„Börtönben voltam, és fölkerestetek” – RÉV szenvedélybeteg-segítő szolgálat speciális környezetben

Hazai – 2018. június 21., csütörtök | 9:01

A Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet székesfehérvári objektumában több mint két éve működtet tematikus csoportfoglalkozásokat a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Ambulancia, „Kifelé! Ki felé?!” címmel; továbbá egyéni konzultációkat megelőzés, terápia céljából a fogvatartottak számára.

A szenvedélybeteg-segítő szolgálat a krisztusi küldetéstudat alapján építi fel munkáját: „Börtönben voltam, és fölkerestetek.” A foglalkozások során elsődlegesen a szabadulást követő szermentes élet fenntartását, valamint a visszaesés megelőzését tartják hangsúlyosnak.

A Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet székesfehérvári objektumában a RÉV által vezetett csoport a „Kifelé! Ki felé?!” címet viseli. Az első rész egyértelműen az intézet mielőbbi elhagyására utal; a második arra a kérdésre keresi a választ, hogy a fogvatartottak ki felé fordulhatnak problémáikkal.

A csoportfoglalkozások alapelemei az önismeret és a készségfejlesztés, mely együttesen személyiségfejlődést eredményez; az információk átadása a különböző szerekről, azok jellemzőiről és következményeiről; valamint a pozitív minták és alternatívák közvetítése a szermentes élet kialakításához. A foglalkozások témáit a csoportvezetők rugalmasan kezelik, igazodnak az egyéni igényekhez; bármilyen téma behozható, mely aktuálisan foglalkoztatja a csoporttagokat – például: család, elköteleződés, házasság, gyermekvállalás, konfliktusok és azok kezelése, elfogadás, tolerancia.

A pozitív irányban történő változáshoz a résztvevők részéről minden esetben szükség van megfelelő motivációra és nyitottságra. Az egyik csoporttag visszajelzése szerint a foglalkozásokon kapott oktatás, társai története, saját önismereti fejlődése, illetve lelkiismerete hatására ébredt rá arra, amit hosszú időn keresztül próbált saját maga elől is titkolni, hogy függő. Egy laikus számára ez talán nagyon minimális felismerésnek tűnik, viszont egy függőnek nagyon nehéz továbblépnie a „tagadás” időszakából, mivel az igazán nehéz lépések ezután következnek. Minthogy a függőségben élők nagy kreativitással tudják elrejteni mások és önmaguk elől a probléma valóságát, nagy jelentőséggel bír a betegségtudat kialakulása. A felsoroltak mellett a motiváció fenntartása is rendkívül hangsúlyos, hiszen a megkezdett munka az intézet elhagyásával csak részben ér véget. Hogy a későbbiekben is igénybe vegyék a terápiás lehetőségeket, a résztvevőknek bemutatják a szociális ellátórendszer felépítését.

„Azt mondtam mindig, kíváncsi leszek, mi és hogyan lesz kint. Visszagondolva, az a helyzet, hogy elfogadtam, és – hála nektek – megértettem azt, hogy ebből nem lehet kigyógyulni teljesen. Mindig ott van a sóvárgás, viszont meg lehet állni. Tudatosult bennem, amit hallottam a prevención, és szerintem ez adott erőt, hogy úgy álljak hozzá ehhez a dologhoz, ahogy kell. Egy kis reményt kaptam tőletek” – jelezte vissza szabadulását követően a csoport egyik tagja.

Forrás és fotó: RÉV Szenvedélybeteg-segítő Ambulancia

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria