Az út nemcsak fizikai teljesítmény, hanem lelki zarándoklat is volt, amely Bódi Mária Magdolna tisztaságát, hitét és bátorságát idézte meg.
A zarándokok reggel Balatonfüreden, a vasútállomásnál találkoztak, ahol rövid eligazítás, pólóosztás és közös ima után indultak útnak, miután mindenki megkóstolhatta a Magdi-kenyeret, amelyet két fiatal készített, kifejezetten erre az alkalomra.
A kenyér tetejét Magdi attribútumai – a szív, a liliom, a korona és a kereszt – díszítették, jelképezve a szeretetet, a tisztaságot és az Istenhez való hűséget.
Egy másik kenyeret magukkal vittek a zarándokok, hogy azt a veszprémi ünnepi szentmise után Udvardy György érseknek adják át, mint a hála és a közösség szimbólumát.
A menet Balatonfűzfőre érkezve éppen a körmenet végéhez csatlakozott. A fiatalabbak, akik dinamikusabban, lendületesebben tekertek, már az esemény elejére odaértek, míg az idősebbek a végéhez csatlakoztak.
A harangok hangjára a kerékpárok csengői szóltak válaszként. A körmenet után Laposa Norbert atya Bódi Mária Magdolna ereklyéjével megáldotta a zarándokokat, s ebben a csendes, mély pillanatban különleges lelki egység született a résztvevők között.
Ebéd után a csoport Litérre, Magdi vértanúságának helyére tekerve folytatta útját. A zarándokok Balatonfűzfőn mind felvettek egy-egy követ, amelyet Litérre érve letettek – ezzel is kifejezve tiszteletüket Magdi áldozata iránt. Csernai Balázs atya a vértanúság mindennapi jelentéséről beszélt, közel hozva Magdi példáját a mai emberhez.
A zarándokok innen Veszprémbe indultak, ahol a várnegyedben egyórás vezetett sétán vettek részt, amely során megismerkedtek a megújult terek történetével és lelki üzenetével.
A szentmise előtt Udvardy György beszélgetett a fiatalokkal a Magdi-kenyér szimbolikájáról: a közösségről, a megosztásról és a szeretetből fakadó áldozatról. Az ünnepi szentmise végén két fiatal zarándok adta át a kenyeret az érseknek.
A zarándokok közül többen az előző esti, balatonfűzfői szentségimádáson is részt vettek, így közel 24 órán át Bódi Mária Magdolna szellemében élhették meg a hit és az összetartozás örömét.
A „Tekerj Magdival!” a Magdi-ünnep egyik legdinamikusabb eseménye volt, mely egyszerre jelentett mozgást, imát, közösséget és hálaadást.
„Édes Jézus, ígérem, hogy az elvetett mag sokszoros termést hoz” – kísérték Magdi szavai a zarándokokat egész úton, és ez lett a nap üzenete is: az áldozatból fakadó élet, a tisztaság bátorsága és a hit öröme.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria




