Veres András püspök látogatása İzmirben

Hazai – 2022. szeptember 15., csütörtök | 17:28

Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke İzmirbe látogatott Martin Kmetec OFMConv izmiri érsek, a Törökországi Püspöki Konferencia elnöke meghívására; az útra elkísérte Tóth Tamás, az MKPK titkára. A főpásztor szeptember 15-én, a Fájdalmas Szűzanya emléknapján Martin Kmetec érsekkel celebrált szentmisét Efezusban, kérve Isten Anyja pártfogását az Egyház számára.

A szentmisében Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke és Martin Kmetec érsek különösen is imádkoztak a magyar és a Törökországban elő keresztényekért.

Ezt követően a küldöttség felkereste İzmirben a 2020-as földrengésben megsérült és mostanra helyreállított székesegyházat. Martin Kmetec érsek köszönetet mondott a magyar katolikusoknak és a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának az értük elmondott imáikért és azért a 40 ezer eurós támogatásért, amelyet a megsérült székesegyház újjáépítésére ajánlottak fel. Az eseményen részt vett Lucian Abalintoaiei OFMConv, a Törökországi Püspöki Konferencia titkára is.

A négymillió lakosú İzmir Törökország harmadik legnagyobb városa, Anatóliában, az Égei-tenger partján fekszik. Katolikus érseki székhely. Székesegyháza a 19. században épült, Szent János apostol tiszteletére; a 2020-as földrengés során súlyos károkat szenvedett. A templom helyreállítását a keresztények közötti szolidaritást szem előtt tartva támogatta az MKPK.

İzmir korábban virágzó keresztény település volt, Szmirna néven. A várost a Jelenések könyve is említi (Jel 1,11; 2,8–11). Antiochiai Szent Ignác püspök hét fennmaradt leveléből négyet e városban írt, kettőt a helyi egyháznak címzett. Szent Polikárp (69 előtt – 155) püspök Szmirna városában élt és halt vértanúhalált. A róla elnevezett templom mennyezetén még most is láthatók a földrengés nyomai.

Az İzmiri Főegyházmegye nagyjából 100 ezer négyzetkilométerre terjed ki, területén ma mindössze 5 ezer katolikus él.

Efezus egykor Kisázsia egyik legjelentősebb városa volt. Az itteni keresztény közösséget Szent Pál alapította. A város egykor püspöki székhely volt; az Egyház 431-ben egyetemes zsinaton tartott Efezusban. A településen bazilika épült Szent János sírja fölé az apostol tiszteletre; a templom még romjaiban is impozáns. A virágzó keresztény kultúrának a 14. századi muszlim előretörés vetett véget.

A város felett áll az az épület, amely a hagyomány szerint egykor a Boldogságos Szűz Mária lakóhelye volt. Imádkozott ezen a helyen Szent VI. Pál, Szent II. János Pál és XVI. Benedek pápa. Ferenc pápa rózsafüzért ajándékozott az itt működő kápolnának, amely jelenleg Törökország egyetlen működő Mária-kegyhelye.

Forrás: Magyar Katolikus Egyház Facebook-oldala; MKPK Sajtószolgálat

Fotó: Magyar Katolikus Egyház Facebook-oldala

Magyar Kurír

#Ázsia és Közel-Kelet #egyháztörténet #épített örökség #MKPK #szolidaritás

Kapcsolódó fotógaléria