltja, jelene és jövője is a kereszténység – mondta a politikus.

Christiaan Alting von Geusau, az International Theological Institute Catholic University rektora és elnöke XVI. Benedek 2011-es, Bundestagban elmondott beszédére utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikus elsődleges feladata a szolgálat és az igazságtalanság elutasítása, az alázatosság alaplelkületével.

Ha minden egyetemes értéket eltolunk magunktól, nem marad más, csak a többség elve, az ember méltósága azonban felette kell hogy álljon a többség akaratának. A keresztény fogalmiságból levezetett alapvető emberi jogok magasabb rendű értékeket képviselnek, amelyek nem válhatnak politikai vonulatok áldozataivá – hangsúlyozta a jogtudós. – Ma Európában az igazságos törvény és jog uralmát átveszi az érzelmek uralma; az egyetemes értékeket és az ebből fakadó objektív igazságosságot az Európai Unió egyre inkább eltolja magától, a politikai diskurzust érzelmi ideologizálás vezérli.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetés során Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita és Balog Zoltán református püspök arról folytattak diskurzust, hogy miben haladt előre a keresztény egység a Szent II. János Pál által megkezdett, XVI. Benedek által folytatott úton, és hogy mit gondolnak a relativizmus diktatúrájáról.

Martos Levente Balázs kifejtette: az ökumené tekintetében Szent II. János Pál a gesztusok, a szimbólumok embere volt; látványos jelekkel fejezte ki a közeledést a Katolikus Egyházzal teljes egységben nem lévő egyházakhoz. XVI. Benedek, a tényleges párbeszéd pápája fel merte tenni a különbözőség hátterében lévő kérdéseket, és mint teológus megpróbálta feltárni ezek rendszerét.

Balog Zoltán református püspök kulcskérdésnek nevezte az Egyház belső megújulását. Magyarországon érdekes kísérlet zajlik, hogy hogyan kapcsolható össze a keresztény közösségek strukturális megerősítése és a belső megújulás – fogalmazott. – Mert belső megújulás nélkül az intézményi keretek megerősítése éppen az ellenkező célt fogja elérni: az egyházak erősnek hiszik magukat, mert egyre több intézményünk van, miközben gyengék maradnak.

A konferencia délutáni szakaszában Michaela Hastetter pasztorálteológus Ratzinger ökumenikus modelljéről értekezett. Előadásában kiemelte: Európának a sokféleségében kell egységet alkotnia. Meg kell őrizni az egyes régiók, nemzetek sajátos arculatát. A nemzeteken átívelő intézmények ennek igyekezetét szem előtt tartva hozhatnak döntéseket, nem válhatnak szuperhatalommá.

Nádor Koppány Zsombor Rod Drehert idézve úgy fogalmazott: a jelenlegi Európának nem Godot-ra kéne várnia, hanem egy új nursiai Szent Benedekre. A teológus szerint ezt a személyt Európa XVI. Benedek pápa személyében már megkapta. A 2022-ben elhunyt emeritus pápa számára Európa nem pusztán egy politikai entitás volt, hanem egy erkölcsi ideál földrésze. Ma azonban egy olyan kultúra van kibontakozóban, amely radikálisan szembefordul keresztény gyökereivel, ahol az objektív tudomány és a szubjektív hit kettészakad, pedig a kereszténységben e kettő szerves egységet képez. Az embernek – annak is, aki nem hisz Istenben – úgy kell élnie, mintha lenne Isten, hiszen ez felelősebb magatartást eredményez, ezáltal az egyén a nemzet hasznosabb polgárává válhat – hangsúlyozta az előadó.

Puskás Balázs, a Szent István Intézet vezető kutatója, gyermekvédelmi szakember a Katolikus Egyház gyermekbántalmazási ügyeiről beszélt, valamint arról, hogy XVI. Benedek miképpen folytatta elődje, János Pál ez irányú munkásságát. Rávilágított: XVI. Benedek a szexuális bántalmazások ügyeit kezelni és gyógyítani kívánó intézményeket megszilárdította; ő volt az első pápa, aki lelkipásztori útjai során visszaélések áldozataival találkozott. Az elmúlt húsz évben jelentős változások mentek végbe az Egyházban e területen – mondta el Puskás Balázs. – Ma, amikor a gyermekbántalmazások korát éljük, amikor az Európai Unióban minden ötödik gyermeket ér bántalmazás valamilyen formában, „az Egyház biztonságosabb hellyé vált, de ez nem pusztán Ferenc pápa érdeme. Az első lépéseket XVI. Benedek tette meg még a Hittani Kongregáció elnökeként.”

A konferencia utolsó előadója, Jancsó András arról beszélt, szüksége van-e a teológiának a politikára, és fordítva: mit tud kezdeni és kell-e kezdenie valamit a politikának, a politikusnak a teológiával.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye; Szent István Intézet

Magyar Kurír