Újrakezdte magyarországi körútját a częstochowai Szűzanya kegyképének másolata

A magyarországi körutat Rónayné Slaba Ewa lengyel nemzetiségi szószóló kezdeményezte, ehhez csatlakozott a veszprémi lengyel önkormányzat. A kegyképet ünnepi szentmisén fogadták Veszprémben, amelyet Tornavölgyi Krisztián plébános, érseki irodaigazgató mutatott be.

A szentmise kezdetén a plébános köszöntötte a kegyképet kísérőket és a kezdeményezést felkaroló lengyel nemzetiségi önkormányzat tagjait, majd elmondta, hogy a Fekete Madonna-kegyképnek ez a másolata szeptember 5-én érkezik meg Budapestre, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitó szentmiséjére, ahol ünnepélyes külsőségek között fogadják.

A częstochowai Fekete Madonna-ikon Európa egyik legismertebb Szűz Mária-ábrázolása, egyben a lengyel katolicizmus és függetlenség szimbóluma.

Tornavölgyi Krisztián a lengyel és a magyar nemzetért ajánlotta fel a szentmisét, kiemelve, hogy a két nép történelme az évszázadok során számtalanszor összekapcsolódott.

Szentbeszédében az irodaigazgató lelki zarándoklatra hívta a híveket Lengyelországba, Jasna Gorára, a Fényes-hegyre, ahol a pálos kolostor szívében a templom oltára fölött látható a częstochowai Fekete Madonna eredeti kegyképe. A hely igen rövid időn belül az egyik legnagyobb zarándokhellyé vált. A kép alapja egy 122×82 centiméteres nagyságú cédrusfa tábla. A festmény Szűz Máriát ábrázolja álló alakban, bal karjában a kis Jézussal. Mária a nézővel szembefordul, tekintete a szemlélő szemébe mélyed. Az arc jobb oldalán két párhuzamos vágás látható, melyet az orr vonalában egy harmadik keresztez. A nyakon szintén vágások láthatók, későbbi sérülések nyomai. A gyermek Jézus arca is a szemlélő felé irányul, bal kezében az élet könyvét, az evangéliumot tartja, jobbját pedig áldásra emeli.

A másolaton is nagyon jól látszik, hogy Mária és Jézus fejét aranyglória övezi, mely kontrasztban áll sötétbarna arcukkal. A sötétbarna arc miatt nevezik Máriát Fekete Madonnának. A legrégebbi hagyomány Szent Lukács evangélistát tartja a kép festőjének. A legenda szerint a Szent Család názáreti asztallapjára festették. Szent Lukácsnak több Mária-képet is tulajdonítanak. A hagyomány szerint ezt a képet 320 körül Nagy Konstantin anyja, Szent Ilona vitte Jeruzsálemből Konstantinápolyba. Hat évszázaddal később Leó rutén herceg kérésére a császár kiadta a kegyképet, melyet aztán rutén földön nagy tisztelettel öveztek. Egy másik verzió szerint a kép 988-ban a bizánci császár lányával, Annával került Kijevbe, amikor Vlagyimír kijevi fejedelemmel házasságra lépett. A képhez több csodás esemény fűződött. Egyes dokumentumok szerint 1384-ben került a mai helyére, a częstochowai kolostorba, amely a pálos rend szíve és központja.

A szentmise visszanézhető ITT.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír